Energia, gazdálokdás

Életünk alapvető, egymástól elválaszthatatlan fogalmai. Napjainkban ebbe, mert rákényszerül, mindenki belegondol. A körültekintő és megfontolt, egyszóval az okos energiagazdálkodásnak, a gazdaság fejlesztésének nagyobb ma a jelentősége, mint bármikor volt.

Ha valaki azt gondolja, hogy tervezett, nagyívű energiapolitika volt az elmúlt 50-70 évben nálunk, Európában, de a világon is, bizony téved. Visszatekintve, csak maradjunk idehaza némi kitekintéssel, 100 éven át volt a szén és a bányászat (megérdemelt!) megbecsülése, majd bezártuk a bányákat. Álljunk át fűtőolajra! – az olajkályhák „dicső” korszaka. Váltottak földgázra, és egekbe emeltük. Nagy fizikusok a szintetikus metánban látták akkor a jövőt. Közben beköszöntött az atomkorszak. Kezdtünk aggódni a kőolaj miatt, hogy mi lesz velünk, hiszen rohamosan fogy. Viszonylag hirtelen lelöktük trónjáról a fosszilisokat (így ma van belőlük bőven), a „klímaváltozás ellen, megmaradásunkért” került a zászlóra. A megújulók oltárán áldozunk ma és problémáival küzdünk, közben esküszünk a hidrogénre.