Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. augusztus | Olvasson bele!

Gumiabroncs helytelen nyomaték-átterhelése

Sokszor halljuk ezt a fogalmat: „a gondosság elve”, de vajon hogyan értelmezett olyan területre, mint a gépjármű-vezetői stílus, vagy a közlekedési körülmények alakulása? Költőinek tűnik a kérdés, de hányszor képezi vita tárgyát, hogy pl. adott váltó, vagy erőátviteli alkatrész a sportos vezetés miatt károsodott-e, így a jótállási vagy szavatossági igény ez alapján egyik oldalról érvényesíthető-e, a másik oldalról viszont elutasítási alapot tud-e képezni? Köztudomású, hogy egy nehezen körülhatárolt területről beszélünk, ahol bizony a jogi értelmezések megnehezítik nekünk, mint műszakiaknak az életét. Bár az ember már csak olyan, hogy az érdekeit a végletekig próbálja érvényesíteni, attól még a „szakmai józanságnak” is a mindennapjaink részének kell maradnia. Mielőtt tehát teljesen belefásulnánk abba, hogy „a hatóságok úgyis a gépjármű-tulajdonosnak adnak igazat”, nézzük meg az alábbi esetet, mely egy ékes példája annak, hogy a jog mélyebb ismerete és használata a vesztesnek tűnő helyzetet is meg tudja fordítani.

Sokkoló tud lenni – mint esetünkben is –, mikor a „hatóság felé fogyasztói panaszbejelentésre iratmegküldés és eljárás során nyilatkozattétel” felszólítást kap egy márkaszerviz.

Az előzményekhez tartozik, miszerint egy községi önkormányzat vásárolt egy új zártterű, N1 kategóriájú kishaszongépjárművet egy márkakereskedésben. Az értékesítéstől számított egy év 11 hónap után – futásteljesítmény 20 000 km – a tulajdonos képviselője jelezte az értékesítő felé, hogy a gumiabroncsok futófelületén a természetes elhasználódástól eltérő bemélyedéseket, deformációkat, kopást tapasztalt, ezért garancia keretében cserét szeretne érvényesíteni. Az adott márka garanciális követelményei alapján az ügyfelet tájékoztatták arról, hogy a gumigyártónak a gumik elküldésre kerülnek, és az ő szakértői véleményük függvényében – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – kerülhet sor az igény érvényesítésére. Itt emelek ki egy lényeges momentumot, hogy milyen fontos a szerződések tartalma, az abban szereplő részletek, nevezetesen új járművek, illetve szerkezeti egységei, alkatrészei tekintetében felmerülő jótállási vagy szavatossági jogvitához a vezérképviselet engedélye, hozzájárulása szükséges.

Haladéktalanul, a gumik téligumikra cserélése után – mikor az ügyfél biztosítani tudta – a márkaszerviz felcímkézve, beazonosítva elküldte szakértői vizsgálatra mind a 4 db gumiabroncsot. Az adott gumigyártó szakértői vizsgálati jegyzőkönyve alapján a tényszerű megállapítás a következő volt: „A gumiabroncsok futóin ún. túlzott nyomaték okozta mintázat kitöredezések láthatók. Ennek oka a nem megfelelő légnyomáson való üzemelés, illetve főleg a kanyarokban (körforgalom) túlzott nyomatéki terhelés a gumiabroncsokra. Ez a mintázati kitöredezés nem tartozik a garanciába.”

Aki mélyebben foglalkozott már gumiabroncs-roncsolódás háttérvizsgálattal, az ismerheti, hogy a képeken látható felületi roncsolódás egyébként egyenetlen, például kavicsos úton kipörgetett kerékre is utalhat, így helytelen nyomaték-átterhelés történhetett.

A községi önkormányzat képviselőjének mind a gumigyártó jegyzőkönyvét, mind a szerviz álláspontját rögzítő jegyzőkönyvet átadták, melyet a képviselő aláírásával tudomásul vett. Mivel az ügyfél (az önkormányzat) továbbra is kérelmezte a fentiek ismeretében a cserét, tájékoztatták, hogy ez ügyben méltányosságot csak a vezérképviselet tud gyakorolni.

hirdetés

A gyártói szakvéleményben foglaltakat tekintette elfogadottnak a vezérképviselet. Ezen eredményről szintén tájékoztatták az ügyfelet, és vélhetőleg ezen elutasítottság alapján döntött a hatóság felé történő megkeresés mellett. Mivel új járműként került sor az értékesítésre, így természetesen megillette a tulajdonost a hazai Ptk. alapján alapjaiban megillető jótállási (garanciális) joga, ahol tudjuk, hogy ezen időtartamon belül a gépjármű üzembentartója/ tulajdonosa által az állagmegóvási kötelezettsége alapján időben jelzett észrevételekkel, hibákkal kapcsolatban az eladónak – esetünkben a márkakereskedésnek – van bizonyítási kényszere, míg ezen kívül az ügyfélnek.

2013. évi V. törvény 8:1. § [Értelmező rendelkezések] 3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy; A szóban forgó szakértői eset idején a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól fogyasztó fogalmának meghatározásakor a Polgári Törvénykönyvre utal.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 41. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Szakértői megállapításként rögzítésre került – és ez egy jelentős konklúzió –, hogy jogvita esetén mivel a Község Önkormányzat sajátos jogi személyiségnek minősül – így nem természetes személy –, ezért jogvita rendezésre vonatkozóan a Ptk. alapján fogyasztónak nem definiálható, így fogyasztóvédelmi eljárásnak nincs helye. Erről tájékoztatva az érintett hatóságot az ki is adta határozatát, melyben a fentieken kívül az alábbi 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről bővített jogszabályi definíciót hivatkozta meg, de látható, hogy az önkormányzatok „ebbe sem férnek bele”, tehát az eljárás folytatását megszüntették.

Összegzésként tehát nem árt tudni minden szerviznek – legyen az márka-, vagy független –, hogy a fogyasztói definíciót tágabb területeken kell értelmezni, mint azt a napi tevékenységük során sokan alkalmazzák.


Fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában – a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével – fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kisés középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/302 rendelet] alkalmazásában fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az (EU) 2018/302 rendelet szerint vevőnek minősülő vállalkozás is.


Kapcsolódó dokumentum:


tanulsagos-tortenetek-szakertoi-szemmel-xi-gumiabroncs-helytelen-nyomatek-atterhelese


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés