Egy szolid V6-os Ohióból

Eredeti elképzeléseink szerint egy magas futásteljesítményű amerikai motort szerettünk volna atomjaira szedni, mérni, mérni, mérni, méricskélni, vizsgálni, hogy a mérföldek százezrei milyen mély nyomot hagytak dugattyún, vezértengelyen, szelepvezetőn. Viszont lehetőségünk adódott egy alig 17.000 mérföldet, azaz durván 28.000 km-t megtett Ford V6-os motor megvételére, ami egy Ford Maverick része volt egészen idáig. Azt persze tudtuk, hogy a tervezett kopásvizsgálatot el lehet ugyan végezni, de szinte felesleges: emberi számítás szerint a motoron értékelhető kopást nem fogunk találni. Mégsem tudtunk ellenállni a kísértésnek, nézzük meg, milyen egy Amerikában egyáltalán nem nagy, de egyébként egyáltalán nem kicsi motor, amiből sok százezer készült, biztosan bekerült a Maverick, a Fusion, a Five Hundred, az Escape, a Taurus, a Freestyle motorterébe, és csak a jó ég tudhatja, hová még. Az nagyon valószínű volt, hogy a tengerentúlon kedvező árfekvésű járművekbe beépített motor belvilága nem rejt óriási meglepetéseket, mérföldkőnek számító, előremutató meghökkentő megoldásokat, de apró kis csemegék azért még előfordulhatnak.

A motor fontosabb paramétereire ➊ pillantva látható, hogy a tervezői szándék itt sem a forszírozott teljesítményre irányul. A motor némi módosítással több teljesítményszinttel elérhető volt, forrásaink szerint 165 kW-ig.