Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2021. augusztus | Olvasson bele!

Úgy nézze már, hogy jó legyen...

hirdetés

 

Műszaki vizsgabiztosként ragadtam tollat, hogy észrevételeimnek hangot adjak. Tényként megállapítható, hogy rengeteg a vizsgahely, és ez együtt jár azzal, hogy versengünk egymással nem tisztességes úton, módon, hogy több legyen a darab- számunk. Tény, hogy az embereknek nem sok pénze van, és azon spórolnak, amin tudnak, sajnos az autójukon. Keresik az olcsó megoldásokat, és sajnos van úgy, hogy ezt a műszaki vizsgáztatásban is megtalálják.

Rengetegszer hallom: „úgy nézze már, hogy jó legyen...”, vagy „csak azt cseréljük, amit feltétlenül muszáj”, de nem tudok elnéző lenni egy szétrohadt futómű-bekötési pontnál vagy egy ke- resztbe repedt szélvédőnél. Olyankor pedig, amikor visszakérdezek, hogy a biztonságot hogyan is gondolja, az esetek 99%-ában mély hallgatás a válasz. Sajnos nem könnyű a mai helyzet, bármelyik oldalt vetjük vizsgálat alá.
A vizsgabiztost kötik bizonyos dolgok, például a cég, ahol dolgozik, mert ott elvárják a darabszámot, és azt, hogy ne kötekedjen az ügyféllel, hisz belőle élünk. A másik oldalon pedig ott a hatóság és a jogszabályok, akiknek szintén meg kell felelni, mert ha nem, akkor abba ne is gondoljunk bele, a büntetés és a felfüggesztés miatt. Illet- ve még magának is meg kell feleljen az ember, ha nyugodtan akar aludni.
Engem, személy szerint, jó érzéssel tölt el, amikor jönnek az ellenőrök. Számtalan esetben volt, hogy az autó javítás alatt volt, de a kérelem készen volt, így láthatták, hogy mi igyekszünk mindent megtenni, hogy a jármű jó állapotban hagyja el a telephelyet. Nálunk nincs „hulladék”, igaz, a havi darabszámunk sem sok, de nem azért, mert a kákán is a csomót keresem. Itt jön a képbe a személy. Sok kollégám van, aki vizsgabiz- tosként „praktizál”, meglehet, hosszabb ideje mint én, de fogalma sincs dolgokról, csak nyomogatja a bélyegzőt, ha pedig kicsit kuszább üggyel találkozik, akkor passzolja vagy elrontja... (mert például a tipbizben kellene utánanézni...).

Új autóknál divatos mostanság az ún. elektronikus vizsga, az e-vizsga. Itt lehet „komoly” dolgokkal találkozni. Lerí, hogy aki mindezt megcsinálja, csak azt tudja, hogy melyik az eleje az autónak, mert ott van a kormány...
 

Például egy korszerű dízelmotoros autónál az olajhőmérsékletet előszere- tettel írják 80–95 °C-nak. Mindez szép és jó, de én a következő vizsgánál nem tudom átírni kisebb hőfokértékre. Nem válik hasznára az ilyen hőfok egy ilyen motornak, habár ezek a motorok sokat kibírnak, de ezt kicsit soknak érzem... A legjobb mondat, melyet szó szerint idézek: „vizsgáztassa mán le, mer csak a szőlőbe menek vele...” Kérdésem: „A ház és a szőlő között közúton megy?”

hirdetés

Válasz: „Igen!”
Nem volt több kérdésem.

Nem könnyű és nem a műszaki tartalma miatt a műszaki vizsga biztosi munka, sok a „kihívás”...
Azt gondolom, tenni kellene valamit! Egy kicsivel jobb, egyszerűbb, a kiskapukat, a csalás lehetőségét bezáró lenne a rendszer. Ha elküldök vagy alkalmat- lannak minősítek egy járművet, akkor 1–2 nap múlva ne jöhessen vissza, lobogtatva a forgalmit, hogy levizsgázott (és hetykén odaszól: hü**e k*cs*g).

Sokszor elgondolkozom azon, hogy én miért nem tudom úgy csinálni, mint néhányan mások? Nem törődve mással, csak azzal, hogy növekedjen a darabszámom. Mindig arra jutok, hogy lehet, hogy az én feleségemet, gyerekemet, családtagomat, barátomat fogja elütni az az autó, melyet hanyagul vizsgáltam meg, áteresztettem, mert más számított.

Igen, nekem valóban más számít! A szakmai becsület és talán a tisztelet, amit kivívtam az évek alatt a felügyelőségen, az ellenőrök szemében és a kollégáknál, de ami nekem a legfontosabb, hogy becsülettel és tiszta lelkiismerettel végzem a munkát, még akkor is, ha a hátam mögött néha elmondanak mindennek.

Ezt a hozzáállást, felelősséget sok embertől tanultam, azoktól, akik erre a szakmára tanítottak! Nem tudom elégszer megköszönni nekik!


Kapcsolódó dokumentum:


70


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés