Olajnyomás-problémák

Az alábbi cikk egy kivonat a november 18- án megjelenő „Motorolaj-kalauz” című időszaki kiadványból. A motor kenési rendszere nem zárt hidraulikus rendszer, amelyben az olajnyomás mindenütt egyforma, hanem nyitott: az olaj különböző helyeken, szabályozott méretű hézagokon, illesztett felületeken keresztül folyamatosan távozik a kent alkatrészek közül.

Ezért az olajnyomás a rendszerben nem állandó, hanem a szivattyútól kiindulva egyre csökken, és a szivattyútól legtávolabb elhelyezkedő csapágyban (általában vezértengelycsapágy) a legkisebb, mivel mire az olaj odaér, nagy része már kifolyik a többi kenési helyen, az illesztett felületek között, ami nyomásesést okoz. Az alkatrészek súrlódó felületei között ennél nagyságrendekkel nagyobb nyomó- és nyíróterhelés éri a motorolajat, amelynek viszkozitása az alkatrészek közé préselve hihetetlen mértékben megnő, a terhelés pillanatában szinte szilárd anyagként viselkedik.

Az olajnyomás változása

Az olaj szállítási nyomása a motor működése során állandóan változik. Alakulását több tényező is befolyásolja:
Hőmérséklet. Az olaj viszkozitása a hőmérséklet függvényében csökken, ezért azonos motorfordulatszámon az üzemmeleg motor olajnyomása kisebb, mint hidegindítást követően.
Motorfordulatszám. Az olajszivattyú a fordulatszám emelkedésével nagyobb nyomást állít elő, a legkisebb olajnyomás mindig alapjáraton mérhető. Olajviszkozitás. A viszkozitás azonban nem más, mint a folyadéknak az áramlással szemben tanúsított ellenállása, ezért nem nehéz belátni, hogy minél viszkózusabb az olaj, annál nagyobb nyomás szükséges az áramoltatásához. Ha a korábbinál kisebb viszkozitású motorolajat használunk (pl. SAE 10W-40 helyett SAE 5W-30), az olaj szállítási nyomása kismértékben csökkenni fog, de ez nem jelenti azt, hogy nem jut el a szükséges mennyiségű kenőanyag az alkatrészekhez.

A súrlódó felületek közötti illesztési hézag. A motor elhasználódása, kopása során az illesztett felületek közötti hézagok megnövekednek, nő az olaj átfolyásához rendelkezésre álló keresztmetszet. Ha a motor kopásával arányosan kissé csökken az olajnyomás, az természetes folyamat része és nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem jut el megfelelő mennyiségű kenőanyag az alkatrészekhez.

A túl alacsony olajnyomás okai

Minden fordulatszám-tartományban alacsony az olajnyomás:
– Az olajnyomás-kapcsoló („olajgomba”) tönkrement – a kenést nem veszélyezteti, de ki kell cserélni.
– Az olajnyomás-kapcsoló és a jelzőlámpa közötti elektromos kontaktus megszakadt – szinten nem veszélyes, de meg kell javítani.
– Az olajszivattyú szívóoldalán lévő szűrő olajsárral telítődött – ez igen veszélyes, mert nem kap elegendő olajat a motor, igen gyorsan tönkremegy.
Csak alapjáraton és alacsony fordulatszámon alacsony az olajnyomás:
– Az olajpumpa kopott – ez bizony veszélyes, katasztrofális motorhibához vezet.
– Az olajnyomás-szabályozó szelep nyitott állapotban beragadt - szintén veszélyes, mert alacsony fordulaton nem jut elegendő olaj az alkatrészekhez.
– A motorolaj viszkozitása túl alacsony – veszélyes, mert az olaj kenőképessége nem megfelelő (okai: téves feltöltés, pl. hidraulikaolaj a motorban; jelentős üzemanyaggal való felhígulás, lenyíródás).
– A motorolaj túl meleg – veszélyes, mert elveszti a kenőképességét, lerakódásokat képezhet, gyorsan párolog.

A szokásosnál nagyobb olajnyomás okai

– A nyomásszabályozó szelep beragadt – az olajnyomás magasabb fordulatszám-tartományban nő meg.
– Motorfelújítás után túl szoros a csapágyak illesztése – veszélyes, mert nem tud átáramlani a csapágyakon a kenéshez, hűtéshez megfelelő olajmennyiség.
– Az fő olajvezeték vagy néhány elágazó vezeték keresztmetszete lecsökkent – tipikus eset, ha az olajiszap, gyanta és kokszlerakódások keletkeznek az olajjáratokban – nagyon veszélyes.
– Túl nagy az olaj viszkozitása – ez általában az olajöregedés következménye, egy elmulasztott, kihagyott olajcsere már elegendő lehet a kialakulásához. Okozhatja az olaj túlhevülése (hősokk) és a túl alacsony olajszint miatt bekövetkező gyors olajoxidáció egyaránt.