Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. október | Olvasson bele!

150 éve halt meg Széchenyi István

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Batthyány Lajos miniszterelnök felkérésére 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját. Széchenyi felkérése a közlekedési tárca élére – mai szemmel – magától értetődőnek tűnik – hiszen 1848-ra évtizedes munkája feküdt Magyarország közlekedésének kialakításában. Széchenyi közel öt hónapig, 1848 áprilisától szeptember 4-éig állt a tárca élén.

Pozsonyban, 1848-ban adta ki a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” című tanulmányát, életművének egyik legjelentősebb alkotását. Jeles munkájából idézve emlékezünk meg az évfordulóról.

„Felséges Haza!

hirdetés

Hosszu álmaink s több mint félszázados szónoklatink után ugy látszik: elvégre „tennünk” is kellene valami nagyobbszerűt már, ha a nemzetek sorábul disztelenül kisodordatni nem akarunk.

Fajtánk csudálatosan fenntartotta magát, de most bizonyosan bukik, vagy hosszu sorvadásnak indul, ha – mielőtt késő volna – a meddő vitatkozások vágásibul kibontakozva a tények mezejére nem áll. Szebb jövendőnket a tett azonban még korántsem biztositja – s e körül ne csaljuk magunkat – ha az efféle felszines, egyoldalu, vagy éppen éretlen.

Házsártos, egymást üldöző népbül, melly erejét kölcsönös zsibbasztására fecsérli, elvégre egycsaláddá, egy és osztatlan erős nemzetté akarunk, és Isten segitségével fogunk összeforni; mert csak igy válhat – most csekély mivel eldiribolt – erőnk eldöntő sullyá. Efféle nélkül pedig, minthogy egyedül erő szolgálhat nemzeti boldogság valódi alapjául, soha nem fog vérünkre derülni mosolygó üdv.

Arrul talán senki sem kételkedik, hogy jól rendezett közlekedések mindenfelé emelik a birtok becsét, fölélesztik – mert jutalmazzák – a szorgalmat, sokszorozzák a jövedelmet, s ez által tehetősbé teszik a nemzetet, s ez most mindenekfelett, mire törekednünk kell.

A közlekedési ügy az, melly körül sem egyesek, sem hatóságok önálló és szétoszlott munkássága sikerhez nem vezethet; miben, valamint csak minden erők egyesitett munkássága állthat ki valami egészet s nagyobbszerüt, ugy annak létesítését máskép, mint központositott országos fölügyelet alatt, vezetni teljes lehetetlen.”


Kapcsolódó dokumentum:


6


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés