Lapszél- impresszum

KI FOGJA MEGTERMELNI A NYUGDÍJUNKAT?

A most megjelent Demográfiai Portréban a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai azzal számolnak, hogy 2060-ra az ország lélekszáma mintegy 2 millióval, 7,9 millióra fog csökkenni, a 65 éven felüliek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Kovács Katalin, az intézet tudományos főmunkatársa kifejtette: a nyugdíjba vonulási életkor növekedik, és a nyugdíjak színvonalát tekintve a magyar nyugdíjrendszer az egyik legbőkezűbb Európában.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar családtámogatási rendszer mindig bőkezű volt és ma is az. A baj csak az, hogy az állandó változtatások miatt az érintettek már nem tudják, hogy sűrű szövésű vagy éppen lyukas a szociális védőháló. A jóléti állami intézmények lényege a stabilitás, hogy a piac, a gazdaság változékonyságából eredő bizonytalanságot ellentételezzék. Ha maga a szociális rendszer is kiszámíthatatlan, inkább nem terveznek vele.

A gyerekvállalással kapcsolatos állami támogatásokkal is ez a helyzet. Egy angol elmélet szerint a fiatalok egytizede mindenképpen szeretne gyereket, függetlenül attól, mi van a világban. De ugyanekkora hányad az, amelyik semmilyen körülmények között nem akar gyereket, ugyancsak függetlenül attól, mi van a világban. A fennmaradó mintegy 80 százalék veszi figyelembe a döntésnél azt is, milyenek éppen a körülmények, például a család- és gyermektámogatási rendszer. 

Az állami nyugdíj anyagi teher nagysága attól függ, hol húzzuk meg a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg a népesség valamivel több mint hatoda elmúlt 65 éves, de csak minden hetedik magyar 15 év alatti. Ötven év múlva a népességnek már az egyharmada betölti a 65. évét, az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. A helyzet kezelhetetlen lesz, ez mélyebb szakmai hozzáértés nélkül is belátható. A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága. 

Az, hogy tovább élünk, alapvetően jó dolog, és erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Egy mai 60 éves 5–6 évvel több, egészségben eltöltött életévre számíthat, mint aki húsz évvel ezelőtt volt ennyi idős. A várható élettartam növekedésével persze a betegségben töltött életévek száma is növekszik. Erre a szociális, egészségügyi rendszerek még nem készültek fel, pedig a probléma egyre égetőbb.

A gyermek az egyik legdrágább luxuscikk, a gyermekvállalás együtt jár az anyagi helyzet romlásával – hangoztatják sokan. Tény: a gyerekvállalás egy éhes szájjal többet és egy keresettel kevesebbet jelent. Legalábbis átmeneti időre. A gyerekvállalás ily módon szegénységkockázati tényező, jóllehet éppen a gyed extra ezen a téren nagyon komoly előrelépést hozott. Egy francia demográfus mondta, hogy ha mindenki számításokat végezne, mielőtt gyereket vállalna, akkor nem születnének gyerekek.


Forrás: Haiman Éva: Emelni kell a nyugdíjkorhatárt, Napi Gazdaság, 2015. július 11.