Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. december | Olvasson bele!

Think global, act local - Gondolkodj globálisan! Cselekedj helyi szinten!

A Magyar Autóklub Dél-dunántúli Régió néhány évvel ezelőtti küldöttgyűlésén a résztvevők egyetértettek azzal, hogy indítsanak akciót a „Legbiztonságosabb Régió” megvalósítására. Felvették a kapcsolatot a megyei és városi rendőrkapitányságokkal és önkormányzatokkal. Az egyetértő nyilatkozatokat bírva megkezdődött az elemző munka, elkészítették a régió baleseti helyzetelemzését. A helyi közlekedésbiztonsági munka mindig az országos helyzet elemzésébe ágyazva készül, minden hónapban a régió három megyéjének városaiba, kistérségi központjába eljuttatják az elkészített előző havi baleseti statisztikát. Értékes munkájukra jellemző a világszerte közlekedésbiztonságra, környezetvédelemre igaz szlogen „Think Global, Act Local”, azaz gondolkozz átfogóan, megismerve a nagy összefüggéseket, cselekedj a környezetedben, helyben, figyelembe véve az ottani sajátosságokat. A Koncz István vezetésével készült példaszerű elemző tanulmányukból – mely más régióknak is ad számos hasznos ötletet – adunk közzé aktuális részleteket.

Országos adatok értékelése

2008-ban 1378-cal (6,87%) kevesebb személyi sérüléssel járó és 238-cal kevesebb halálos közúti baleset történt, mint 2007-ben. 262 fővel (több mint 21%-kal) csökkent a balesetben elhunyt személyek száma. 10,5%-kal kisebb a súlyos és több mint 5%-kal a könnyű sérültek aránya.

A meghalt gépkocsivezetőknek kb. 56%-a, az elöl ülő utasok közelítőleg 60%-a nem használta a biztonsági övet.

Ittasan okozott személyi sérüléssel járó balesetet 2239 gépkocsivezető. A csökkenés csak 616 eset. Az statisztikai adatok összeállításának időpontjáig nem kaptunk információt arról, hogy hány személy halálát okozták az ittas vezetők.

A balesetek helyszínét illetően gyakorlatilag nincs változás. A balesetek 69%-a lakott területen belül, kb. 30%-a lakott területen kívül történt. A halálos balesetek kb. 42%-a lakott területen belül és kb. 56%-a lakott területen kívül következett be.

A vétlen áldozatok aránya megközelíti a 47%-ot.

A balesetek kb. 63%-át személygépkocsik okozták.

A bekövetkezett balesetek oka – kb. 93%-ban – gépkocsi-vezetői hiba.

A baleseti okok közül a gyorshajtás változatlanul vezető helyen áll.

Közlekedés szempontjából legveszélyesebb hónap május, szeptember és október. Legveszélyesebb napszak a 12 órától 18 óráig tartó intervallum. Az éjszakai balesetek aránya viszonylag kicsi, mert a járművek 15–20%-a vesz részt a forgalomban. A forgalomhoz képest viszont nagy. Ennek oka, hogy nagyobb a baleset valószínűsége. Ha a nappali egyenes vonalú haladás baleseti valószínűsége „1”, akkor az éjszakaié „3”!

10 000 km-re eső halálos balesetek száma országos adatokkal számolva 2,4. A régiók közül a közép–magyarországi régió kimagaslóan jó helyzetben van. Régiónk 3,15-tel sajnos a vezető helyen áll. Ezt a viszonyszámot ma már csaknem minden kontinensen számítják, így mi is bemutatjuk ezt az adatot. Novemberig 1000 gépkocsira eső értéket közöltük. Ezentúl a most számított arányt fogjuk közölni.

Annyit érdemes megjegyezni, hogy 2,4 aránnyal hazánk kimozdult a sereghajtó helyről.

Egy hónappal ezelőtt a „Many Eyes” összeállításában 1 millió gépkocsira vetítették a halálos balesetek számát. 1990-ben 14 ország összehasonlításában Magyarország volt a legrosszabb helyzetben 1114-es értékkel. Németország esetében ez az arány 335! A 2008-as év változást hozott: a 2007-es 379 szintről az arány 239,4-re csökkent!

Régiónk helyzetelemzése

Tolna és Somogy megyében a halálos közlekedési balesetek száma minden erőfeszítés ellenére több, mint 2007. évben. Baranya megye helyzete kedvezőbb. A csökkenés 22,2%, nagyjából országos szint. A megyeszékhelyek baleseti helyzete szinte változatlan. Jelenleg nem tudjuk feltárni az okokat, hiszen megyéinkben nincs olyan balesetelemzés, amely ilyen és hasonló kérdésre választ tudna adni. Nagy valószínűséggel forgalomszervezési és közlekedésetikai problémákkal állunk szemben. Nagy gond, hogy a lakosságot nem tudtuk „bevonni” a közlekedési gondok megoldásába. Nem, vagy kevés információ jut el a közlekedőkhöz. A témában tartott előadások arról győztek meg, hogy nagy a fogadókészség, de a mozgósításra nincs elég erő. Valamit nem teszünk elég jól.

A gyalogosok szabálytalan közlekedése is a bajok egyik forrása. A reggeli és esti csúcsforgalom kezelhetetlensége fokozott veszélyt jelent.

Bemutatjuk azt az összeállítást is, amelyet a Baranya megyei MBB állított össze. 2000/2007/2008 göngyölített halálos és súlyos baleseti kimutatása. A fejlődés jól látható. Érdemes lenne régiónk adatait is így „összerakni”.

Azok a megállapítások, amelyeket az országos adatok értékelése kapcsán leírtunk, sajnos régiónkra is vonatkoznak.

Következtetések

A múlt év elején közreadott baleseti helyzetelemzés kapcsán leírtuk, hogy milyen következtetéseket lehet levonni az adatokból. A jelenlegi helyzetet ismerve, a tavalyi gondok megmaradtak. Tehát érdemes újra citálni:

1. Baleseti körülmények, okok és adatok feldolgozása kapcsán még megjegyzés szinten sem található utalás veszélyes útszakaszokra, csomópontokra. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy valós baleseti elemzés nincs a régióban. A közlekedés tudvalévőleg ember, út és jármű kapcsolata. A három elem közül kettő szerepel a baleseti okok feltárása kapcsán (ember és jármű), de a harmadik, ismeretlen okból kimarad. Ismeretlen okról szóltunk, de nagy valószínűséggel ismerjük a hiba okát. A KRESZ „gumiszabálya” alapján ugyanis az útvonal-, úttesthibákért is a járművezető a felelős, mert nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel (relatív sebességtúllépés) vezette gépjárművét. Ez a szabály az elemzésből szinte „kiveszi” az úttest vizsgálatát, mert a baleset felelőse adott.

hirdetés

2. A sebesség túllépése okozza az ütközést, farolást, pályaelhagyást, borulást is. Az ütközés, farolás, pályaelhagyás, borulás tehát nem oka, hanem következménye a valódi oknak, a sebességtúllépésnek.

Leggyakrabban a relatív gyorshajtás az okok forrása. A vezetők jelentős része nem akarja tudomásul venni az útviszonyok és a látási viszonyok változását.

Az eltúlzott sebességgel közlekedők még azt sem veszik figyelembe, hogy 120–130 km/h sebesség alkalmazása esetén, cselekvéseik következménye köszönő viszonyban sincs a 90 km/h sebességgel haladás esetén végrehajtott manőverek eredményeivel.

A sebességtúllépésből származó baleseteket nyilván nem lehet megszüntetni, de nagyfokú mérséklése emberi és gazdasági kérdés egyaránt. Emberi, mert a népességünk képzett, aktív tagjait veszítjük el emberi felelőtlenség miatt, és ezt meg kell állítani minden eszközzel. Gazdasági, mert évtizedek óta 100 milliárd Ft-os nagyságrendű kár keletkezik minden évben.

3. Az alkoholos befolyásoltság alatt vezetők több száz családot tettek már tönkre halálos balesetek okozásával. Az alkalmazandó szankcióknak nincs alternatívája. Legenyhébb büntetésként is, a legkisebb alkoholos befolyásoltság esetén el kell venni a vezetői engedélyt. Erre most – szándékukkal egyezően – megfelelő utasítást adott ki a Közlekedési Kormányzat. Ismerve viszont állampolgáraink „jogkövető” magatartását, arra kell számítani, hogy lesznek, akik megtalálják a „kiskapukat” és soron kívül jogosítványhoz jutnak ismét, vagy rosszabbik esetben jogosítvány nélkül közlekednek. Mindkét esetre fel kell készülni.

4. Az elemzések egyértelműen igazolják, hogy a passzív biztonsági elemekkel szerelt gépkocsik vezetése jóval kisebb kockázattal jár, mint régebbi típusok vezetése. Súlyos balesetek mégis bekövetkeznek, mert a vezetők és utasaik nem használják a biztonsági berendezéseket. A mobiltelefonok hagyományos használata is életveszélyes, mégis gyakori kísérőjelenség.

5. A régiónkban közlekedő járművek átlagéletkora több 11 évnél. Néhány tízezerre tehető azoknak a járműveknek a száma, amelyekbe még biztonsági övet sem szereltek. Ezeknek a gépkocsiknak a vezetői és utasai fokozott veszélynek vannak kitéve. Figyelemfelhívás mindenképpen indokolt.

6. Biztosan állítható, hogy a 2008. évi kedvezőbb baleseti számok a szigorúbb hatósági ellenőrzéseknek és a passzív biztonsági elemek fokozott alkalmazásának köszönhetők. Egyetértünk, és teljes erőnkkel támogatjuk azt a rendelkezést, melynek lényege: csak közlekedésre alkalmas járművekkel és a szabályokat betartó járművezetőkkel lehet megoldani a balesetek csökkentését.

7. A gyalogoselütések 40,5%-a kijelölt gyalogátkelőhelyen történt. Döbbenetes adat! Agresszivitásra épülő világunk jellemzője. Azonnali, drasztikus intézkedést igényel. Mindemellett a gyalogosok öngyilkos cselekvései is tetteket követelnek.

8. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a járművek számának három és félszeres növekedését nem „követte” a balesetek száma. Megítélésünk szerint ez az adat publikációra érdemes. Bemutathatnánk, hogy a járművezetők nagyobb hányada betartja a szabályokat, és a hazai gépjárművezetők sem rosszabbak a nyugatiaknál, ha megfelelő technikával rendelkeznek. Természetesen nagyon sokat jelentett az ellenőrzések szigorítása, igazolva azokat, akik még elrettentőbb szigorítást szorgalmaznak. Egyetértünk velük!

9. A 2008. évi régiós baleseti statisztika igazolja az erőfeszítések realitását. Természetesen még nincs ok ünneplésre, de biztosan állítható, hogy a széles társadalmi rétegeket megmozgató mozgalmunk eredményes lehet. Alig hihető, hogy a halálos balesetek száma 17%-kal csökkent a régiónkban. Fantasztikus eredmény lenne, ha az Európa Kulturális Fővárosa évére a régiónkban teljesíteni lehetne az unió elvárásait.

10. A baleseti adatok összehasonlíthatósága érdekében „kidolgozott” javaslatok közül azzal a hányadossal lehet legjobban operálni, amelynek a számlálója a térségben bekövetkezett balesetek száma, nevezője pedig a vizsgált térségben nyilvántartott gépkocsik számának ezred része.

Tennivalók 2009-ben

1. Régiónk mindhárom megyéjében a balesetek valós elemzését minden hónapban el kell végezni. A minden apró momentumra kiterjedő munkával feltárható lenne pl. a biztonsági öv használata, a vezető gyakorlata, típusjártassága, úttestismerete, iskolai végzettsége stb. A gyakori „balesetezők” az adatfeldolgozás kapcsán kiszűrhetők. Megfontolandó azok – bizonyos baleset elkövetése után – kötelező orvosi, pszichológiai vizsgálatának elrendelése. A megállapításokat a helyi médiában közzé kell tenni. Az elemzésre 6 tagú bizottságot kellene megbízni, az alábbi összetételben: rendőrség, MBB, közútkezelő, KTE, önkormányzat és szakértő. Az elemzéseket havi egy alkalommal lehetne lebonyolítani. Baranyában várhatóan februárban kezdi meg munkáját a megyei rendőrfőkapitány által felkért bizottság.

2. Az elemzések tömörítvényét fontos lenne átadni a járművezető-képző iskoláknak, hogy ismertessék hallgatóikkal. Minden szakterületen tartanak balesetvédelmi oktatást, érdemes lenne bevezetni ezt a gyakorlatot a járművezető-képzésben is.

3. Az akció akkor lenne hatásos, ha a gépjárművezetők többsége támogatná. Az önkéntességet találó felirattal ellátott matricával honorálhatnánk.

4. Az önkormányzatok, biztosítók, közútkezelők, polgárőrség, gépjárműoktatók és a tanuló ifjúság jelenléte, aktív közreműködése nélkülözhetetlen. A kialakítandó kollaboráció jótékony hatása más területekre is átterjedne, segítvén közös céljainkat.

5. A MAK, a régió elnökségének javaslatára, megfelelően kidolgozott értékelés alapján, hajlandó visszaállítani a „Balesetmentes Közlekedésért” plakettek adományozását. Az értékelés formáját a lehető leggyorsabban el kell készíteni. Felkérjük a régió elnökségét a javaslat alapjainak kidolgozására.

6. Törekvéseink nem lesznek eredményesek a sajtó segítsége nélkül. A MAK, az Autósélet hasábjain keresztül tudja informálnia a klubtagokat, de a lakosság 95%-ához nem tudja eljuttatni a szükséges ismereteket, felhívásokat. Keresni kell olyan személyeket, akik találnak kapcsolatot a médiához. Ha ez megvalósítható, akkor ki kell nevezni egy „szóvivőt”, aki napi híranyagot tud szolgáltatni.

7. Havonta egy alkalommal összefoglaló jelentést kell küldeni a megyékben működő különféle hivatalok számára. A gyors és kis költséggel járó információkat e-mail segítségével kell eljuttatni. A címek kigyűjtését a MAK Régió Elnöksége befejezte.

8. A kistérségi tv-adók vezetőinek megnyerése elengedhetetlen. Műsoraikon sugározni lehetne minden fontos információt, ezzel be tudnánk kapcsolni a nagyobb városoktól távolabb élőket is. Ez nemcsak szükséges, de szép feladat is.

9. Multinacionális cégek, rendelők bemutatópultjain, hivatalok, nagyobb orvosi rendelők váróiban folyamatos tv-műsorok láthatók. Biztosan meg lehet kérni a vezetőket, hogy vegyék műsorra az általunk biztosított közlekedési anyagot is.

10. Az alapfeladatok kidolgozása alkalmával felmerült egy régiós konferencia szervezésének szükségessége.


Kapcsolódó dokumentum:


69-71


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés