A látómezőn innen és túl

Olvasói felvetés ihlette jelen cikket, ami már önmagában rámutat arra, hogy olyan témáról beszélünk, mely a mindennapokban foglalkoztatja a közúti közlekedés „szereplőit”. Fontos kiemelni, hogy mind nemzetközi, mind hazai közlekedésjogi elvárás, hogy a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű vezetőterének olyannak kell lennie, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében lehetővé tegye az előre és oldalra való kilátást, továbbá visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást. Ezzel szemben idézet a már említett fi gyelemfelhívásból: „Közösségi közlekedésben a buszok vezetőinek kilátását is csökkentik a cégek is pl. a jegykiadó készülékekkel, fogyasztásmérővel stb., amelyek nemcsak a kilátást akadályozzák, hanem igen sérülésveszélyesek is az éles sarkaik miatt. Egy egész iskoláscsoportot takar jobbra a műszerfalra biggyesztett készülék.”

A MEGKÜLDÖTT FÉNYKÉP TÁMASZTOTTA ALÁ AZ ÁLLÍTÁST

A vezető szemhelyzetének meghatározását és a takarási szögek mérési módszerét szabvány rögzíti – pl. a fénysűrűségkontraszt mérését az ISO/DIS 15008 szabvány szerint kell elvégezni-, illetve a BIZOTTSÁG IRÁNYELVE (1990. október 30.) a gépjárművezetők látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/649/ EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról (90/630/EGK).