Gazdasági rovat

Az iratmegőrzési kötelezettség és elmulasztásának következményei

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ez évtől, a hatályos szabályok szerint akár 25 millió forintos mulasztási bírsággal is sújthatja azt, aki nem őrzi meg nyomdai úton előállított számlatömbjét. Duplájára emelkedett a kiszabható bírság összege egyéb iratok esetén is. Érdemes tehát áttekinteni, mit is jelent a NAV-nál az iratmegőrzési kötelezettség.

Ellenőrzésre a határidőben beadott bevallás évét követő ötödik év végéig bármikor sor kerülhet, ez az az időpont, ameddig mindenképp meg kell őrizni azokat az iratokat, amelyek egy ellenőrzés során relevánsak lehetnek. A számviteli törvény ennél hosszabb határidőt állapít meg: a számviteli bizonylatokat főszabály szerint nyolc évig köteles megőrizni az az adózó, aki a törvény hatálya alá tartozik.

Egy ellenőrzés során az adóhatóság bármilyen dokumentumot számon kérhet rajtunk, ami olyan ügyletre vonatkozik, amelynek során adókötelezettség keletkezett. Nem elég ezért az ügyletről szóló számlát vagy nyugtát megőrizni, érdemes megtartani az ügylettel kapcsolatos szerződéseket, teljesítésigazolásokat, egyéb keletkező iratokat, illetve számon tartani annak a személynek az adatait és elérhetőségét, akivel az ügylet során kapcsolatban álltunk. Így tudjuk csak igazolni, hogy az adóhatóság által vizsgált esemény valóban megtörtént.

Mit tegyünk, ha irataink önhibánkon kívül rongálódnak vagy semmisülnek meg? Erre az esetre a törvény az iratok pótlását írja elő, tehát az adózóknak – ellenőrzéstől függetlenül is – meg kell kísérelniük az elveszett iratokat újból beszerezni. Az elveszett irat kibocsátójának avagy befogadójának felkeresésével például hiteles másolatokra tehetünk szert. Az iratok ellenőrzésre alkalmatlanná válásáról pedig célszerű bejelentést tenni az adóhatóságnál.

Milyen következményei lehetnek, ha iratmegőrzési kötelezettségünknek nem teszünk eleget? Amennyiben ellenőrzés során az adóhatóság arra a következtetésre jut, hogy adózó iratai hiányosak, s így az adókötelezettség pontos megállapítására nem alkalmasak, becsléssel állapítja meg az adókötelezettséget. A becslés során akár hiányzó számlák adótartalma is megállapítható adózó terhére, vagy olyan bevétel, illetve jövedelem, amely az iratokból nem tűnik ki, mégis bizonyíthatóan adózó rendelkezésére állt a vizsgált időszakban.

Általános forgalmi adó vizsgálata esetén különösen fontos, hogy a számlát befogadó adózó hiteles dokumentumokkal tudja bizonyítani az ügylet valódiságát, ennek hiányában ugyanis adólevonási jogával nem élhet.

Súlyos következmény lehet végül, hogy az adóhatóság az iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén mulasztási bírságot szabhat ki. A törvény bármely személy esetében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot tesz lehetővé általánosan, de külön kezeli azt az esetet, ha a vizsgált személy számla- vagy nyugtamegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Az elveszett számla vagy nyugta esetében ugyanis azok számától függően magánszemélyek esetén darabonként 200 ezer forintig, más adózók esetén darabonként 500 ezer forintig terjedhet a bírság összege – függetlenül attól, hogy az adott bizonylat felhasználásra került-e. Így egy 50 lapos számlatömb elvesztése a fentebb részletezett következményeken túl akár 25 millió forintjába is kerülhet az adózónak.

Mindezek tükrében talán megéri fokozott gondossággal kezelni az adózással kapcsolatos dokumentumainkat.

(Forrás: NAV)

KATA – Új, egyszerűbb adózási forma

Egyes vállalkozók, cégek 2013 januárjától egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak. Az új adózási forma neve: kisadózó vállalkozások tételes adója, kata. Akik a katát választják, azok több más adónem bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítik vele. Előnye, hogy egyszerűsödik az adminisztráció, és a havi adó összege fix, előre pontosan tervezhető.

A tételes adót választhatják az egyéni vállalkozók és egyéni cégek mellett csak a kizárólag magánszemély tagokból álló betéti vagy közkereseti társaságok, vagyis más gazdasági társaság, például kft. nem. Magánszemélynek pedig ahhoz, hogy a kata szerint adózhasson, előbb be kell jelentkeznie egyéni vállalkozónak.

A kata választását be kell jelenteni az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést év közben is meg lehet tenni. A már működő vállalkozásnak, amely 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1–31. közötti időszakban kell ezt bejelentenie az adóhatósághoz.

Azon adózóknak, akik a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól.

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. A tételes adót a bejelentett kisadózók után külön-külön – bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) – minden megkezdett hónapra a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A kisadózó vállalkozás és a kisadózó a kata megfizetése esetén mentesül a törvényben meghatározott közterhek (így pl. személyi jövedelemadó, vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése) alól.

Ha a kisadózó áfaalany, áfabevallási és -fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió Ft-ot, a 6 millió Ft feletti rész után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a tételes adó mellett. A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25-ig kell bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni.

A tevékenységüket év közben kezdők 2012-ben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg előterjesztett kérelmük esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz.

A közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező egyéni vállalkozónak minősülő adózók (pl. ügyvédek) a T101 jelű adatlapot használhatják.

A már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók a T101E bejelentőlapot nyújtják be.

A már működő kkt., bt., egyéni cég a T201T jelű adatlap útján, kizárólag változásbejelentés keretében jelentkezhet be.

A felsorolt nyomtatványok 2012. december 1-jétől alkalmasak a fenti bejelentés megtételére, mivel a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések az említett napon léptek hatályba.

A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét a végrehajtható okirat alapján tartja nyilván.

Az állami adóhatóság tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről és az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról az adózók számára.

A kisadózó vállalkozások tételes adója kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót, társasági adót a személyi jövedelemadót, járulékokat, a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást.

(Forrás: NAV)

Kötelező lesz a roncsautók visszavétele

Az autók gyártóinak, illetve forgalmazóinak minden új autó eladásakor tájékoztatniuk kell a vevőt arról, hogy a kocsi hulladékká válása esetén hol és milyen feltételekkel veszik azt át – az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.

A kormány közel két tucat rendeletet készített a nemrég elfogadott hulladéktörvény végrehajtásához, ezek egyike szól a hulladékká vált gépjárművekről. Hulladéknak az a kocsi számít, amelyet vagy már kivontak a forgalomból, vagy pedig ki akarják vonni onnan.

A gyártónak, illetve a forgalmazónak olyan átvevőhálózatot kell kialakítania, amely bárhonnan, 50 kilométeres úttal elérhető. Az átvevőhely lehet az autókereskedő telephelye, de bontó vagy erre szakosodott átvevőhely is. A kocsi szétszerelésére azonban csak bontó jogosult. A legfontosabb változás az, hogy ha a bontó hasznosítani tud alkatrészeket a kocsiból, akkor köteles a roncsért fizetni. A rendelet tervezete az árról mindössze annyit mond, hogy az piaci legyen. A tervezet leírja a bontás menetét, hogy milyen alkatrészeket, illetve anyagokat kell kimenteni a kocsikból, illetve – az uniós előírás alapján – meghatározza az újrahasznosítás arányát.

A rendelet várhatóan a jövő év első napján lép hatályba.

Az általunk ismert szakmai vélemények szerint a rohammunkában készült rendelettervezetre alaposan ráfér a lektorálás! Mind a szakkifejezéseket, mind az eljárási rendet illetően számos vitatható pontja van. Lapunkban januárban visszatérünk a rendelet elemzésére.

(Forrás: MTI, 2012. november 30.)

A szolgáltatás minősége felé halad a kgfb-piac

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) esetében a minőségi szolgáltatás nyújtását ma még csak a fakultatívan köthető kiegészítő biztosításokkal teremtik meg a biztosítók, de ha a törvénybe bekerül a direkt kárrendezés, akkor a kgfb esetében is a minőség lesz a legfőbb szempont, nem pedig az ár – közölték a piaci szereplők az MTI-vel.

A netrisk.hu internetes alkusz adatai szerint, az idei kgfb-kampányban biztosítót váltók személyenként átlagosan 7 ezer forintot takaríthatnak meg. A többségük ezt a pénzt kiegészítő biztosításokra fordítja. A jelzett megtakarításból futja egy baleset- vagy kátyú-defekt-, illetve egy csökkentett térítésű casco biztosításra.

A Generali Biztosító a direkt kárrendezés jogszabályi bevezetésében látja a kgfb minőségének előtérbe kerülését. Ez azt jelenti, hogy az ütközésben vétlen fél a saját választott biztosítójával rendeztetheti a kárát, függetlenül attól, hogy a vétkes félnek kinél van a biztosítása. Ezt követően a biztosítótársaságok utólag számolnak el egymással. Ezt a rendszert 2013. január 1-jétől például már Romániában is bevezetik – áll a közleményben.

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. arra hívja fel a figyelmet, hogy a kgfb-biztosítójukat tetemes kár kifizetésére kényszerítő autósok decemberben megkapják a felmondólevelet. Nekik az év végéig új biztosítót kell választaniuk. A CLB azt tanácsolja számukra, hogy inkább mondják fel a szerződésüket, mert akkor szabadon válogathatnak a többi biztosító ajánlatai közül.

(Forrás: MTI)

E-matrica díjak 2013-ban

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítási tervezete szerint az autósok a jövő évben is az ideivel megegyező árakon vásárolhatnak e-matricát a személygépkocsikra. A szaktárca a megtett úttal arányos elektronikus díjfizetés jövő nyárra tervezett bevezetéséhez igazítja a jogszabályi előírásokat.

A 3500 kg megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre januártól nem lehet majd éves matricát váltani. A hagyományos díjfizetési lehetőség e járműkörre az e-útdíjra való átállás miatt az év második felére megszűnik. Az e teherautókra megvásárolt 1 napos, heti és havi e-matricák a vásárlás napjától függetlenül nem jogosítanak 2013. június 30. utáni úthasználatra.

A rendeletmódosítás arányos díjtételekkel külön díjkategóriát hoz létre az e-útdíj bevezetésében nem érintett autóbuszok számára. A személygépkocsik és legfeljebb 
3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik is az e-matricás rendszerben maradnak.

A jövő évtől a díjköteles utak jogosulatlan használata miatt kiszabott bírságot az útkezelő felfüggesztheti, ha az üzemben tartó feljelentéssel igazolja, hogy a gépjármű vagy annak rendszáma jogellenesen került ki birtokából. A késedelmes teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények (30 napon túl fizetendő magasabb pótdíj) ebben az esetben nem állnak be. Ha bebizonyosodik, hogy a feljelentés megalapozott volt, a pótdíj az üzemben tartót nem terhelné. Megalapozatlan feljelentés esetén automatikusan a magasabb pótdíjat kellene megfizetni.

A közúti közlekedésről szóló törvény jelenleg egyértelműen az üzemben tartót nevesíti helytállni kötelezettként, ettől nem enged eltérést. A minisztériumi kezdeményezés hatályba lépéséhez ezért az Országgyűlés törvényi felhatalmazására van szükség. A tervezett módosítás ennek birtokában 2013. január elsejétől léphet hatályba.

(Forrás: NFM, 2012. december 7.)

Az Opel Bochum bezár

Az Opel befejezi az autógyártást a németországi Bochumban, a gyártást 2016-ban állítják le, de az üzemet nem számolják fel. A Zafira modell gyártásának befejezése után nem készül több autó a ruhr-vidéki üzemben. Ugyanakkor alkatrészeket várhatóan gyártanak majd, és megmarad a logisztikai központ is. A döntés oka az európai autópiac visszaesése és a kihasználatlan kapacitások magas szintje. Ágazati becslések szerint az Opel az idei első félévben minden egyes eladott kocsi után 940 euró veszteséget szenvedett el. A társaság előrejelzése szerint az év egészében nagyjából 1,4 milliárd euró működési veszteséget kénytelen elkönyvelni, a nullszaldót pedig legkorábban az évtized közepére érhetik el.

(Forrás: MTI)