Új bizottsági javaslat a bioüzemanyag-termelés éghajlatra gyakorolt hatásának minimalizálása érdekében

Az Európai Bizottság októberben javaslatot tett közzé, melynek célja globális szinten korlátozni a bioüzemanyag-termelésre átállított földterületek arányát, és jobban kihasználni a bioüzemanyagok felhasználásából adódó éghajlati előnyöket az EU-ban.

Az élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagoknak a megújuló energiaforrások 10%-os részarányára vonatkozó – a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben meghatározott – cél megvalósítása érdekében történő felhasználását 5%-ra fogják korlátozni azért, hogy ezzel is serkentsék az alternatív, ún. második generációs, nem élelmiszernövényből, hanem pl. hulladékból vagy szalmából előállított bioüzemanyagok kifejlesztését, amelyek lényegesen kevesebb üvegházhatású gázkibocsátásával járnak, mint a fosszilis tüzelőanyagok, és világszinten nincs közvetlen hatásuk az élelmiszer-termelésre.

E bioüzemanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének értékelésekor most először figyelembe fogják venni a földeken alkalmazott művelési ág átalakításának – a földhasználat közvetett megváltoztatásának – becsült globális hatását. Az új intézkedésekkel a bizottságnak az a szándéka, hogy támogassa a számottevő kibocsátáscsökkenést eredményező, az élelmiszernövényeknek közvetlen konkurenciát nem jelentő, ugyanakkor fenntarthatóbb bioüzemanyagok elterjedését.

Jóllehet az előterjesztett javaslat nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy pénzbeli ösztönzőkkel támogassák a bioüzemanyagok előállítását, a bizottság véleménye szerint 2020 után csak a jelentős kibocsátáscsökkenést lehetővé tevő és nem élelmiszer- vagy takarmánynövényből készülő bioüzemanyagokat kellene támogatásban részesíteni.