Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. december | Olvasson bele!

TEVES MK70 blokkolásgátló rendszer

Az elektronikával egybeépített hidraulikaegység tömege csak 1,6kg! Mivel az európai autógyártók szövetsége önként vállalt kötelezettséget arra, hogy a 2004-es év közepétől minden Európában eladott újautóban szériafelszerelés lett az ABS rendszer, ezért ez a költséghatékony, kompakt változat széleskörben beépítésre került.

 

1. ábra: MK70 ABS-egység


A teljesség igénye nélkül, következzen néhány gépjármű típus melynek az standard kivitelében (ESP nélküli alap változatában ) MK70-es ABS található:
Ford Fiesta és Fusion (2002-), Focus (2004-)
Opel Astra H (2004-)
Suzuki Ignis (2003-) és Swift (2004-)
Citroen C2 (2005-)
Renault Twingo (2007-)

Az ABS hidraulikaegységgel összeépített elektronikának van mind passzív, mind aktív kerékfordulatszám érzékelők jeleit feldolgozni tudó változata. Azaz léteznek a TEVES által gyárott indukciós, és magnetorezisztív kerékfordulatszám érzékelővel működő elektronikák! A hidraulikaegységen található szivattyúmotort nem szabad az egységről leszerelni, azzal komplett egységet képez. Az ABS elektronika azonban a hidraulikaegységről, -többnyire az egész egység kiszerelése után- leválasztható.
Ha az elektronikát leszereljük a hidraulikegységről, akkor a 8db 2/2-es elektromágneses szelep tekercse is az elektronikával együtt leemelhető, ugyanis a tekercskivezetések ,,press-fit” azaz sajtolásos technológiával vannak rögzítve az áramköri panelen. Ilyenkor láthatóvá válik, hogy a szivattyúmotor is a hidraulikaegységen belül, úgynevezett torony révén van kapcsolatba az elektronikával.

 

2. ábra: Suzuki Ignis MK70 ABS kapcsolási rajza


Az elektronika műanyag fedele ultrahangos hegesztéssel van a házzal öszzehegesztve, így az roncsolás menetesen nem leválasztható. A rendszer rendelkezik elektronikus fékerőfelosztással, azaz EBD funkcióval ( németül EBV- Elektronischer Bremskraftverteiler, angolul EBD- Electronic Brakeforce Distribution) működésekor a kerékfordulatszám-érzékelőktől érkező fordulatszám-jel alapján, ha az ABS-elektronika úgy ítéli meg, hogy a hátsó kerekek lassulása egy adott értékkel megközelíti az elsőkét, akkor a hidraulikaegységbe beépített, a hátsó kerekekhez tartozó nyomásnövelő elektromágneses szelepeket impulzusszerűen zárja, majd nyitja.
Ezáltal a hátsó kerekek fékmunkahengereiben a fékfolyadéknyomás növekedése ,,lemarad”, kisebb meredekségű lesz az első kerekekéhez képest. Ez a korrekció hasonló a hagyományos, hidromechanikus fékerőmódosítókhoz, itt azonban a kerékfordulatszám érzékelők miatti visszacsatolás miatt ez már valóságban is fékerőszabályozási folyamat.
 

3. ábra: Suzuki Ignis ABS-elektronikához menő kábelköteg-csatlakozó


Az elektronika csatlakozója 26 pólusú, melyek közül egyes kivezetések kötött funkcióval rendelkeznek, míg más kivezetések funkciója gépjárműtípusonként változik. Az alábbiakban tekintsük át részletesebben a perifériák egyes elemeinek bekötését. Első példának vegyük szemügyre a Suzuki Ignis kapcsolási rajzát (2. ábra). Az elektronikáról lehúzott kábelköteg csatlakozóján látható (3. ábra), hogy jó néhány kivezetés be sincs kötve. A csatlakozó két szélén lévő szélesebb csatlakozó hüvelyek az elektronika tápfeszültség ellátását végzik. Az 1. és 14. láb közvetlenül az akkumulátor pozitív kivezetéséhez, míg a 13. és 26. láb testre van kötve.

Az elektronikában található elektromágneses szelepek , illetve a szivattyú az 1. és 14. lábon és az áramköri lapon található kapcsolótranzisztorokon keresztül kapnak pozitív tápfeszültséget. A kerékfordulatszám szenzorok itt indukciós szenzorok, a tekercsellenállásuk 1080 Ω körüli. Bekötésük a csatlakozó felső sorában található a 2-tól a 12-ik lábig. A sorrendet csak a 4. és a 10. lábra bekötött ABS és a fékrendszer működését visszajelző lámpa szakítja meg.
Ezeket a kivezetéseket az elektronika ha testre kapcsolja, akkor a visszajelző lámpák világítanak. Mint minden EBD-vel ellátott gépjárműnél, ha csak az ABS lámpa gyullad fel, akkor még az elektronikus fékerőfelosztás működőképes. A 16. lábra a féklámpakapcsoló a fékpedál lenyomásakor kapcsol pozitív feszültséget. A 20. lábon a gyújtáskapcsoló elfordításakor pozitív tápfeszültség jelenik meg.
 

hirdetés

4. ábra: Ford Focus MK70 ABS kapcsolási rajza


Az előzőek ismeretében, ha a 4. ábrán látható Ford Focusba szerelt MK70 ABS kapcsolási rajzát átnézzük, akkor néhány az előzőektől lényeges eltérést vehetünk észre. Ugyan az ABS elektronika továbbra is az 1. és a 14. lábon kapja az akkumulátor pozitívot, az elektronika testelésére már csak a 26. lábon keresztül valósul meg. Az 5. ábrán látható is, hogy a 13. láb nincs is bekötve. A gyújtás pozitív továbbra is a 20. lábon jelenik meg. A kerékfordulatszám szenzorok itt is a csatlakozó felső sorában kerültek bekötésre. Azonban a kerékfordulatszám szenzorok már nem indukciósak, hanem magnetorezisztív szenzorok!

 

5. ábra: Ford Focus ABS-elektronikához menő kábelköteg-csatlakozó


Azaz tápfeszültséget igényelnek a működésükhöz és csak megfelelő polaritással bekötve működnek helyesen. Az ilyen típusú szenzorok működése részletesen az Autotechnika 2007/6. számában került bemutatásra. Az előzőekben ismertetett ABS és fékrendszer működését visszajelző lámpák vezérlése már a műszerfal és az ABS elektronika között CAN kommunikáció segítségével történik. Érdekes megoldás továbbá, hogy a fékpedálkapcsoló állapotáról is a CAN kommunikáción keresztül értesül az ABS elektronika!

 

6. ábra: Opel Astra MK70 ABS kapcsolási rajza


A 6. ábrán látható az Opel Astra-H modellbe (motorkód: Z14XEP, Z16XEP, Z17DTL) standard felszerelésként beszerelt MK70-es rendszer kapcsolási rajza. A tápfeszültség és a test bekötésében, ha megnézzük az 1. 14. 13. és 26. láb bekötését már a bemutatott megoldás köszön vissza. A gyújtáskapcsoló pozitív szintén a 20. lábra van bekötve. A műszerfali visszajelzőlámpák a 21. és 23. lábon keresztül CAN busz segítségével vezéreltek. A kerékfordulatszám érzékelők szintén magnetorezisztív szenzorok és a bekötésük megegyezik a Ford Focus-nál ismertetekkel. Eltérést jelent azonban a kettős fékpedálkapcsoló bekötése, mivel annak mindkét kivezetéséről érkezik jel az ABS elektronikához (7. és 22. lábra).
Vegyük észre, hogy az eltérő alaphelyzetű érintkezők miatt az ABS elektronika ,,visszaellenőrizheti” a fékpedálkapcsoló hibátlan működését. Ilyen jellegű kettős fékpedálkapcsoló -ahol az egyik érintkező alaphelyzetben zárt, a másik nyitott- a VW gépjárműveknél is használatos. A rajzon külön feltüntetésre került, hogy a féklámpa kapcsoló jelét az ABS elektronikán kívül a motor és az nyomatékváltó vezérlőkészüléke is megkapja (ami szintén más rendszereknél is általánosan használt megoldás).

Az ABS elektronika rendelkezik kerékfordulatszám kimenetekkel (jobb hátsó (15. láb), illetve bal első (17. láb) kerék jele), a gépjárműsebesség és megtett út szignál generálása miatt. A 18. láb a Suzuki Swift-ből már ismert diagnosztikai csatlakozó kimenet.
Az MK70-es eddig ismertetett bekötési rajzai alapján jó néhány törvényszerűség felismerhető. A 26 pólusú csatlakozóban kötött helyen vannak a kerékfordulatszám szenzorok kivezetései (ne feledjük azonban a szenzorok kétféle típusából adódó eltérő működési elvet), továbbá kötött az akkumulátor 30 és 31-es, illetve a gyújtáskapcsoló 15-ös pontjainak bekötése is. Ha van, akkor az elektronika a CAN buszra a 21. és 23. lábon keresztül csatlakozik. Egyedi eltérések a fékpedálkapcsoló és a visszajelző lámpák bekötésében jelentkeznek. Az alábbiak remélhetőleg segítséget nyújtanak az MK70-es rendszer periféria diagnosztikájában.


Kapcsolódó dokumentum:


52-54


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés