Az automobil 125. születésnapja

A 2011-es esztendő minden bizonnyal az automobil megszületése 125 éves évfordulójának jegyében is fog telni. Egy jeles évforduló nemcsak a megtett útra való visszanézés, de az előrenézés jó alkalma is. Így gondolja ezt a Daimler AG és a Mercedes-Benz, amikor az immár ötödik éve megnyitott új múzeumában, Stuttgartban a vissza- és előretekintés nagyszabású kiállításait és rendezvénysorozatát nyitja meg a jubileumi évben, a születésnap alkalmával. A jövőbe néző kiállítás címe: „New Start – the Road to Emission-free Mobility” (Új kezdet – az út, mely az emissziómentes mobilitáshoz vezet).

A „motortérben" a lendítőkerék és a szíjhajtás tűnik először szembe Már az első változatoknál beépítették a differenciálművet

Az évforduló jelentőségét dr. Dieter Zetsche, a Daimler AG elnöke, a Mercedes-Benz ügyvezetője így méltatta: „Daimler és Benz találmánya megváltoztatta, jobbá tette világunkat, és ez folytatódik jelenünkben is. Ahogy a hajdani feltalálóknak, nekünk is törekvésünk formálni a mobilitás jövőjét, izgalmas modellekkel, zöldtechnológiákkal, új üzleti lehetőségekkel. Számos elképzelésünk, ötletünk van!”

A Mercedes-Benz az „Automobil nyara 2011” Baden-Württemberg tartományi rendezvénysorozatát is szponzorálja, mely május 8-án Stuttgartban kezdődik és szeptember 10-én Mannheimben ér véget.” A rendkívül gazdag program nemcsak a helyieknek szól, hanem az automobilizmusért rajongóknak, legyenek azok bárhol a világon. Se szeri, se száma a jubileumi rendezvényeknek, még egy német–brazil labdarúgómeccs is lesz a stuttgarti Mercedes-Benz arénában, és ugyancsak a gyár közreműködésével rendezi meg a Mercedes Klub Berlin minden idők legnagyobb Mercedes-találkozóját.

A Patent-Motorwagen első sorozatban gyártott változata 1888-tól. Az 1,5 lóerős motorral 16 km/h sebességet lehettt elérni, akkori ára 3000 márka volt​​​​​​​

A Mercedes-gyárak dolgozói is csatlakoznak az ünnepléshez, ma már beleérthetjük a kiépülőben lévő magyarországi gyár dolgozóit is, így mindösszesen 270 ezer ember az egész világon.

Az 1800-as évek utolsó két évtizede az automobil létrejöttének időszaka. Megszállott emberek nagy találmányainak és apró ötleteinek sora kellett ahhoz, hogy – ma már így látjuk – a mai automobil igazi ősét megalkossák. Annyi eseménye volt ez idő tájt az automobil első valódi, de még tétova önjárásának, hogy nehéz ebből egyet kiragadni. Egyet, melyet születésnapként ünnepelhetünk.

Carl Friedrich Benz (1844–1929) 25 évesen 1869-ben és 1925-ben

Sokak vélik úgy, és ez ma már közmegegyezés is, hogy a „Carl Benz Benz & CO. In Mannheim” cég által benyújtott № 37435 lajstromszámú, Fahrzeug mit Gasmotorenbetrieb megnevezésű szabadalma elfogadásának dátuma legyen a születésnap. Ez 1886. január 29-e. Innen datálódik a mai 125. év, a 125 éves születésnap.

Benz Patent-Motorwagen

Nem egyszerűen egy motorizált kocsiról volt szó, Benz műve a maga korában egyedülálló konstrukciónak számított. Az 1886. január 29-én szabadalmat nyert háromkerekűjével hivatalosan is világra jött a világ első automobilja.

Karl Benz (az előtérben) és Friedrich von Fischer, Benz cégvezető társa ülnek a PatentMotorwagen Typ III automobilon

A motor egyhengerű, négyütemű, 954 cm3 lökettérfogatú. Teljesítményéről több adat is létezik, később többen is visszamérték, a lényeg az, hogy fél és egy kW között volt, 250–400 min-1 fordulat mellett. A motor tömege kb. 100 kg. Leszerelhető hengerfeje, nyitott forgattyúháza, szóróolajozása, bütyökvezérelte lökőrudas, himbás mozgatású kipufogó-tányérszelepe hosszú időre megalapozta a motortechnikát. Szívásvezérlése excenter működtetésű, tolattyús megoldású volt. Hűtése thermoszifon kondenzációs vízhűtés.

Nagy lendkereke függőleges tengely körül forog, hogy precessziós nyomatéka a kanyarodási manővert ne nehezítse. A lendítőkerékbe kapaszkodva, azt megforgatva lehetett a motort beindítani.

A gyújtás akkumulátoros, szikrainduktorral transzformált gyújtás volt, melynek gyújtógyertyáját két platinaelektróda alkotta (az égéstérbe benyúló két drótvég…) elvében hasonlóságot mutat a ma gyújtógyertyáival. A szikrainduktor folyamatosan működött, de a gyertyára csak meghatározott időre kapcsolták rá a feszültséget, a kompresszió végétől a kipufogás kezdetéig volt „szikra” a hengerben.

A keverékképzésre felületi párologtató (Oberflächenvergaser) szolgált, melyből a benzingőz a vezető által kézzel mozgatott, a beáramló levegő mennyiségét, azaz a keverék-összetételt beállító tolóhüvelyen keresztül jut a szívócsőbe. Ezzel tudja állítani a vezető a jármű sebességét. A patikabenzin-tartály térfogata 1,5 liter. (Benz szabadalmi leírásában a motor tüzelőanyagaként Ligroint, egyfajta petróleumszármazékot nevezett meg.) A háromkerekű átlagosan 10 literrel tudott 100 km-t megtenni.

A kocsi váza hajlított, hegesztett acél csőváz, kerekei küllősek, gumija tömör. A kormányzás, mai ésszel elgondolva szinte érthetetlen, hogy milyen komoly problémát jelentett. A tengelykormányzás itt, mert hátsókerék-hajtású a jármű, nem jöhetett szóba. Ezért is választotta Benz a háromkerekű, könnyen kormányozható megoldást.

A motor főtengelye kúpkerekes szöghajtással szíjdobot forgat. A szíjhajtás a jármű ülése alatt keresztirányban húzódó tengelyt hajt. Egy, a vezető által kezelt karral feszítjük és toljuk el oldalirányban a szíjat, ezzel érjük el a (hajtó)tengelykapcsolást. A tengelyen egy szabadonfutó és egy reteszelt dob van. A hajtás egyfokozatú, hátrameneti hajtás nincs. A reteszelt dobban differenciálművet találunk. A tengelyről lánccal mindkét hátsó kerék hajtott. Ez a lánc volt a hajtás leggyengébb eleme.

Az első menetpróbákat 1885-ben a kis üzem udvarán és éjjel az utcákon végezték. Az első nyilvános bemutatóra 1886. július 3-án kerülhetett sor Mannheimben, a Ringstrassén. A „volánnál” Benz fia, Eugen ült.

Még két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a jármű nagyobb ismertséget kapjon. Bertha Benz két fiával tett, kb. 100 km-es, titkosnak szánt – ma már legendás emlékű – autótúrája 1888-ban nagy publicitást kapott. Ekkor bizonyosodott be, hogy az emelkedőre felmenethez kellene még egy sebességfokozat, hogy ne kelljen tolással rásegíteni…

Az 1888-as müncheni „erő- és munkagép- kiállításon” való megjelenésük, a sajtóban képek (fametszet, acélmetszet) megjelenése már felkeltette a közfigyelmet. A Benz-féle Patent-Motorwagenre tekinthetünk úgy is, mint az első kereskedelmi forgalomba került automobilra, azaz rendelésre 25 darabot készítettek – a modell 2-es és 3-as fejlesztésűeket is hozzávéve – 1886 és 1893 között. Magyar vevőjük is akadt Hatschek Béla személyében. A német nyárspolgári elutasítással szemben a francia szabad szellem serkentette az automobilizmus kibontakozását. Az első autóversenyeken Benz autói, így például a Viktoria 1891-ben, jól szerepeltek. Párizsi kiállításokon is jelen vannak. Itt a legnagyobb konkurenciát a Daimler-standon kiállított automobil jelenti. (Azt mondják, hogy Benz és Daimler soha nem találkoztak.)

A Patent-Motorwagent a Benz Velo követte 1894-ben. A Velo (Velociped) és az 1885-ben szabadalmaztatott amerikai Duryea Motor Wagon voltak az első sztenderdizált, sorozatban gyártott autók (az elsőbbség mind a mai napig vitatott). A Benz műhely 1895-ben már 135 kocsit forgalmazott, amiből 62 db Velo, 36 db Viktoria és 20 db Vis-a-vis volt. A Benz Valeóból 1894 és 1897 között 381 darabot, míg 1894 és 1902 között 1200 darabot gyártottak. A század első évtizedeiben a Benzhez tartozó érdekeltségek, a legjelentősebb német autógyárak közé tartoztak.

Benz már 1903-ban bejelentette, hogy az aktív tervezői munkát abbahagyja; cégei igazgatótanácsában, például a DMG-ben, azonban haláláig szerepet vállalt. Dr. Ing. h. c. Karl Benz 1929-ben, életének 85. évében hunyt el.

Zseniális találmányai, autóépítési innovációi, a műhelyéből kikerült automobil-konstrukciók teszik őt az automobilizmus – sok más jeles úttörője közül is – kiemelkedő alakjává, a modern autó ősének megalkotójává. A № 37435 lajstromszámú szabadalmi okirata méltán tekinthető az automobil keresztlevelének.