Törvényjavaslat

A Parlament elé kerül a T/7401. számú, „egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló” javaslat.

(A közölt szöveg a több törvényre vonatkozó, ún. „saláta” törvényjavaslat kiemelt lényegi részleteit és indoklást tartalmaz, nem jelölve meg, hogy az melyik törvényre vonatkozik. Célja a figyelemfelkeltés.)

„A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) – a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében – e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.”

MINISZTERI FELHATALMAZÁS

Az illetékes miniszter felhatalmazást kap, hogy az alábbi követelményeket rendeletben állapítsa meg:
– az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályait,
– az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat végző, a közlekedési hatóság által kijelölt műszaki szolgálatok működési feltételeit,
– az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzések és tájékoztatások ellátására kijelölt szervezetek működési feltételeit,
– a menetíró ellenőrök képzésére és továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
– a menetíró készülékek használatával összefüggő hatósági ellenőrzések során keletkezett személyazonosító adatok rögzítése, feldolgozásának és az adatszolgáltatás technikai feltételeit, valamint a globális navigációs műholdrendszer használatával kapcsolatos eljárási szabályokat,
– a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberekre, valamint az ilyen járműfenntartó szervezetekre vonatkozó követelményeket,
– a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, valamint járműfenntartó szervezetek ellenőrzésével (auditálásával) kapcsolatos feladatokat,
– a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek, menetíró készülék gyártását végző szervezetek, menetíró készülék beépítését végző járműgyártók tevékenységének engedélyezésére és ezzel összefüggő nyilvántartásra, nemzeti és nemzetközi adatközlésre vonatkozó feltételeket,
– a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket,
– a miniszter, hogy a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépek, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
– a miniszter, hogy a közúti jármű előéleti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feltételeket.

NEMZETI TENGELYSÚLYMÉRŐ RENDSZER

A tengely- vagy össztömeg tekintetében túlterhelt járművek közlekedése a nemzeti útvagyonra, illetve a közlekedés biztonságára egyaránt veszélyt és kockázatot jelent. „A Nemzeti tengelysúly-, és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakítása” című projekt célja egy olyan komplex, országos közlekedési hatósági Nemzeti Tengelysúlymérő Ellenőrző Rendszer (továbbiakban: TS) kialakítása, amely a meglévő állami tulajdonú, a közúthálózat igénybevételével összefüggő jogosultságokat tartalmazó közúti közlekedési rendszerek együttműködési lehetőségeit kihasználva biztosítja a túlterhelt járművek engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő közlekedésének visszaszorítását, a szabálytalanul közlekedő járművek szankcionálását.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítása egyrészt megteremti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer, mint informatikai rendszer kialakításának törvényi kereteit, az adatkezelés szabályait. A törvényjavaslat kijelöli a megvalósítás során építtetőként eljáró szervezetet. A gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében a közúti forgalomban végzett ellenőrzés szabályait is részletezi a törvényjavaslat.

A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.

A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége.

Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.

Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
Az adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből

a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,

határidő lejártát követően törölni kell.

MENETÍRÓK

Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt a menetíró készülékek alkalmazásával kapcsolatos beépítési vizsgálati javítási, gyártási tevékenységek ellátását az illetékes hatóság engedélyhez köti. Ezzel összefüggésben miniszteri rendeletben kell meghatározni a menetíró készülékek javítását végző szervezetekre és az ott alkalmazott szakemberekre vonatkozó technikai és képzettségi követelményeket. Mindemellett az érintett szervezetekről hatósági nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a működésükkel kapcsolatos fontosabb jellemzőket is.

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletet hatályon kívül helyezték. A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak tartalmazzák a végrehajtás szabályait.

A tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott illetékes hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság. A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó szervezetek, gyártását végző szervezetek, valamint beépítését végző járműgyártók tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi az engedély kiadására vonatkozó szakmai feltételek teljesí- tését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások ellenőrzését kétévente kell elvégezni.

A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet követelménye alapján a meghatározott szakemberekkel és járműfenntartó szervezetekkel szemben támasztott részletes feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg. A meghatározott szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében a közlekedési hatóság rendszeres, átfogó ellenőrzéseket végez, melynek szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is elvégezhetőek.

A meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek részére kiadott engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben nem tesznek eleget az engedély kiadására a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben, valamint e törvényben és ennek végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelményeknek.

A meghatározott járműfenntartó szervezetekről, az általuk végzett tevékenységről a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet. A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek képzését, továbbképzését szaktanfolyam keretében a közlekedési hatóság engedélye alapján, a tachográfgyártó hazai képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet végezheti. A szaktanfolyami képzésre és továbbképzésre a közúti járművezető képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására vonatkozó tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező szakemberekről névjegyzéket vezet. A menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására jogosult szakember a névjegyzékbe vétele érdekében kérelmet nyújt be.

A közlekedési hatóság az engedélyt visszavonja és a szakembert a névjegyzékből törölheti például akkor, ha a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti. A névjegyzékből való törlés legfeljebb 2 éves időtartamig történhet. A szakemberek és járműfenntartó szervezetek jegyzékét, a rájuk vonatkozó adatokat és a részükre kiadott tachográfkártyák jegyzékét a közlekedési hatóság évente az Európai Bizottság részére megküldi.”

AZ ÚTHASZNÁLATI DÍJAT BE NEM FIZETŐK SZANKCIONÁLÁSA

Az e-matrica nélkül vagy helytelenül megváltott matricával közlekedőkkel szemben jelenleg alkalmazott pótdíjazást 2016. január 1-jétől is indokolt fenntartani. Az útdíjrendszer átalakítását követően, 2015 folyamán lezajlott vizsgálatok során megállapításra került, hogy az e-matrica nélkül vagy helytelenül megváltott matricával közlekedőkkel szemben nem szükséges hatósági úton fellépni.
A pótdíjazás helyett eredetileg bevezetni tervezett közigazgatási hatósági eljárás keretében történő bírságolás az úthasználók számára hátrányos, túlzott szigorítással járna. A pótdíjbeszedés hatékonysága, a szankcionálás kellő visszatartó ereje, a jelenleg is alkalmazott ügyfélbarát, méltányossági elemeket tartalmazó, szolgáltatási szemléletű ügyintézés keretében egyaránt biztosítható.

BÉKÉLTETÉS

Az alternatív és az online vitarendezési eljárások olcsó, egyszerű és gyors eljárások, és ezáltal mind a fogyasztó, mind a kereskedő számára előnyösek, mivel igénybevételükkel a bírósági eljárások – és költségek – elkerülhetők. Az online vitarendezést szabályozó fogyasztói jogviták online rendezé- séről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: OVR rendelet) lehetővé teszi majd a fogyasztók és a kereskedők számára, hogy az online vásárlásokból adódó vitáikat – az egységes uniós online vitarendezési platformnak (OVR-platform) köszönhetően – online módon rendezzék.

Az online platform az összes nemzeti alternatív vitarendezési fórumot (nálunk békéltető testület) össze fogja kötni. Ez az egyetlen belépési pont egy interaktív, felhasználóbarát weboldal lesz, amely az EU összes hivatalos nyelvén, térítésmentesen rendelkezésre áll majd. Ezen túlmenően a kereskedők honlapján további tájékoztatást nyújt majd a fogyasztóknak az OVR-platformra mutató link. A fogyasztók és a vállalkozások ezen kívül vitáik online rendezéséhez az OVR-platformot igénybe vehetik, ahol panaszukat az EU bármely hivatalos nyelvén benyújthatják. A platform segítséget nyújt a határokon átnyúló viták rendezésében, különösen, ha a felek különböző tagállamban élnek és nincs közös nyelvük. A törvénymódosítás az OVR rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

PARKOLÁSI PÓTDÍJ

„A pótdíj összege a pótdíj kiszabásáról szóló értesítés kézbesítését követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítés kézbesítése alatt az értesítő egy eredeti példányát tartalmazó küldemény postai úton történő kézbesítését kell érteni.”

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának figyelemfelhívása nyomán a módosítás a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidő számításának módját igyekszik orvosolni. A hatályos szabályozás a bírság kiszabásától, míg a módosítási javaslat a hivatalos postai értesítő kézbesítésének napjától számítja a határidő kezdetét. A gyakorlatban számtalan problémát okoz az, hogy a jármű szélvédőjére kihelyezett értesítés eltűnhet, mielőtt a megbírságolt személy tudomást szerezhetett volna róla. A hivatalos postai értesítő pedig már a 15 nap utáni negyvenszeres összegű követelést tartalmazza.

KÖZÚTI ELLENŐRZÉS

Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet. A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni. Amennyiben a tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti. Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során:

a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,
b) meghatározott esetben és meghatározott időtartamig, az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá zárlatot rendelhet el.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a közút kezelője a tömeg- és tengelysúly-ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozók közlekedési engedélyhasználatát is ellenőrizze. Ez hozzájárulhat a nemzetközi forgalomban a jogosulatlan engedélyhasználat jelentős mérsékléséhez. Ma az ún. „fix” mérlegen történő mérlegelés alkalmával az ellenőrök a gépkocsi szinte valamennyi okmányát elkérik a szállított tömeg kontrollálása céljából. Ezen alkalommal a mérlegelést végző személyek megfelelő kiképzést követően alkalmasak lehetnének a mérlegelés ellenőrzésén túl a közlekedési engedély használat ellenőrzésére is. Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt a menetíró készülékek alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzésekre a tanácsi rendelet ellenőrző tisztviselők szakmai képzését és kijelölését írja elő.

Ebből következően pontosítani kell az ellenőrzési feljogosításra vonatkozó szabályokat. A javaslat emellett hiánypótló szabályozást tartalmaz a tekintetben, hogy az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére biztosított visszatartás jogintézményéhez kapcsolódóan bírság kiszabását is lehetővé teszi. A módosítás gyakorlati tapasztalatok alapján a magyar nyelvet nem ismerő személyekkel szemben folytatott eljárás hatékonyságának növelésére (többnyelvű tájékoztatás, a visszatartás szabályainak pontosítása) tekintettel indokolt.

A módosítás az objektív felelősség elve alapján büntethetővé teszi a tengelysúlymérő-rendszer mérési eredményei alapján kétséget kizáróan tengelytúlsúlyos vagy össztömeghatárt túllépő járművek üzembentartóját. Az objektív alapú szank- ció 21. §-ában meghatározott szabályaiból következően ezt a szankciót csak joghatással járó mérésre való technikai alkal- masság esetén lehet alkalmazni (a 21. § (3) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg a mérőrendszer alkalmazhatóságára vonatkozó technikai feltételeket).

A módosítás gyakorlati tapasztalatok alapján a közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályainak pontosítására is javaslatot tesz. Ez egyrészt a bizonyítás egyszerűsítését teszi lehetővé (képfelvétel készítése), illetve a közúti forgalomban végzett ellenőrzés egységesítése érdekében a javaslat különös eljárási szabályokat állapít meg. A javaslat emellett rendelkezik a gyorsút építési övezetében elhelyezendő létesítményekről is, figyelemmel a gyorsutak műszaki sajátosságaira is a leálló öblök tekintetében.

MOTORKERÉKPÁROK

A két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság műszaki szolgálatot jelöl ki.

TULAJDONJOG

A tulajdonjog, azon belül is a rendelkezési jog korlátozását jelenti, ha csak a lakóhellyel rendelkező természetes személyek lehetnek belföldi üzembentartók, ezen javít a törvényjavaslat. Ezenfelül egyéb, a koherencia miatt szükséges szövegcserés módosítást tartalmaz a rendelkezés. Pontosító módosítás, hogy amennyiben a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási eljárás során ismertté válik a szabályszegést elkövető személye, úgy nem az objektív alapú szankciót kell alkalmazni, hanem a jármű vezetőjével szemben bírságot kell kiszabni.

FORGALMI ENGEDÉLY

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításával az állampolgároknak nem lesz kötelező lakcímváltozás esetén a forgalmi engedély cseréje.

(A „saláta” törvény végső szövegezése a parlamenti vita során módosulhat! A megjelenés után az egyes törvények módosított szövegét javasolt áttanulmányozni!)

MŰSZAKI VIZSGA

A Kkt. 24/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „A közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik (M1 kategória), a különleges felépítménnyel nem rendelkező kistehergépkocsik (N1 kategória), valamint egyes pótkocsik (O1 és O2 kategória) időszakos vizsgálata kizárólag – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – vizsgáló állomás közreműködésével végezhető el.” A közúti járművekkel kapcsolatosan végzett időszakos vizsgálatok jelentős része – mintegy 80%-a – erre kijelölt szakértői intézményekben üzemeltetett vizsgáló állomásokon történik.

A fennmaradó mintegy 20% műszaki vizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatalok üzemeltetésében lévő vizsgáló bázisok végzik. E munkamegosztásból következően a fővárosi és megyei kormányhivatalok miközben saját maguk is időszakos vizsgálatot végeznek, ellenőrzik a vizsgáló állomásokon végzett azonos tevékenységeket. E belső ellentmondás megszüntetése érdekében szükséges egyes személygépkocsik és kistehergépkocsik műszaki vizsgálati lehetőségét a kijelölt vizsgáló állomásokra korlátozni és ezzel egy időben a közlekedési hatósági bázisokon e vizsgálatok végzését megszüntetni. (Szövegpontosítás várható a parlamenti vitában! Szerk.)

Törvényjavaslat

Legfrissebb cikkek