Értsünk szót! – 1. rész

Fontos, a szaknyelvben különösen, hogy pontosan értsük azt a nyelvet, azokat a fogalmakat, szakkifejezéseket, amelyek egy-egy szakterülethez tartoznak. A dolgoknak egyértelmű nevük van, egyértelmű definíciója. Beszélgetésünkben az „izé”-nek, a „mi a nevének” helye nincs, a félreértelmezésnek nem szabad, hogy alapot adjon az, hogy nem ugyanarról a dologról beszélünk, mert tudásbázisunk az adott témában nem azonos. Régebben szakkönyvek, tankönyvek azzal kezdődtek, hogy megadták a használt jelölések jelentését, a fogalmak értelmezését. Kiindulhattunk a „kályhától”. Autós világunkban már néhány évtizede főszereplő az elektronika, a kommunikáció, a programnyelvek, a hardver és a szoftver elemei. Saját (sajátos) szaknyelvük, fogalmaik nélkül az autótechnikai világ már nem létezhet. A gépészlelkűeknek meg kellett a mechatronikával ismerkedniük, később, ehhez kötődően a szoftveres világgal. Ehhez az ismerkedéshez, beletanuláshoz és ismeretfrissítéshez szeretnénk segítséget adni, itt és most a diagnosztika területéről véve a példákat. Összeállításunk tételeit tanfolyamokon, képzéseken, cikkek írásánál felmerült „tisztázandók” adták.
Értsünk szót! – kiálltja a vőfély az esküvői vacsorán, amikor magához ragadja a szót. Mi is így teszünk…

Autódiagnosztikai protokollok

Az autódiagnosztikában számos protokollt használnak a járművekben található elektronikus irányítóegységek (ECU-k) közötti kommunikációhoz és a jármű rendszereinek ellenőrzéséhez. Felsorolunk néhányat közülük:

OBD-II (On-Board Diagnostics II): az OBD-II a legelterjedtebb autódiagnosztikai protokoll. Az OBD-II szabvány előírja, hogy minden 1996 után gyártott benzines és 2004 után gyártott dízelüzemű járműben legyen OBD-II csatlakozó. A protokoll szabványosított hibakódokat használ, amelyek segítségével az autószerelők könnyen azonosíthatják a jármű hibáit.