Adózási változások 2016-ban

A 2016-os adótörvények számos változást tartalmaznak. A módosítások egyik fontos célja az adminisztrációs, illetve a fizetési terhek további csökkentése, valamint a vállalkozói hitelek és növekedési programok, K+F kezdeményezések és a környezetvédelem támogatása. A legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze. Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, ennek részleteit közöljük.

BEVALLÁSI NYILATKOZAT 2016-TÓL

A jövő évtől újabb lehetőség nyílik a magánszemélyek részére, hogy adóbevallási kötelezettségüket a lehető legegyszerűbben teljesítsék. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. Ezzel az opcióval csak azok élhetnek, akik meghatározott feltéteket teljesítenek (akik csak a munkáltatótól, rendszeres jövedelmet juttató más szervezettől szereztek jövedelmet, semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek stb.). A nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg főszabály szerint a munkáltató felé. Ha ebben az időpontban nincs munkáltatója a magánszemélynek, a nyilatkozatot közvetlenül az adóhatóság felé is megteheti. A nyilatkozat megtételét a munkáltató jelzi az adóhatóság felé, amely azután 2016. május 20-áig megállapítja az adót. Az adó-megállapítás kapcsán a magánszemélynek csak akkor jelez vissza az adóhatóság, ha különbözetet állapít meg a megállapított adó és a magánszemélytől levont előleg között.

ADÓBEVALLÁSI TERVEZET 2017-TŐL

A bevallási nyilatkozaton túl újabb alternatívával bővül a paletta, amikor az adóbevallás teljesítésének lehetséges módjairól beszélünk. Ez az új elem az adóbevallási tervezet, amely ellentétben a bevallási nyilatkozattal nem 2016-tól, hanem csak 2017-től válik elérhetővé, de csak az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek számára. Azaz, ha egy magánszemély 2017-ben munkáltatói adó-megállapítást nem kér vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve, ha nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak el kell majd készítenie az adóévre vonatkozó adóbevallási tervezetet. A tervezetet az adóhatóság azon kontrolladatok alapján készíti majd el, amelyeket a magánszemélynek kifizetéseket teljesítő személyek (pl. magyar munkáltató, osztalékot kifizető magyar társaság) jelentenek a hatóságnak. A tervezetet az adóhatóság a magánszemély ügyfélkapuján keresztül, elektronikus úton küldi meg, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, azt a magánszemély javíthatja vagy ki is egészítheti.

A korábbiakban említett két új eszköz az adóbevallás teljesítéséhez azt is eredményezi, hogy a már meglévő lehetőségek közül néhány gyakorlatilag értelmét veszti. A jogalkotó is felismerte ezt, így az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, valamint a söralátétként aposztrofált adónyilatkozat utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan vehető igénybe.

RÉSZLETFIZETÉS

200 ezer forintig jár a részletfizetés. Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége volt, eddig is automatikusan kérhette a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését. Erre eddig 150 ezer Ft összeghatárig volt lehetőség, 2016-tól azonban ez az összeg 200 ezer Ft-ra emelkedik. Továbbá a jövőben nemcsak személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni az engedélymentes részletfizetést, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint lesz.

A JELENTÉKTELEN KÉSEDELMI PÓTLÉKOT NEM KELL MEGFIZETNI

Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül kiveti. A jövő évtől azonban a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot már nem írja elő. Ez jelentős adminisztrációs csökkentés, hiszen így a hatóság és az adózók mentesülnek a jelentéktelen késedelmi pótlék összegekkel kapcsolatos levelezés és nyilvántartási kötelezettségek alól.

A JELENTÉKTELEN ADÓKÜLÖNBÖZETET NEM KELL MEGFIZETNI

A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Ezzel összhangban az adóhatóság az eddigi 100 forintos összeghatár helyett az 1000 forintot el nem érő adótúlfizetést nem fogja kiutalni és nem tartja majd nyilván. Következésképpen, ha a magánszemélynek az éves adóbevallása olyan egyenleget mutat, miszerint fizetnie kell még 800 forintot az adóhatóság felé, akkor azt igazából nem is kell elutalnia és azzal sem kell számolnia, hogy az adóhatóság ezen összegre igényt tartana a jövőben.

15%-RA CSÖKKEN A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MÉRTÉKE

A személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16%-ról 15%-ra csökken. E fejleménynek a cégek is örülhetnek, hiszen számukra a változás még nagyobb adómegtakarítást eredményez. Ugyanis az olyan juttatások után, melyen a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó kiszámítása speciális módon történik. Először egy adóalap korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét (ami 2015-ben 119%), és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs. Ha a béren kívüli juttatásokat vesszük például (úgy, mint az Erzsébet-utalványt vagy a helyi bérletet), akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19%-kal csökken (35,7%->34,51%). Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan társaságot pozitívan érint majd, amely olyan jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege enyhén növekszik, 6930 forintról 7050 forintra.

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE

A jövő évi változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint. Eszerint, ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható.

ADÓ- ÉS VÁMFOLYÓSZÁMLA-INTEGRÁCIÓ

Az adószerv és a vámszerv által eddig külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek 2016. január 1-jétől egységes közös folyószámlán kerülnek nyilvántartásra. A közös folyószámla miatt a tartozásmentesség igazolása a továbbiakban már egységesen lesz kérhető.

KÖZTARTOZÁSMENTES ADÓZÓI ADATBÁZIS

A módosítás lehetővé teszi, hogy az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjesszen elő.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre történő átálláshoz kapcsolódóan a helyi iparűzési adó törvényrendszerébe is több új rendelkezés került bevezetésre, melyeket a társasági adót érintő változásokkal együttesen később ismertetünk részletesen.

bNem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli az adóalanyt. 2017-től a bevallás elektronikusan is benyújtható. 2017-től a helyi iparűzési adóalany a bevallási kötelezettségét az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, az állami adóhatósághoz benyújtott elektronikus bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adóhatóság a bevallást a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton elküldi, melyet az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az az adóhatósághoz határidőben benyújtásra kerül.

AUTÓPÁLYADÍJ, KÜLFÖLDI ÚTDÍJ LEVONHATÓSÁGA

A jövőben mind a külföldön megfizetett útdíjnak, mind a belföldön megfizetett úthasználati díjnak a költségként történő elszámolásán túl 7,5% levonható az iparűzési adóból.

ILLETÉKEK

Nem keletkeztet illetékkötelezettséget a haszonjárművek (a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépkocsi) és a környezetkímélő (gázüzemű) járművek visszterhes szerzése.

GÉPJÁRMŰADÓ

A jövőben az elektromos gépjárművek mellett a többi környezetkímélő (gázüzemű) gépjármű üzemeltetése is mentes a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól, amely módosítással a jogalkotó ezen korszerű környezetkímélő járművek elterjedését kívánja ösztönözni.

SZERELVÉNYADÓZTATÁS

A jelenlegi szabályozást – mely szerint a nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi külön-külön adótárgy, így olyan félpótkocsi is adóköteles, amelyhez vontató nem tartozik – felváltja a szerelvényadóztatás. A szerelvényadóztatás lényege, hogy a félpótkocsi nem adótárgy, az önmagában nem adóköteles, azonban a vontató adóalapja tartalmazná a vontató által vontatható össztömeget (egy nyerges vontatóhoz tartozó egy félpótkocsi adóalapját). Mindez azt jelenti, hogy a nyerges vontatókra új adóalap kerül megállapításra, a félpótkocsinak pedig megszűnik az adókötelezettsége.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

Átalánydíj gépjárművek részét képező termékdíjköteles termékekre

Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj-fizetés lehetősége a gépjárműgyártók és -forgalmazók számára. A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket (akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, elektromos elektronikai berendezés) első belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett választhatja az átalánydíj-fizetést.

EGYÉNI HULLADÉKKEZELÉS

Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek jelenlegi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettsége megszűnik, a hatályba lépő szabályozás számukra éves termékdíjelőleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget ír elő.

JÖVEDÉKI ADÓ

A kereskedelmi gázolaj utáni visszaigénylés

A kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként a jelenlegi 11 forintról 7 forintra csökken.

REGISZTRÁCIÓS ADÓ

Nulla forintos adótétel fog vonatkozni a tisztán elektromos gépkocsikra, a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsikra, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsikra és a nulla emissziós gépkocsikra.

A teljes 2013. XCII. törvény az alábbi linken érhető el: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV
Forrás: PWC