Természetes „felvillanyozódás” utóhatás: fizikai sakk-matt!

A szakirodalom alapján általánosan elfogadott tézis, hogy villámláskor a legbiztosabb menedék egy zárt kocsi, vagy épület. Emellett viszont mindenki hallott már azokról az intelmekről, hogy az „érzékeny elektromos eszközeink (számítógép, tv, telefon) csatlakozóit (230 V, de pl. internetcsatlakozót is) érdemes kihúzni, mert egy nagyobb feszültséglöket (tranziens) tönkreteheti az eszközöket”. E két szabályt ha összevetjük, akkor joggal vetődik fel a kérdés: napjaink járműveiben lévő elektronika mennyire villámbiztos? Mivel nem áll rendelkezésünkre e téren széles körű tapasztalat, így célszerű ezen kevés esetszám következtetéseit végiggondolni.

Nézzük tehát, hogy mivel is állunk szemben. „A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő között is. Áramerőssége általában 20– 30 000 amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is”. Az Országos Meteorológiai Szolgálat villámlokalizációs rendszeréről látott napvilágot egy 2019-es publikáció az OMSZ szakembereinek tollából. Ebben olvasható, hogy „zivatarok fejlődésekor a légtömegek intenzív fel- és leáramlásban vannak, valamint a cseppképződés során súrlódás, ütközés, majd ennek hatására csepp- és töltésszétválás történik a felhőben.