Lapszél, Impresszum

A DOLOG ÚGY KEZDŐDIK, HOGY...

Az autószervizünkben megjelenik egy úr – kezdődik egy olvasói levél –, aki bemutatkozva elmondja, hogy ő egy jól működő, prosperáló cég vezetője, aki kedvező feltételek mellett nagyobb járműflottát hozna szervizelni, szereltetni. Elpanaszolja, hogy az előző szervizpartnerükkel mennyi gond volt...

Ki ne örülne egy ilyen üzletnek, flottát karbantartani általában nem rossz üzlet. Kezdjünk neki! Egy darabig általában jól működnek a dolgok, aztán kezdenek elmaradni a fizetésekkel, egyre ritkábban fordul meg nálunk autójuk, míg végül egy nagyobb számlatartozást maguk mögött hagyva távoznak.

Ez nem egyedi eset, sajnos többen vannak, akik ilyen cégekkel küzdenek. Egy cégről tudunk is, aki ennek következtében tönkrement. Szinte bármikor, bárki alapíthat egy újabb céget, lehet újabb „no name” vezetőt találni a cégvezetésre, azonban idővel csak körbe érne az információ, és az ilyen módon meggazdagodni kívánó megrendelők elveszítenék a hitelüket.

Félő, hogy a minden hónapban másik megyébe székhelyüket áttevő cégek továbbra is láthatatlanok lesznek a NAV és a szakma előtt. Hol lehetne tájékozódni? Vajon a bankoknál alkalmazott feketelista mennyire válna a szervizek hasznára? Lehetne-e egy szakmai feketelistát létrehozni például az AOE-nél vagy az Autós Nagykoalíciónál?

Kérdés persze az is, hogy van-e egyáltalán értelme egy ilyen mérvű összefogáson gondolkodni, vagy a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” még mindig nagyon erős bennünk.

Kedves élni akaró autójavítók, mi a meglátásotok?
A szakmai érdekvédelemnek számos területe van és az nem vitatható, hogy a „kétes elemek” kiszűrése is ide tartozik. Ebben az első helyen van, a legálisok védelmében, a feketén dolgozó műhelyek kiszorítása. A szakmai szervezetek – merem mondani – szinte már mindent megtettek, hogy ebben legyen előremozdulás. Hatósági „rohamcsapatok” razziái, hajdan APEH-, majd NAV-ellenőrzések, bejelentések, feljelentések. Semmire sem mentünk!

Próbáltunk az autóalkatrész-kereskedelemre hatni, csak a legálisoknak adjanak el alkatrészt, kevesen vannak közöttük, akik a műhelyt tekintik partnerüknek. Próbáltuk azt is elérni, hogy a legnagyobb kedvezményt csak a legálisok kaphassák meg. Ezzel sem jártunk sikerrel. Az utca embere is megkapja.

Felmerült, hogy a műszaki vizsgáló állomások adják le azon autóknak a rendszámát, akiket elküldtek (időponttal együtt), mert a vizsgára állítandó autó műszaki állapota, az előzetes átvizsgálásnál ez kiderült, nem volt megfelelő az eredményes vizsgához. Ilyen autók zömmel pár órán belül valahol máshol levizsgáztak! Ez sem sikerült, a hatóság társadalmi, szakmai szervezeti adatbázis felállítását javasolta. Ez nem valósult meg.

Ehhez jön a fenti olvasói levél írójának a felvetése: a szélhámos cégek kiszűréséhez adatbázis létrehozása. Akinek van valamilyen javaslata a probléma megoldására vagy már bevált „szűrési” gyakorlata, kérjük, írja meg szerkesztőségünknek!