Át kell értékelni az energiaszektor alapismereteit

A Nemzetközi Energia Ügynökség minden évben elkészíti az energiaiparra vonatkozó globális előrejelzéseit tartalmazó „World Energy Outlook” című kötetét. A kötetet Fatih Birol, a szervezet vezető közgazdásza ismertette 2013. december 5-én, Budapesten.

Az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség úgy ítéli meg, hogy mára elérkeztünk az energiaszektor megváltoztathatatlannak hitt alapismereteinek átértékeléséhez – kezdte előadását Fatih Birol. Az országok szerepcseréjének lehetünk tanúi: importőrökből exportőrök lesznek, amelyek a növekvő keresleti igények fő forrásait keresik. Az energiaellátás új véleményformálói pedig átrajzolják a forráselosztásról alkotott eddigi elképzeléseket – hívta fel a figyelmet a nemzetközi szervezet vezető közgazdásza.

Az elemzés szerint az energiapiac történetében példa nélküli a nagy olajárak napjainkra jellemző tartósan hosszú időszaka. Az előrejelzések rámutatnak arra is, hogy várhatóan folyamatosan nagy különbségek lesznek a földgáz és a villamos energia regionális árai között. A világ energiaigénye a jelenlegi szint egyharmadával emelkedik 2035-ig. A többlet kétharmada Kínában, Indiában és Délkelet-Ázsiában jelentkezik majd, míg mindössze 4 százaléka köthető az OECD-országokhoz. A villamosenergia-igény közel másfélszeres növekedése várható a következő bő húsz évben. A jelenlegi tendenciák az energiahordozók árának és az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedését is előrevetítik. Az utóbbi körülmény meghatározó jelentőséggel bír az Európai Unió versenyképessége szempontjából.

Európa versenyképességének kulcsa a regionális piac-összekapcsolások eredményességén múlik. Magyarország a másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolásával már bizonyította, hogy a régiós árak közti különbségek sikeresen mérsékelhetők. A visegrádi négyek a magyar elnökség alatt folytatják a régió földgázpiaci integrációjának megvalósítását az infrastrukturális fejlesztések előmozdításával, az észak–déli összeköttetések megépítésével és a szabályozások összehangolásával.

A folyamatosan növekedő globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére épülő energiapolitika kialakításában technológiasemleges megközelítés szükséges, melyben a megújuló energiaforrásokkal azonos feltételek mellett helyet kap az atomenergia is. Hangsúlyozta, hogy mindkét technológia jó eszköz az energiaimport csökkentésére, hozzájárul a környezet minőségének javulásához, és a hazai munkahelyteremtés révén serkenti a gazdasági növekedést.

Dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója szerint: „a politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök. Magyarországon éppen ezért volna szükség mielőbb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta működik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani ezt.”