Közlekedésfejlesztés

A magyar közlekedésfejlesztésre 2014–2020 között az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) és az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF) összesen nettó 1605 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amit további uniós források egészítenek ki. Az unió által nem támogatott közúti fejlesztési célok megvalósítását a hazai költségvetés több száz milliárd forinttal segíti majd.

A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok közül Békéscsaba, Szombathely, Sopron, Szolnok, Salgótarján, Kaposvár és Eger magas szintű közlekedési bekötésre számíthat, megépülnek az M3-as, az M4-es, az M6-os autópálya, valamint az M2-es, az M30-as és az M85-ös autóút országhatárig tartó szakaszai. A Debrecen–Nagyvárad gyorsforgalmi kapcsolat részeként magyar oldalon létrejön az észak-erdélyi folyosó folytatása, megépül az Esztergom–M1-es összeköttetés és a komáromi Duna-híd. A tervek szerint elkerülő utakat építenek Csorna, Hódmezővásárhely, Várpalota és Győr–Pápa térségében. A közúti nagyprojektek összes hossza megközelíti a 600 kilométert, ennek az összesített forrásigénye 1500 milliárd forint, amelyből a kifejezetten gyorsforgalmi fejlesztések – autópályák, autóutak – költsége több mint 1100 milliárd forintot tesz ki. A nettó uniós finanszírozást a hazai önrészen túl ebben az esetben elsősorban az e-útdíjrendszer bevételeiből származó költségvetési források egészítik ki.

(Forrás: MTI – Tasó László interjú. 2014. november 15.)