Közvetett látással virtuális valóság?

Informatikai forradalom zajlik a gépjárművek komfortelektronikai fejlesztésének terén, mely elérte a visszapillantó tükröket is. Viszont az a tapasztalat, hogy olyan „gyors az innovációs tempó”, hogy a hatóságok piacfelügyeleti lehetőségeit messze-messze meghaladja a joggal elvárt naprakész közlekedésbiztonsági kontrollvizsgálati kötelezettség. Ez viszont azt eredményezte, hogy a gépjármű-tulajdonosok egyre többen akár „hamis biztonságérzetben ringatják magukat” azzal, hogy jóváhagyás nélküli, bevizsgálatlan közvetett látást biztosító visszapillantó tükröket vásárolnak, és szerelnek/szereltetnek be az autóikba.

A járműves technikatörténet elmondja, hogy a visszapillantó tükör ötlete egészen 1911-ig nyúlik vissza, hisz a legenda szerint Ray Harroun amerikai származású autóversenyző fejében fogalmazódott meg az erre irányuló gondolat. A történet alapján az ez évben először megrendezett Indy 500-as versenyre – Indianapolisi 500 mérföldes száguldás – Ray egy tükröt szerkesztett Marmon versenyautójára, melyet nem biztonsági okokból tett, hanem azért, hogy egyedül ülhessen az autóban, ezzel kiváltva a másodpilótát. Ez azonban a sztori, mivel 1921-ben jegyezték be találmányként a visszapillantó tükröt. A jelen cikket érintő információ, hogy a világ első sorozatgyártású autója, amelyben digitális kamera és kijelző helyettesítette a biztonsági tartozékként szolgáló külső visszapillantó tükröket, Japánból származik. A Lexus volt az első autógyártó, aki hatósági engedélyt kapott a rendszer beágyazására és ezzel együtt a modell forgalmazására.