Alattomos ellenség, melynek neve: úthiba

Vélhetően nincsen olyan közúti közlekedő, aki ne találkozott volna útburkolati hibákkal, keréknyomvályúval, kátyúval, süllyedésekkel. Talán sajátos megközelítésnek tűnik, de megfelelő – nevezhetjük kifogástalannak – műszaki állapotú járművekkel úthibás úton közlekedni olyan, mintha műszaki hibásak lennének. Ha ezt emberi felelőtlenség fokozza, például a kátyú, útjavítás nincs megfelelően kitáblázva, jelölve, korlátozott látási viszonyok között kivilágítva, akkor bizony jobb esetben a jármű vezetője még örüljön, ha csak anyagi kára keletkezik, és nem generálódik balesetveszély vagy adott esetben baleset.

Most ne vezetéstechnikai összefüggések oldaláról közelítsük meg a problémát, hanem a gépjárművekben keletkező műszaki hibák szemszögéből, ahol az anyagi kártérítésekért bizony sokszor az adott út fenntartójával, a biztosítótársaságokkal a járműtulajdonosoknak igazuk elismertetése miatt „harcba kell szállniuk”, még akkor is, ha rendőri intézkedés is történt. Ez alól nem képeznek sokszor kivételeket azok a „perközösségek” sem, ahol azonos időszakban, azonos útszakaszon igazolhatóan különböző gépjármű „károkozó úthibája” egyértelműen beazonosítható.