A Valeo radiális rugójú kéttömegű lendkerék

Birtokunkba jutott egy valaki által szakszerűtlenül szétszedett Valeo kéttömegű lendkerék, amelybe így belepillanthattunk. Nem a „hagyományos”, kerület menti rugókkal készül, hanem radiális irányban, 6 darab húzott rugót tartalmaz, szervizszáma: 836000.

Ezt a kéttömegű (és nem kettős tömegű!) lendítőkerék-konstrukciót a rugóelrendezés miatt nevezzük radiális kéttömegű lendkeréknek. A Valeo gyártotta, de ma már – gyártási költségekre hivatkozva – nem alkalmazzák új autóknál. Két verziója is készült (1. ábra), az egyik forgásszimmetrikus (836000) a másikban pedig a rugók egy-egy oldalon csoportosulnak (836001). Mindkét verzió 6 rugót tartalmaz és a PSA-csoport HDI motorjaira szerelték. A 836000 számú lendkereket az alábbi járművekbe építették:

– CITROËN BERLINGO 1,6 HDI 110 cv

– CITROËN C2 1,6 HDI 110 cv

– CITROËN C3 1,6 HDI 110 c

– CITROËN C4 1,6 HDI 110 c

– CITROËN C5 1,6 HDI 110 c

– CITROËN XSARA PICASSO 1,6 HDI 110 cv

– PEUGEOT 206 1,6 HDI 110 c

– PEUGEOT 307 1,6 HDI 110 c

– PEUGEOT 308 1,6 HDI 110 c

– PEUGEOT 407 1,6 HDI 110 c

– PEUGEOT PARTNER 1,6 HDI 110 cv

1. ábra

2. ábra: radiális és tangenciális rugós kéttömegű lendítőkerekek hiszterézis görbéinek összehasonlítása 1000 min-1 fordulatszámon

A hagyományos, tangenciális rugókat alkalmazó kéttömegű lendkerekekhez képest a hiszterézisgörbéje egyenletesebb lefutású, valószínűsíthetően azért, mert nincs rugómenet-súrlódás (2. ábra), főleg nagy fordulatszámok esetén van eltérés a két megoldás jellemzői között. A gyártó szerint a zajszintje is kisebb, és elinduláskor jobb csillapítással bír, és kis fordulatszámon is hatásos, amely következményeként az alapjárati fordulatszám kisebb lehet. Mivel működési elve is eltér a szokásos kéttömegű lendkerekek működésétől, ezért érdemes egy alapos vizsgálatnak alávetni, és megállapítani a szerkesztőséghez jutott darab hibájának okát.

3. ábra

A szétszerelést a váltóoldali tárcsával (nyomólappal) kezdjük. Ehhez először le kell venni a 3. ábrán jelölt Seeger-gyűrűt, majd lehúzzuk a nyomólapot. Így nyerhetünk betekintést a rendszer különleges belső részébe (4. ábra). A nyomólapból ezután roncsolásmentesen csak a csapágyat tudjuk kivenni, amihez egy 40–47 mm külső átmérőjű gyűrűt használhatunk (5. ábra). Ezután szükségünk lesz vágó- vagy fúrószerszámra, mivel a nyomólapot szegecses kötés fogja az agyhoz. A lendkerék „egyik (a váltóoldali) tömegével” ezzel végeztünk is.

4. ábra

5. ábra

Most rátérhetünk a motor felőli tömegre. Azzal, hogy a nyomólapot leszedtük, a 6 darab rugó könnyedén kivehető, főleg használt lendkerék esetén. A meghibásodásának fő oka ugyanis a rugóegységek hüvelyeinek kopása (6. ábra), ezáltal a lendkerék rázkódása. A rugóegység hüvelyei könnyedén kiszedhetők. A kisebb egy 7–8 mm, a nagyobb egy 10–12 mm átmérőjű csappal, ha nem áll ilyen rendelkezésre, akkor egy kidobásra váró M8-as, illetve M10–M12-es csavar is megteszi (7. ábra). A rugóegység további bontása már csak roncsolással kivitelezhető, mivel a gyártó valamilyen sajtolásos eljárással szereli össze. A 8. ábrán egy felmetszett egység látható. A belső súrlódások csökkentése érdekében kenőanyagot helyeztek el benne, a jobb áttekinthetőség érdekében megtisztítottuk.

6. ábra

7. ábra

8. ábra

Megfigyelhető az egymással ellentétes menetemelkedésű két darab rugó, de hogy jobban lássuk a belső egységeket és szerelési megoldásokat, jobban szét kell szedni az elemet (9. ábra). Így láthatóvá válik a műanyag bevonatot kapott csúszka, és az, hogy ez az egységszem szerelhető, mivel a húzószár végét kúposra alakították ki, ezzel biztosítva a kapcsolatot a nagyobbik szem és a rugók között. A csúszka a rugótányér szerepét is ellátja.

9. ábra

10. ábra

A rugók nincsenek előfeszítve, a kúp levágásával haladhatunk tovább (10. ábra). A 11. ábrán egy „robbantott” képe látható a rugós tagnak. A nagy szem felőli rugótányér a csap megvezetését is szolgálja, és egy hüvely található benne. Ezt a hüvelyt kielégítő állapotúnak találtuk (12. ábra), nem látható rajta ovalitás és nem is kotyogott benne a csap, így arra következtethetünk, hogy ennek a hüvelynek az élettartama hosszabb, mint a rugóegység kis és nagy szemének élettartama.

11. ábra

12. ábra

Mivel kiveséztük a rugóelemet, visszatérhetünk a lendkerék maradékára. A középen ismét Seeger-gyűrű található, amely eltávolítása után folytathatjuk a bontást. Két fémgyűrű és egy műanyag tárcsa vehető le (13. ábra). Ismét olyan helyzetbe jutottunk, hogy csak roncsolással haladhatunk tovább, mivel a következő lemez már szegecskötéssel van az öntvényhez erősítve. A fedőlemez levétele után további lemezeket (lamellákat) találtunk, melyeket a Valeo súrlódó elemekként tüntet fel (14. ábra). A lecsupaszított lendkeréken a fogaskoszorú található még és a hat rugóelem kis szemének csapja. Mivel a csapok nem szegecskötéssel vannak az öntvényben, hanem szoros illesztéssel, ezért kivehetők.

13. ábra

14. ábra

A Valeo nem árul gyári felújított kéttömegű lendkerekeket (néhány más gyártóval ellentétben), a szétszerelés során azt tapasztaltuk, hogy a rugótagok hüvelyezése és a csapágy cseréje megoldható lenne, viszont a rugóelem belső hüvelye semmilyen körülmények között sem javítható, ugyanez a helyzet a súrlódó lamellák esetében. Az viszont belátható, hogy a felújítás gyári javítócsomaggal lehetséges lenne, főleg akkor, ha csak a kis és a nagy szem hüvelyezését kell elvégezni, a gyártó viszont minőségi szempontokat szem előtt tartva nem végez ilyen műveleteket. A házi „barkácsolás” helyett ajánlott megtekinteni a Valeo 4-pieces kiteket, ha a jármű üzemeltetője megelégeli a kéttömegű lendkerék gyakori cseréjét. Ezekkel a csomagokkal ugyanis kicserélhetők hasonló csillapító tulajdonsággal bíró egytömegű egységre. Erről bővebben az Autótechnika 2008/3. és 2009/9. számában olvashat.