Kihívás előtt a német mérnökök

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) hallgatói és tanáruk, Markus Lienkamp úgy vélik, hogy az elektromobilitás vagány dolog. Németország adta a világnak a modern belső égésű motort és továbbra is az élvonalban kíván maradni az autóiparban. Nekik köszönhető az az elgondolás is, miszerint a modern mobilitás lehet környezetbarát. A német kormány igyekezete, hogy 2020-ig 1 millió elektromos autó fusson az utakon, jól mutatja, hogy a németek felvették a (boksz)kesztyűt. A tökéletességig vitt német mérnöki precizitás lefőzi majd az amerikaiakat – mondják a hazaiak. Ez azonban egyelőre remény, de nem bizonyosság. Lienkamp örül a kihívásnak: „ha a német mérnökök egyszer felhúzzák magukat… jobb lesz vigyázni!” – tanácsolja.

Németország vegyesen viszonyul a technológiához. Egyfelől negyedik a világon az egy főre jutó szabadalmak tekintetében, másfelől azonban elenyésző azon kisvállalatok (garázsvállalkozások) száma, amelyek aztán felforgatják a világot. Azok a németek, akik egy jó ötletből vagyont akarnak kreálni, Amerikába mennek – mondja egy McKinsley-szakértő. A teljes munkaerő 4 százaléka dolgozik valamilyen kezdeti stádiumban lévő vállalkozásban, míg ez az USA-ban 8%.

„Egy BMW-ben több szoftver van, mint egy űrhajóban” – nyilatkozza Manfred Broy, a TUM információs technológia professzora. Németország jó néhány zöldtechnológiai iparágban élen jár, mint a megújuló energiaforrások vagy a hatékony közlekedés. A Tesla németországi megérkezése – müncheni szalonnyitása – azonban azt mutatja, hogy a verseny még elveszthető.

A döntéshozók jól tudják, hogy az ország egyetlen igazán versenyképes „nyersanyaga” a szürkeállomány – amiből egyre kevesebb van. A versenytársakhoz képest kevesebbet költ oktatásra és kutatás-fejlesztésre, illetve mérnökeinek mindösszesen csak egyötöde esik a 25–34 éves sávba, ami az EU legrosszabb aránya. Az egyetemeik mint az új ötletek katalizátorai, az amerikai és angol intézmények mögött kullognak. A kockázati tőke áramlása is későn indult be és alacsonyabb szinten maradt a versenytársakhoz képest. Merkel kancellár, aki maga is fizikus, nagy elszántsággal kezdett ezen területek megreformálásába. 2005–2009 között számos programot indított, ami a csúcsegyetemek számára többletforrásokat jelentett. A mostani kormánya további 12 milliárd eurót allokált erre a célra, illetve jelentős adókedvezményeket biztosít a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő vállalatok számára. „Olyan üzenetet küldtünk ezeknek a szektoroknak, mint senki más!” – nyilatkozta Annette Schavan oktatási miniszter.

A legtöbb támogatás a németek legnagyobb ötletére jut: a mérnökök és környezetvédők összefogására. „Aki először hódítja meg ezt a piacot, végig megtarthatja előnyét” – vélekedik Angela Merkel. A zöldtechnológiák 1 millió új munkahelyet jelenthetnek 2020-ig.

A teljes cikk a www.autoszektor.hu oldalon olvasható, eredeti forrás: The Economist

A magyar mérnök- és szakmunkásképzésről

A BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont és az Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kht. (AIPA) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) számára tanulmányt készített a magyarországi közútijármű-gyártóipari szakoktatás-képzésről, annak problémáiról. „A kutatás célja, hogy bemutassa a magyarországi járműipari szakoktatás helyzetét és annak kapcsolódását a közúti járműipar munkaerőpiacához. (…) Az ágazat kiemelkedő szerepét és magyarországi gazdasági pozícióit felismerve a magyar kormány kiemelt ágazatnak minősítette a járműipart, így az ágazatot rövid távon válságkezelő intézkedésekkel, hosszabb távon pedig a versenyképesség javítását elősegítő intézkedésekkel segíti.”

A tanulmány megállapításai – az ipari kihívások tükrében – számos vonatkozásban a jelen helyzet tarthatatlanságára, azonnali reformok szükségességére mutatnak rá. A tanulmány vezetői összefoglalója a http://autotechnika.hu/cikkek/8866,a-magyar-mernok-es-szakmunkas-kepzesrol.html címről tölthető le.