Megnyílhat az út a távolsági gázüzemű közlekedés előtt

Március 21-én egyhangúlag elfogadta a gázalapú közösségi közlekedés előkészítésére irányuló munkatervet az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottság Energetikai Albizottsága és Közlekedési és Infrastrukturális Albizottsága. Az LNG szállítási lánc, azaz a cseppfolyós földgáz projekt részleteit Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke ismertette a bizottsági tagok előtt. A bizottság hasznosnak ítélte az üzemeltetési költség és károsanyag kibocsátását csökkentő projektet, és kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségét a munkában előtérbe kell helyezni.

A két albizottság elvi támogatásáról biztosította a tervezetet, mely kimagasló siker a hazai ágazat számára. „Egy olyan projektet mutattunk be, amely egy előkészítő folyamat, hogy sikeresen pályázhassunk az Európai Unió 2014-ben induló pénzügyi ciklusában majdan rendelkezésre álló 500 milliárd eurós fejlesztési keretre. Egy olyan komplex elemző és tervező feladatot kívánunk végezni – szintén részben EU-s forrásból –, mely a nagyobb busz- és teherautó-flották üzemanyagköltségére, a hajózásra, a munkahelyteremtésre, busz- és hajógyártásra és még az energiabiztonság kérdéseire is együttesen hatással van” – jelentette ki a meghallgatást követően Domanovszky Henrik, az egyesület elnöke. A tervezet készítői elkötelezettek abban, hogy drasztikusan csökkentsék a közlekedés által a levegőbe kerülő, az emberi egészségre káros anyagok kibocsátását, illetve a globális felmelegedéshez nagymértékben hozzájáruló üvegházhatású gázok mennyiségét. A közösségi közlekedés tisztábbá tétele nemcsak a környezetszennyezés mérséklődéséhez, hanem egyidejűleg annak olcsóbbá tételéhez is hozzájárulhat a projekt nyomán. Jelen pillanatban a közlekedési társaságoknak a gázolaj nettó bekerülési költségénél 60–70 százalékkal alacsonyabb áron lehetne biztosítani a tiszta alternatívaként megjelenő cseppfolyós földgázt. A BKV 40 millió liter éves gázolajfelhasználása mellett 8 milliárd forint körüli megtakarítás érhető el, amely megfelel a közlekedési társaság az elmúlt évtizedben évente képződött adósságállományának.

Infrastrukturális fejlesztések uniós forrásból

Az LNG közlekedéscélú felhasználása mellett nemcsak az alacsony károsanyag-kibocsátás szól, hanem a leghatékonyabb bioenergiafelhasználási eljárás bevonásának lehetősége is, de a hagyományos meghajtással szemben előnyként említhető még a vonzó üzemeltetési költség. Az üzemanyagok piacán a gázolajárral szemben a földgáz egyre jelentősebb árelőnyt hordoz, ennek köszönhetően a jövőre vonatkozó jóslatok mindegyike a kőolaj és földgáz import árszintek eltávolodását vetíti előre.

Hazánkban az autótulajdonosok a gázüzemű közlekedés kapcsán gyakran asszociálnak az elsősorban a kőolaj-finomítás során előállított LPG-re – vagy más nevén az autógázra –, mely széles körben elterjedt alternatívája a hagyományos benzinüzemnek. Ennél olcsóbb és még tisztább megoldás a közlekedés számára az LNG, mely tulajdonképpen folyékony földgáz, amelyet –161 Celsius-fokra való hűtéssel nyernek. Az LNG elsősorban azon földgázmezőkről származik, ahol csővezeték nem köti össze a kitermelőt a fogyasztóval, azonban ezen termelőhelyekről jóval olcsóbban szerezhető be a földgáz, mint a hagyományos importútvonalon, az óriási beruházási igénnyel felépített csőhálózaton keresztül érkező és hosszú távú szerződéssel kőolajtermék árához rögzített árú földgáz. A cseppfolyósítás során a gáz térfogata minimálisra csökken, ezáltal gazdaságosan lehet nagy távolságokra, akár kontinensek között is szállítani.