Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és ne borítsuk magunkra, ha már fékezünk

Szoftverfejlesztőként tisztában kell lennünk a rendeleteink szinte minden részletével. Különben nem tudunk olyan vizsgaszoftvert készíteni, amely jól működhetne. Megvan-e ehhez minden lehetőségünk, hiszen itt van a rendelet, amit be kell tartani? Ezen kérdés nyomán szeretném végigvinni a legérdekesebb kérdéseket a fékmérésben. 

Picit az előzményekről, melyek át is visznek a jelenbe (nem véletlen a két rendszer nevének EFT és FT hasonlósága).

Az EU-csatlakozás kapcsán a kifejezetten nemzeti szabványok kötelezőségét meg kellett szüntetni. Erre a sorsra jutott az MSZ-07-4450 szabvány is. Helyette a KTI vezetésével elkészült a nálunk használandó EFT-mérés, melyet 2002-től 2018-ig kellett használni. Ez egységesítette a fékmérés alatt összegyűjtött adatok kiértékelését, valamint a mérés végrehajtását. Ezt 2002-től az M1, N1 kategóriákra kötelező volt használni. A többi M és N, valamint O, R, S, L, T kategóriákra akkor nem tették kötelezővé. 2006-ban módosult az EFT-leírás, és megfelelően alkalmas lett a többi kategória mérésére is, de tervezetten csak a többi M és N kategória volt megcélozva. A buszokra kötelezővé is tették, de a megyék egy részében az N kategóriákra elvárták, a többi megyében nem. Mindenesetre volt olyan megye is, ahol az O kategóriákra is kötelezővé tették, holott arra nem volt betervezve a kötelezőség, melynek oka az volt, hogy az üres pótkocsik eredményei jelentősen szórtak. Be volt tervezve, hogy a mérési adatok alapján határgörbéket készít a KTI az egyes típusokhoz (sőt adatgyűjtés is történt 2 alkalommal).