A belső égésű motorok emissziótechnikája azokat a folyamat optimalizáló és tisztító rendszereket, szerkezeti egységeket foglalja össze, melyek a motorban a károsanyagok képződését mérsékelik, illetve a kipufogógáz utókezelése során azokat semlegesítik.

A belső égésű motorokon alkalmazott kipufogógáz-tisztító rendszerek története a környezetvédelmi szabályozások megjelenéséhez kapcsolódik. Az első jelentős mérföldkő az 1960-as évek végére és az 1970-es évek elejére tehető, amikor a levegőminőség javítása érdekében szigorúbb kibocsátási előírásokat vezettek be, elsősorban az Egyesült Államokban.

Az 1970-es évek elején az Egyesült Államokban elfogadták a Clean Air Act törvényt, amely új határértékeket határozott meg a szén-monoxid (CO), szénhidrogének (HC) és nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására.

Az első katalizátorokat 1975-ben vezették be az amerikai piacon, hogy megfeleljenek az új előírásoknak. Európában a katalizátorok széles körű alkalmazása az 1990-es évek elején kezdődött a szigorodó EU-s szabályozások (Euro 1 szabvány, 1992) hatására.

Az 1990-es évek elejétől kezdve mind a mai napig a hazai szakembereknek, az egyetemi és a szakképzés tanulóinak nagyon sok előadás hangzott el a témában. Kezdetben az újdonság bemutatásának szándékával, később diagnosztikai vizsgálatára is kitérve.

A belső égésű motorok emissziótechnikája összefoglaló címmel átadott előadás sorozat, az elmúlt 30 év konferencia, szakmai találkozó, iskolai előadás anyagát tesszük elérhetővé Önöknek. Az ismeretek több részletében mind a mai napig aktuálisak.

Eredményes ismeretfrissítést kívánunk szakmai időutazásunk anyagainak átolvasásával.