Quo Vadis World?

A ma élő ember – bárhol is tartózkodjon a földkerekségen – aggódva hallgatja a rádiót és nézi a televíziót. Szinte naponta érkeznek hírek arról, hogy valamely földrész valamely országában váratlan tragédiák okoztak hatalmas károkat, és oltották ki sok ember életét.

A tragédiák hátterében állhatnak ismert, mégis váratlan természeti jelenségek: földrengések, időjárási szélsőségek, hegyomlások és más, az emberi tevékenységtől függetlenül kialakuló, gyakran kivédhetetlen események. Ugyanakkor számos szélsőséges helyzetet maga az ember idéz elő. Ez utóbbiak közül most a közlekedés okozta problémákról szeretnék szólni.

A belső égésű motorok légszennyező hatása közismert. A káros kipufogógázok kibocsátásának csökkentése érdekében a szakemberek sokat tettek, de még mindig nem eleget. A közlekedés iránti igény ugyanis óriási.

A világ gépjárműállománya megközelítőleg 1,699 milliárd járműből áll. Magyarországon több mint 4,5 millió gépkocsi közlekedik.

Az emberiség naponta hozzávetőleg 102–105 millió hordó kőolajat használ fel. Egy hordó 159 liternek felel meg, így ez körülbelül 16,2–16,7 milliárd literes napi fogyasztást jelent. Ebből a közúti gépjárművek önmagukban naponta mintegy 50 millió hordó, vagyis hozzávetőleg 8 milliárd liter üzemanyagot égetnek el világszerte.

Az Európai Unióban a gumiabroncsok kopásából származó gumipor mennyisége évente körülbelül 450–500 ezer tonnára tehető. Ez a hatalmas mennyiség a festékekből származó mikroműanyagok után az EU második legnagyobb mikroműanyag-forrásának számít.

Hová kerül ez a rengeteg gumipor?

A gumiabroncsok kopásából származó részecskék – angol elnevezésük szerint tyre wear particles, rövidítve TWP – nem tűnnek el, hanem szétterjednek a környezetünkben.

Felszíni vizek: Évente hozzávetőleg 94 ezer tonna gumipor kerül az európai vizekbe és folyókba. Ez adja a felszíni vizekbe jutó elsődleges mikroműanyagok több mint felét, mintegy 53 százalékát.

A talaj és az utak környezete: A részecskék jelentős része, megközelítőleg 74 százaléka, a közutak közvetlen, ötméteres körzetében rakódik le a talajban.

Levegő: A legkisebb, ultrafinom porszemcsék lebegve maradnak a levegőben. A PM2,5 kategóriájú szálló por hozzávetőleg 3–7 százalékát koptatott gumirészecskék alkothatják, amelyeket a gyalogosok és az autósok közvetlenül belélegezhetnek.

Miért növekszik a probléma?

Bár a modern gépkocsik kipufogógáz-kibocsátása az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően csökkent, a nem kipufogógáz-eredetű, vagyis a fékek és a gumiabroncsok kopásából származó szennyezés folyamatosan növekszik.

Ez elsősorban a járművek átlagos tömegének emelkedésére vezethető vissza. Ebben szerepet játszik például a nagy méretű, nehéz SUV-ok terjedése is. Egy nehezebb gépkocsi akár 30–36 százalékkal több gumipor kibocsátását okozhatja.

Uniós szabályozás: Euro 7

Mivel a probléma kritikus méreteket öltött, az Európai Unió az Euro 7 környezetvédelmi szabályozás keretében a világon elsőként határoz meg kötelező kopási határértékeket a gumiabroncsokra.

A személygépkocsik esetében például a megengedett legnagyobb kopási érték 3 mg/km lesz. A tervek szerint az intézkedés hozzávetőleg 30 százalékkal csökkentheti a gumiabroncsok kopásából származó mikrorészecskék kibocsátását.

Érdemes a repülőgépekről is szólni

Világszerte naponta átlagosan 85–100 ezer repülőgép indul útnak. A legforgalmasabb nyári napokon ez a szám a Flightradar24 adatai szerint akár a 130–200 ezer járatot is elérheti.

A globális kereskedelmi légi közlekedés naponta megközelítőleg 6,7–7,9 millió hordó kerozint fogyaszt. Ez hozzávetőleg 1,06–1,26 milliárd liternek, illetve 460–600 ezer tonnának felel meg.

Végül következzenek a hajóforgalom adatai

Világszerte jelenleg körülbelül 320–330 nagy óceánjáró személyszállító hajó áll szolgálatban. Közülük a legnagyobb, több mint 300 méter hosszú gigászok naponta akár 150–250 tonna üzemanyagot is elfogyaszthatnak.

Háromszáz hajóval és hajónként napi 200 tonnás átlagfogyasztással számolva ez összesen 60 ezer tonna üzemanyagot jelent naponta.

A legsúlyosabb emberi tragédia: a háború

Befejezésül a legborzasztóbb tragédiákat okozó jelenségről, a háborúról is szólnom kell.

Elindítják a rakétákat. Célba érnek, felrobbannak. Égnek és füstölnek a városok és a falvak, miközben egyre nő az emberáldozatok száma. Egész világunk szenved: családok és közösségek semmisülnek meg, a temetők pedig megtelnek „hősi halottakkal”.

A legdöbbenetesebb mégis az, hogy sok esetben senkit sem vonnak felelősségre.

A közlekedési balesetek okozóit bíróság elé állítják, és akár szabadságvesztésre is ítélhetik. A háborúkat kirobbantók ezzel szemben tovább élik a világukat, miközben alig esik szó arról a pusztításról, amelyet döntéseikkel az egész emberiségnek és bolygónknak okoznak.

A közlekedő ember minden tettéért felelős. De vajon miért nem felelnek ugyanígy azok, akik háborúkat robbantanak ki?