Hova tovább?

Magyarország interkontinentális logisztikai központtá válhat

Fónagy János parlamenti államtitkár a kormányzati közlekedési és logisztikai fejlesztéspolitikai elképzeléseket ismertetve kifejtette: a magyar gazdaságpolitika meghatározó elemeként számon tartott logisztika fontos kitörési pont lehet. Hazánk kedvező földrajzi fekvése miatt a nemzetközi logisztikai szolgáltatások iránti megélénkülő kereslet eredményesen használható ki a GDP növelésére. Lehetőségeink kiaknázásához elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a jelentős kereskedelmi útvonalak mentén és a logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglévők korszerűsítése. Elsősorban a jármű-, elektronikai és vegyiparhoz, az agráriumhoz kapcsolódva versenyképesebbé kell tenni a magyarországi logisztikai szolgáltatásokat.

Számos kormányzati, az Új Széchenyi Terv vitairatában is rögzített cél segíti a logisztikai kínálat színvonalának javítását: ilyenek pl. a közlekedési módok közötti korszerűbb arányok és összehangoltabb együttműködés létrehozása, a vasút fejlesztése – az áruszállítás vasútra terelése, a Duna nemzetközi áruforgalmi szerepének erősítése, a közúti infrastruktúrában a fenntartás nagyobb hangsúlya, a közlekedési fejlesztések ésszerűsítése és a környezetkímélő közlekedési módok támogatása. Fónagy János hangsúlyozta: Magyarország a területén áthaladó szállítási útvonalaknak köszönhetően hosszú távon interkontinentális logisztikai centrummá válhat, az észak–déli irányú forgalomban az Adriai-, Balti- és Fekete-tengeri kikötők hátországaként működhet.

Hosszú távú közútfejlesztési program készül a 2013 utáni időszakra

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár „A hazai közlekedés következő 20 éve” című konferencián bejelentette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hosszú távú közútfejlesztési programot készít a 2014 és 2027 közötti évekre. A gazdaság pillanatnyi teherbíró képessége és a meglévő úthálózat leromlott állapota miatt a következő években a felújítás élvez elsőbbséget. A középtávú fejlesztési lehetőségek az új utak építésére viszonylag szűkösen rendelkezésre álló források ésszerű, hatékony felhasználása mellett is korlátozottak. Egy kiszámítható jövőképet biztosító hosszú távú program meghirdetése a 2013 utáni időszakra vonatkozó részletes fejlesztési elképzelések hiánya, a jelentősebb útberuházások 7–10 éves előkészítési időigénye miatt is indokolt.

A két uniós tervezési ciklusra szóló program egyebek mellett meghatározza majd a fejlesztési célok rangsor alapú ütemezését és a forgalmi igényekhez illeszkedő sávszámméretezést. Megalkotásával most pl. az is eldőlhet, hogy a területrendezési tervekben egységesen „gyorsforgalmi útnak” jelölt utat autópályaként vagy autóútként kell továbbtervezni. A szaktárca szándékai szerint 2011 első felében megvalósítható a program alapdokumentumai – elsősorban az autópálya-törvény és a főúti fejlesztéseket is tartalmazó kormányhatározat – projektlistájának aktualizálása és időbeni kiterjesztése – mondta el Völner Pál. A távlati úthálózat-fejlesztési program szakmai javaslatának társadalmi egyeztetése a régiós és megyei testületek bevonásával rövidesen megkezdődik. A programtervezet a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) honlapján a közeljövőben megtekinthető, észrevételezhető lesz. A folyamatot lezáró kormánydöntést követően kezdődhet meg az elsők közé rangsorolt beruházások tervezési előkészítése – fejtette ki az államtitkár.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium