A DPF-ek belső világa – 2. rész

Arra a kérdésre, hogy hányféle anyagváltozatú, cellaszámú, falvastagságú, katalizátorfém tartalmú DPF-et gyártanak a világ nagy gyártói, nincs pontos válasz, mert nincs nyilvánosan elérhető olyan globális adatbázis (katalógus), amelyből meg lehetne mondani, hogy például a Corning vagy a BASF pontosan hány DPF-változatot gyárt. Az autóipari DPF-ek nagy része OEM-specifikus, ezért a cellaszám, falvastagság, porozitás, méret és katalizátorterhelés kombinációinak jelentős része nem publikus. A nyilvános adatok alapján viszont a fő változatok nagyságrendje jól körülhatárolható.

Hordozóanyag szempontjából a világpiacot leegyszerűsítve:
– kordierit
– SiC
– alumínium-titanát

fedi le. Vannak és voltak más kísérleti anyagok is, de a nagy sorozatú autóipari DPF-piac lényegében erre a három családra épül.

A dízel katalizátorrendszerek nemesfémei: Pt – platina, Pd – palládium, illetve Pt/Pd kombinációk. A BASF mobil emissziós katalizátor-üzletágában Pt, Pd és Rh is szerepel a felhasznált PGM-ek között,

A konkrét Pt/Pd arány és g/l vagy g/ft³ PGM-terhelés általában nem publikus termékkatalógus-adat, mert az OEM emissziós rendszerhez optimalizálják.

Ezért katalizátor szempontból nem helyes azt mondani, hogy például „BASF 6 különböző fémtartalmú DPF-et gyárt”. Inkább egy folyamatos formulációs tartományról van szó.

Ha csak egy nagyon konzervatív ipari felosztást veszünk:

– 3 anyag ×
– 5 cellasűrűség ×
– 5 falvastagság ×
– 2 csatornageometria ×
– 4 katalizátorváltozat

= 600 elméleti alapkonfiguráció.

Ehhez jön még a porozitás, pórusméret, átmérő, hossz, csatornaalak, inlet/outlet cellaarány, washcoat-mennyiség, Pt/Pd arány és PGM-terhelés.

Ezért a tényleges világszintű DPF-változatok száma valószínűleg több száz, OEM-méret- és bevonatvariánsokkal pedig könnyen több ezer, még akkor is, ha az alapvető műszaki „családok” száma csak néhány tucat.