Hóláncok fizikája – 2. rész – A „textil” hólánc

Havas körülmények között a közlekedési hatóságok előírhatják, hogy gépjárművek kerekére hóláncokat vagy más tapadást növelő eszközöket kell felszerelni, de legalább a gépjármű kötelező tartozékai kell legyenek. Egyes területeken/útvonalakon szükség lehet a hólánc használatára bizonyos időjárási körülmények között. Cikkünk első részében a klasszikus fém hóláncokkal foglalkoztunk, azonban az anyagtechnológia drasztikus fejlődésével megjelentek a műanyag szövet „hózoknik” is. Hogyan működnek? Ezt tárgyaljuk cikkünkben. 

A műanyagok jelentős előrelépést hoztak az anyagtechnológiában, versenyképes alternatívát nyújtva a hagyományos fémek és acélok ellenében. Azok a műanyagok, amelyek könnyűek és rugalmasak, ideálisak a repülőgép- és autóiparban, mivel csökkentik a jármű súlyát és növelik szerkezetének rugalmasságát. A műanyagok hagyományos értelemben nem korrodálódnak, a környezeti hatásoknak kiválóan ellenállnak és jó dielektromos tulajdonságaik miatt a villamosság területén számos alkalmazásban előnyösek. Azok a műanyagok, amelyek könnyen formálhatók, kreatív tervezési lehetőségeket kínálnak, a drasztikusabban keményebb szerkezetű fémekkel szemben. A műanyagok újrahasznosítható és környezetbarát változatai szerencsére egyre terjednek, csökkentve a hagyományos műanyagok kritikusan lassú lebomlási ideje okozta környezetpusztító hatásokat. Műanyag termékek esetén fontos – ahogy a fémek, acélok esetén is - hogy az anyagválasztás optimalizálása a specifikus alkalmazástól, az igényektől és az előnyöktől függ, és napjainkra kulcsfontosságú szerepet játszanak különböző iparágakban.

A leginkább polipropilén szövetből készülő hóláncok célja az, hogy anélkül biztosítsák a tapadást havas és jeges utakon, hogy a jármű abroncsához fém láncokat vagy egyéb merev fém elemeket kellene felszerelni. A „textil” hóláncok könnyűek, könnyen telepíthetőek és általában kevésbé károsítják az abroncsokat és a járműveket a hagyományos fém láncokhoz képest. A speciális szövetek - például polipropilén - azokon a területeken is használhatóak, ahol a hagyományos láncok használata nem megengedett vagy kényelmetlen.

A koncepció

A „textíliák” hajlamosak a száraz hóra és jégre tapadni. Ez a tulajdonság kimondottan előnyös tud lenni futóművonalon, ahol az útfelülettel az abroncs kontaktfoltjában érintkező szövet szálai áthatolnak a csúszós vízrétegen és közvetlenül a felszínhez (hóhoz) kötik az abroncsokat. A tapadás azáltal történik, hogy a „textil” hólánc szálas anyagszerkezete a nedvességet, például a vizet vagy havat fel tudja szívni. Ez a nedvszívó/adszorptív képesség a szövet egyik jellegzetessége és hozzájárul ahhoz, hogy a hóláncok hatékonyan működjenek különböző útviszonyok esetén.

Kialakítását tekintve a szövet belső és külső széléhez elasztomer anyag van rögzítve és beborítja a gumiabroncs teljes futófelületét. Elasztomer anyag lévén megkönnyíti a felszerelést, majd helyén tartja a „hózoknit”. Egyes hózokni modellek egy kiegészítő alkatrészt tartalmaznak, amely a gumiabroncs peremét takarja, amely megakadályozza, hogy hó vagy törmelék kerüljön a gumiabroncs futófelülete és a szövet belső oldala közé. A szövet szálai felfekszenek a gumiabroncs futófelületére, követik annak formáját, szorosan illeszkedve és kialakítva egy stabil, szoros réteget, ami minimalizálja az abroncs „zokniban” történő megforgását a használat (igénybevétel) során.

Az igénybevétel

A textil hóláncok használatának értékelése során számos szempontot figyelembe kell venni mind statikus, mind dinamikus terhelés esetén. Az ilyen típusú hóláncok szilárdsága és tartóssága alapvetően az alkalmazott anyagok minőségétől függ. Általában strapabíró anyagokból készülnek, amelyek ellenállnak a hidegnek és az időjárás viszontagságainak. Fontos megjegyezni, hogy bár erősek lehetnek, viszont nem mindig nyújtanak olyan magas szintű tartósságot és szilárdságot, mint a hagyományos fém hóláncok. A textil hóláncok anyagai általában erősek és strapabíróak, de szakítószilárdságuk alacsonyabb lehet a hagyományos acélláncokhoz képest. Az acélláncok nagyobb szakítószilárdságot képesek elviselni, mivel az acél magas szilárdságú anyag és kifejezetten arra tervezték, hogy ellenálljanak a nagy terhelésnek, a hidegnek és más környezeti tényezőknek.

Rendszertelenül változó terhelések esetén a szövet hóláncok könnyebbek és rugalmasabbak, így kevésbé szigorú terhelési feltételek mellett hatékonyan működnek. Azonban extrém körülmények között, például vastag hóréteg vagy jég esetén a hagyományos hóláncok lehetnek hatékonyabbak. A terheléseloszlás szempontjából az egyenletesen oszlik el a „hózokni” teljes szerkezetén, rugalmas kialakításuk révén az abroncs felületével együtt alkalmazkodnak az útfelület és a talajkontúrok változásaihoz, elősegítve a megbízható tapadást. Feszültségállapot szempontjából a textil hóláncok általában alacsonyabb feszültségállapotúak.

A szövet „hózokni” kíméli a járművet, nem okoz károsodást az abroncsnak, illetve a keréktárcsának,  csendesebb vezetést is biztosítanak, és kíméletesek az útfelülettel szemben.

A felhasználó szempontjából

A szövet hóláncok könnyű súlyuk, rugalmasságuk és jobb alkalmazkodóképességük miatt előnyösek bizonyos útviszonyokhoz, viszont nagyobb terhelés és extrém időjárási körülmények esetén az acélláncok lehetnek hatékonyabbak. Előnyeik közé tartozik a könnyű felszerelhetőség, gyorsan felhelyezhetők és el is távolíthatók. A felhasználó szempontjából a könnyű tárolás is előny, mivel könnyen összecsomagolhatóak, kevés helyet foglalva el az autó csomagtartójában, valamint mosógépben kimoshatóak, így tisztításukhoz sem szükséges külön procedúra. Fontos megjegyezni azonban, hogy extrém hó- vagy jégviszonyok esetén a hagyományos láncok hatékonyabbak. Ahogy a hóláncoknál is: a hózoknival történő vezetés 30-50 km/h közé csökkenti a megengedett legnagyobb sebességet, amely a hózokni márkájától, méretétől és a járműosztálytól függ. Ezeket a korlátozásokat általában a termék vagy a jármű használati útmutatója tartalmazza.

Hol megengedett? Pont Ausztriában nem.

Nyilván minket magyarokat elsősorban a szomszédos országok hólánc regulái érdekelnek és ennek kapcsán majdnem jó hírünk van. A norvég AutoSock márka az első olyan termék világszerte, amely az európai EN16662-1:2020 szabvány szerint tanúsított. Az uniós eljárásoknak megfelelően a szabványt nemzeti szabványként vezették be minden EU-tagországban, valamint Norvégiában, Izlandon, Szerbiában és Törökországban. Ez azt jelenti, hogy a személygépkocsikhoz és a 3,5 t össztömeg alatti kishaszonjárművekhez készült AutoSock „textil hólánca” használható, ahol hólánc kötelező az EU bármely országában, kivéve Ausztriát.

Az osztrák közlekedési hatóság véleménye

Az Autosock norvég gyártó honlapján közzétett hivatkozás szerint 2022. július 22-én az osztrák klímavédelmi és energiaminisztérium – Európában egyedüliként - elutasította az AutoSock hóláncok elfogadását Ausztriában, állítva, hogy az AutoSock nem felel meg az osztrák közlekedési hatóság hóláncokkal szemben támasztott követelményeinek. Az AutoSock ennek ellenére minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az AutoSock személyautókhoz való alkalmazása Ausztriában is engedélyezett legyen. Az AutoSock eredeti kérését az indokolta, hogy Ausztria nem alkalmazkodott az új EN16662-1:2020-as szabványhoz, hanem az elavult nemzeti szabványra hivatkozott, létrehozva ezzel egy joghézagot, melyet pl. az AutoSock és ügyfelei jogbiztonságának érdekében is be kellene zárni. Az AutoSock Operations AS kiemeli, hogy terméke rendkívül biztonságos, jó teljesítményű és megbízható, melyet világszerte több mint 60 országban forgalmaznak, és az összes gyártási folyamat során a minőséget és hatékonyságot tartja szem előtt.

A hóláncok és „hózoknik” összehasonlításáról az alábbi videó is megtekinthető: