Új kihívásunk

23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet, és ami még várható…

ÜDVÖZÖLLEK, KEDVES OLVASÓM!

Még az utolsó pillanatokban is érdeklődnek a január 1-jétől bekövetkező változásokról, pedig január 1. már itt kopogtat az ajtón.

Összegyűjtöttem pár információt arról, mivel bővült az a kelléktár, amivel a NAV ellenőrizni tud bennünket, illetve mi várható ezen a fronton. A száraz tényeken túl becsempészek pár olyan gondolatot is, amit a szakma művelői mondtak el, vagy éppen nem mondták el, csak csinálják.

Tisztázzuk az elején, én magam is csak a törvények alkalmazója vagyok, tehát nem velem kell vitatkozni, én csak összeszedtem a dolgokat, ahogy vannak.

Talán kezdjük azzal, érdemes-e ezzel az egésszel foglalkozni, vagy elég volt, kenjék az egészet a hajukra? Egy picit nézzünk vissza arra, hogy miért is kezdtük el ezt az egész vállalkozósdit? Ügyfeleink általában elmondják, hogy autószerelő vállalkozásuk a szakma szeretete mellett azért alakult, hogy bevételt termeljen a cégtulajdonosoknak és rendes megélhetést tudjon adni az ott dolgozó embereknek.Ezek nagyon szép célok, és ez így nagyon rendben is van. Viszont ezek mellett kell foglalkozni az akadályokkal, mert ezek is vannak, és a számuk nem csökken. Mint minden újabb hatósági ellenőrzésnél, most is egyből felmerül a kérdés: „És mi van a feketegazdasággal?” Valóban, a politikának az lenne a feladata, hogy egyenlő feltételekkel működhessenek a vállalkozások, illetve ne működhessen vállalkozásként csak a bejegyzett vállalkozás. De van itt még valami. Akármilyen is a környezet, a cégvezető feladata az, hogy az adott környezetben hozza ki cégéből a legtöbbet.

Persze ez nem jelenti azt, hogy bele kell törődni az adott helyzetbe, de az biztos, hogy egyedül széllel szemben nem szokott jó eredménnyel járni. Ezt a politikát a Római Birodalom is ismerte: „oszd meg és uralkodj.” Ez ellen lehet tenni, lehet érdekképviseletbe tömörülni, mint pl. az Autószerelők Országos Egyesülete, amivel kellő súlyt elérve lehet befolyásolni a döntéshozókat. Visszatérve a cégvezetésre. Egy cég vezetőjének el kell döntenie, kiket akar kiszolgálni, milyen ügyfeleket fogad el, és kiket nem. Ha valaki a kisnyugdíjasokra alapozza működését, annak olyan formában kell működnie, aki a vastag aranyláncosra, annak úgy, de, ha a bevételi forrását nagyrészt olyan ügyfelek adják, akik igénylik a szabályos bejelentett vállalkozást, mint a vállalkozások döntő többsége, a költségvetési intézmények, a flották stb., akkor szabályosnak kell lennie. Ezzel szerintem meg is válaszoltuk azt a kérdést, kinek érdemes megfelelni az újabb kihívásnak, és kinek nem, illetve kinek érdemes továbbolvasnia.

A NAV ELLENŐRZÉSI LEHETŐSÉGEI MA SEM SZŰKÖSEK.

Nézzünk most néhány megtörtént esetet: A legismertebb a papíralapú ellenőrzés. Itt is lehetséges az, hogy csak a könyvelési adatokat nézik először, de előfordul olyan is, hogy bekérnek további papírokat, számlákat, szerződéseket stb. Ha olyan gyanú ébred, akkor indulhat egy keresztellenőrzés, amivel igazolni lehet a dolgok valóságát. Tehát az adatok összevetése most is meg van, de tény, hogy munkaigényes. Egyébként ilyen ellenőrzésbe belefuthatunk úgy is, hogy nem bennünket kezdenek ellenőrizni, hanem a vevőnket vagy szállítónkat. Ezért nem mindegy, kivel áll valaki üzleti kapcsolatban. Persze nem állítom, hogy egy ellenőrzés mindenképpen baj vagy bajt okoz, de az biztos, hogy foglalkozni kell vele, ami idő és pénz, még büntetés nélkül is.

Hiszen minden, nem a bevétel teremtésére fordított idő, veszteség. A papírokat nemcsak önmagukban lehet vizsgálni, hanem össze lehet vetni a valósággal is. Elvileg a papírok a valóságot tükrözik. Ez az elvárás. Ennek a cégek igyekeznek is megfelelni, csak nem mindig jól. Az olyan eljárással, hogy nem kértem el a vevő adatait, majd beütök valamit, ezzel lehetnek gondok már most is. Nyilván elsősorban most nem a javítókra gondolok. De a javítóknál sem szerencsés, ha nincs megállapodás a vevővel, megrendelő formájában, hiszen ez később hosszú, drága vitákra adhat alapot.

A próbavásárlás még egy bevett forma, ami a működést ellenőrzi. A cikknek nem témája, kinek kell online pénztárgép, de akinek kell, az legyen tisztában azzal, hogy az online fogalom azt jelenti, hogy a pénztárgép működése rögtön ellenőrizhető távolról. Nem kell próbavásárlás sem, sőt az adatok a valósággal is jól összevethetők, ha az ellenőr látja a vásárlás megtörténtét, és online ellenőrizni tudja, hogy a pénztárgép is működött-e. Pont így lehet ellenőrizni a pénztárgép nélküli cégeket is, hiszen a pénztárat elhagyó embert is meg lehet állítani, vagy utána is lehet egy ellenőrzést indítani, vizsgálva a lefolyt eladást.

Megtörtént az is, hogy bizonyos időt eltöltve a javító telephelyének kapujánál, dokumentálták, milyen járművek voltak bent javításon, és összevetették a tapasztaltakat a papíron dokumentált történésekkel. Hozzáadva azt, amit épp ott találtak ellenőreink.

Tudom, sok mindent meg lehet magyarázni, csak nehogy mégis létrejöjjön egy elmarasztaló határozat. Nagyon nem jó gyakorlat a pénztár közelében vezetett kockás füzet és hasonló megoldások. Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy a fejlődő pályán lévő vállalkozások egyre inkább nem fordítanak arra energiát, hogy ilyen-olyan trükközésekkel foglalkozzanak, mert ez is idő, pénz, és egy folyamatos fenyegetettséget jelent, amivel foglalkozni kell, ami szintén idő, pénz.

NÉZZÜK, MI IS VOLT EDDIG.

Az elektronikus és online számlázó programokat már be kellett jelenteni az adóhatóságnak. Elárulok egy titkot. Nemcsak annyi történt, hogy teljesült egy kötelezettség, hanem ezzel együtt bárkinél, aki pont olyan szoftvert használ mint más, és az a „más”, megbukik egy ellenőrzésen, máris célzottan lehet menni a többi céghez, akik ugyanolyan szoftvert használnak. Óriási a felelőssége a cégvezetőnek, hogy kivel-mivel dolgozik. Rendkívül kockázatos az olyan gyakorlat, hogy három tapsra rejtett funkciók jönnek elő vagy tűnnek el.

Talán most tisztázzuk a felelősség kérdését: „Az ellenőrzött adóalanynak a felelőssége, akinek a termékértékesítéseiről, és a szolgáltatásnyújtásairól a számlázó program alkalmazásával történt számlakibocsátás.” Még egyszer magyarul: a számla kibocsátója felelős a bizonylatokért! Nagyon nem mindegy most már, milyen szolgáltató milyen szoftverét használja valaki, mert lehet, hogy nyugodtan alszik a tisztelt cégvezető, közben meg ott ketyeg a bomba. És a bomba jöhet másik felhasználótól is. Persze a szoftverfejlesztő cégnek is van felelőssége: „Az adózó mulasztási bírsággal sújtható, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot.”

A mostani mizéria alapja a következő elvet követi: „A cél az, hogy a cégek számlázó programjai be legyenek kötve a NAV-hoz, így akadályozva meg az adócsalást.” Az ugye, nagyon hasonlít az online pénztárgépeknél tapasztalt elvhez. Azonnal, minden adat be a NAV-hoz.

Nagyon fontos, sokszor félreértett kérdés. MOST nem ez a feladat! 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető. Semmi online, ez egy offline funkció. A kinyert adatok nem mennek sehová, azok csak letölthetők a szoftverből. Semmilyen rendszeresség nincs előírva, csak annyi, hogy ha kell, le lehessen tölteni.

Az adatletöltésnél csak két szűrés működhet:

– „a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve

– a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.”

Egyébként a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM-rendelet 2016. január 1-jétől hatályos 11/A §-a rendelkezik az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióról, amelynek az elindításával adatexport végezhető. Ebben a rendeletben van részletesen leírva, hogy mit, milyen adatot, mibe, milyen file-ba, milyen formába kell a szoftvernek szolgáltatnia.

Erre a leírásra mondják, ha beadod a lónak, az azonnal megdöglik. Pedig tisztáztuk, a számla kibocsátásáért a számla kibocsátója a felelős! Mint mondtam, óriási a felelősség, hogy milyen szoftvert használ, milyen szolgáltató cégtől veszi igénybe a tisztelt cégvezető.

Ehhez a dologhoz még fűznék egy-két gondolatot. Ez a szép nevű menüpont kinek is készült? Bizony, az ellenőrzést végző személynek. Eddig is volt elviekben lehetősége az ellenőrnek végigvinni egy számlázást a szoftverben. Eddig is kötelező volt egy ehhez szükséges leírást mellékelni a szoftverhez. De őszintén, életszerű, hogy az ellenőr megtanulja a kezelését a szoftvernek és végigvigyen egy számlázást egy idegen szoftverben?

Mostantól viszont erre nincs is szükség, az ellenőr odalép a géphez, megnyomja a gombját, letölti az adatokat. Ezt a folyamatot azért célszerű alaposan átgondolni, hogy minden rendben legyen. Az adatok forrása nyilván a számlák adatbázisa, azoké a számláké, amiket egyébként a könyvelésnek is odaadunk, elektronikus számla esetén átküldünk. Csakhogy, egyrészt a szoftvernek is „tudnia” kell azokat az adatokat, amiket korrekt módon bekérnek. Megszűnik a „ráírom valahogy”, „beleteszem a megjegyzésbe”, „nem baj, ha lemaradt” hozzáállás, mert ez a NAV adatbázisába sem fog bekerülni. Másrészt a felhasználónak is el kell végeznie azokat a feladatokat a szoftverben, amelyek a korrekt adatszolgáltatáshoz kellenek. Az ellenőrzés forrása most már nemcsak a könyvelés, hanem közvetlenül az adózó gépe.

Ezzel együtt azért továbbra is kötelező a szoftver ellenőrzéséhez a számla előállításáról a leírás, kibővítve az új adatszolgáltatási funkcióval. Természetesen a szoftverből csak a számlákat kell leválogatni a file-ba, de abból mindet. Gondolok itt arra, hogy ha van devizás számla, aminek másik sorszámon kell futnia, azokat is, előlegszámlákat is. Viszont szállítóleveleket, árajánlatokat, bevételezéseket, raktári mozgásokat és raktárkészletet nem. Tehát közel sem mindent.

Az adatexportnak 2016. január 1. utáni adatokat kell szolgáltatni, de nem tilos régebbi adatok lekérdezhetőségét is megvalósítani. Amennyiben a számla 2016 előtti, viszont a helyesbítés vagy a sztornózás 2016-os, akkor utóbbinak mindenképpen benne kell lennie a lekérdezésben!

Egy picit gondoljuk tovább, hogy mi változott ezzel az adatkinyerési lehetőséggel, hiszen a könyvelésből eddig is elkérhették a számlákat. Ha valaki átszenvedi magát a file leírásán, rögtön rájön, hogy ez bizony egy jól átgondolt, meglehetősen részletes adatkérésnek látszik. Ennek nyilvánvaló célja, hogy az adatbázisuk elég részletes legyen ahhoz, hogy más adózók adatbázisával könnyen, gyorsan össze tudják vetni, vagy gyorsan kibukjanak egy-egy gyanús események, fiktív adatok, nevek stb. A feldolgozásuk drasztikusan felgyorsul, hamar át lehet nézni egy céget, azonnal összevethető a könyvelési adat a letöltött adatokkal. Ugye, ilyen még nem is volt, hogy a könyvelés ellenőrizhetővé vált.

AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEKRŐL.

Több nyilatkozat is megjelent, hogy ki akarják terjeszteni az online pénztárgépek használatát. Érdekes módon nem a számlák exportálását teszik online, hanem pénztárgépet kérnek, ha kérnek majd. Akik erre kötelezettek, már ismerik a rendszert, akik nem, ott ez egy plusz feladat, plusz költség… A pénztárgép nem váltja ki a számlázókat, de már a raktárkezelő szoftvereket sem. Jelen információk szerint a két rendszer összevonását senki sem fogja erőltetni, mert az „Alt Cash Pénztárgépcentrum” szerint akkor az egész szoftvert, a géppel, a monitorral, a billentyűzettel, az egérrel, a nyomtatóval kell engedélyeztetni, adóügyi memóriával ellátni, így zárt rendszerré tenni. Bármilyen szoftverváltoztatás esetén az egész procedúra kezdődik elölről.

MÉG EGY FONTOS DOLOG, GARANCIAJEGY.

Ne veszítsünk már ezen pénzt.

Egy normális program ezt odafigyelés nélkül nyomtatja. Adjuk az ügyfélnek, ha már kitalálták, ezen nem érdemes rágódni. Ráadásul ellenőrzik is, most a héten, december elején is volt egy ilyen akció az egyik partnerünknél.

ÖSSZEFOGLALVA

Legyen biztos benne kedves ügyvezető, hogy a szoftvere megfelel a 2016 utáni elvárásoknak. Ha a cikk elolvasása után izzadás, gyomorgörcs lép fel, kérem, forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez. Esetleg keressen fel egy témában jártas szakértőt… Ha megbízható szakértő segítségére van szüksége, keressen meg:

SZAMOSFALVI ISTVÁN
szi@autosoft.hu,
06-1/284-0030
SZERVIZINFORMATIKA