A Citroen kanyarkövető fényszóróiról

A személygépkocsikon egyre terjedőben van a kanyarkövető fényszórók alkalmazása. E fényszórók alkalmazásának neves úttörője a Citroën. Ha Citroën, akkor az alkalmazás kapcsán tekintsünk vissza a gyártó történelmébe, és egyben nézzük meg, mit is rejteget egy Citroën C5 II kanyarkövető fényszórója.


1. ábra

A Citroën 1955 októberében mutatta be a ma már joggal legendásnak számító, és számos úttörő megoldást is alkalmazó DS típuscsalád első tagját, a DS 19-et, elindítva ezzel a maga korát több tekintetben is megelőző sorozat gyártását, folyamatos fejlődését.


2. ábra

A fejlesztések eredményeként — egyebek mellett — 1967 szeptemberétől kezdődően opciós felszereltségként kanyarkövető fényszórókkal szerelték a DS 19, DS 21 és a DS 23 változatokat, továbbá az ID és a D sorozat egyes típusváltozatait. Az extrafelszereltségű változatokon, pl. a „Pallas” kivitel, a kanyarkövető fényszóró alapfelszereltség volt (1. kép).


3. ábra

A fényszórócsoportban a belső — távolsági — fényszórót a kormány elfordításával egyidejűleg egy, a jármű kormányszerkezetével kapcsolatban lévő mechanika fordítja (2. kép). A jobb oldali irányítókarhoz kapcsolt, húzó/toló acélpálca egy himba közbeiktatásával, a kormányzás irányától függően vagy a bal, vagy a jobb oldali fényszóróhoz, szintén egy-egy himba közbeiktatásával, a kapcsolt acélkötelet húzza. A húzott ág alaphelyzetéből kifelé fordítja az adott oldali fényszórót. A kormánykerék visszafelé forgatásakor megszűnik a húzás, és a fényszórót egy rugó visszafordítja az alaphelyzetbe (3. kép).


4. ábra

Kormányzáskor a kanyarodás irányának megfelelő oldali fényszóró a kormánykerék elfordítási szögével arányos mértékben kifelé fordul. A kormány teljes aláfordítása láthatóan jelentős mértékű fényszóró-elfordulást eredményez. Az ellenkező oldali fényszóró elfordulása (befelé) csekély mértékű, mert a beépítési helyzetből adódóan a teljes elforduláskor létrejövő belső takarás az irányított fényt árnyékolná.

A téma kapcsán említendő a Citroën SM típusa. Ez egy kupé jellegű Citroën karosszériába épített, Maserati motorral szerelt személygépkocsi volt, melynek gyártása 1970-ben kezdődött. Az igen különleges járművet csupán öt évig gyártották kevés darabszámban (4. kép).


5. és 6. a-b ábra


7. a-b-c ábra

A járműre elöl oldalanként három-három fényszórót szereltek. Ezek közül a belső mint távolsági fényszóró, a DS sorozat járműveihez hasonlóan, kormányzáskor elforduló kivitelben készült, azonban már pneumatikus működtetéssel. A járműből Amerikába is szállítottak, azonban ott és akkor nem fogadták el ezt a kivitelt, ezért arra a piacra kanyarkövető nélkül, csak négy fényszóróval gyártották (5. kép).


8. ábra

A DS, valamint az SM sorozatgyártása 1975-ben megszűnt, és ezzel egyidejűleg a kanyarkövető fényszórók alkalmazása is hosszabb időre feledésbe merült.

A megoldás egykori sikerességét, létjogosultságát jelzi az a tény is, hogy a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelet 26. § (8) b) pontja alapján hazánkban is lehetséges volt a gépkocsira két – kormányzott kerékkel együtt elforduló – további távolsági fényszóró /kanyarmegvilágító lámpa/ felszerelése.

Az 1990-ben hatályát vesztő rendelet után kihirdetett azonos tárgyú  6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet  (MR.) 42. § (6) bekezdése lényegében hasonlóan rendelkezik.


9. és 11. ábra


10. és 12. ábra

Itt azonban megjegyzendő, hogy a jóváhagyással rendelkező mai kanyarkövető fényszórócsoportok kettős rendeltetésű elforduló vetítőegységei tompított fényszóró üzemmódban is világítanak, holott a jogszabályi előírás csak távolsági fényszóróra engedélyezi az elmozdulást, a tompítottra nem. E tény azonban nem befolyásolja a korszerű kanyarkövető fényszórók hazai elfogadását, mert a 37. § (1) bekezdése alapján az MR.-ben foglaltak nem vonatkoznak az olyan jóváhagyással rendelkező világítóberendezésekre, amelyeket a berendezések elhelyezése tekintetében is jóváhagyási jellel ellátott járműveken gyárilag helyeztek el.

Azaz az EU-s típusjóváhagyással rendelkező járművekre gyárilag szerelt jóváhagyott berendezések alkalmazása nem kifogásolható.

A 48. számú és a 123. számú ENSZ-EGB előírások vonatkozó pontjai is lehetővé teszik a tompított, valamint a távolsági fényszórók esetében az olyan oldalirányú elmozdulást, mely lehetővé teszi az útkanyar megvilágítását.

A történet folytatásaként, a DS 19 bemutatása után közel harmincöt évvel, és az említett járművek gyártásának megszüntetése után több mint huszonöt évvel, a 2000-es évek első felében a járműfejlesztők újra felfedezték a kanyarkövető fényszórót. Ekkor álmodták újra a régi ötletet, a kor technikai szintjének megfelelő megoldásokkal.

Az elsők között természetesen a Citroën is előrukkolt az alkalmazással. A 2004-ben megjelenő C5 II típusokat újra kanyarkövető fényszórókkal szerelték (6., 7. kép).


13. a-b ábra

A C5 II első lámpacsoportja (fényszórócsoport) a jelzőlámpákon túl, tartalmaz egy tükröző rendszerű fix távolsági fényszórót, valamint egy vetítőrendszerű (projektoros), kettős rendeltetésű (bi-xenon) kanyarkövető tompított/távolsági fényszórót.

A vetítőegységet elfordító elektromos motort — a fényszóró bekapcsolt állapota, a kormányelfordítás iránya, szögértéke, valamint a jármű haladási sebessége függvényében — egy elektronikus vezérlőegység működteti.

A főbb szerkezeti egységek házon belüli elhelyezkedéséről ad áttekintő tájékoztatást a fényszóró metszetének hátulnézete (8. kép).

A fényszórócsoport házában az elektromos vezetékeken, csatlakozókon és a fényszóró-beállításhoz szükséges mechanizmuson túl a következő főbb szerkezeti egységek találhatóak.

A „robbantott” képen (9. kép) balról jobbra:

– a bi-xenon vetítőegységet jobbra-balra fordító motor,

– a házban rögzített — a fényszóró-beállításnak megfelelő mértékben állítható — fémöntvény keret, és a hozzá csavarozott távolsági fényszórótükör az izzófoglalattal,

– a fix keretbe alul-felül egy-egy függőleges helyzetű csappal rögzített elforduló keret,

– az elforduló kerethez csavarozott tompított/távolsági fényszóró vetítőegység, és a tompított/távolsági fényszóró váltására szolgáló elektromágnes.

A robbantott képen látható részegységekből összeszerelt belső szerkezetet ábrázolják a következő fotók (10., 11., 12. kép).


13. c-d ábra

Az elforduló vetítőegység helyzete a két legszélső állásban, fentről, hátulról és szemből szemlélve (13. kép) vagy (13/a, b kép) (13/c, d kép) (13/e, f kép).

A fotókon bemutatott Valeo gyártmányú, 2004-es konstrukciójú fényszóró a korszerű kanyarkövető fényszórók korai gyártmányainak egyike. Mint ilyen, egyfajta alaptípusnak is tekinthető, melyhez viszonyítva az eltelt évek alatt a szerkezeti kialakítást tekintve alapvetően lényeges módosulás nem történt.


13. e-f ábra

Az újabb gyártmányok esetében egyértelműen tapasztalható a könnyebb (olcsóbb) anyagok, az egyszerűbb részletmegoldások alkalmazása. Példaként említhető, hogy a keretek (több esetben már csak egy keret) újabban nem fémből, hanem műanyagból készülnek, továbbá a vetítőegységet elfordító motor több konstrukció esetében közvetlenül az egység alatt található.

Végül említendők a Citroën további típusai, melyeken opcióként vagy alapfelszereltségként kanyarkövető fényszórót alkalmaztak: C4, C4 coupe, C4 Picasso, C4 Grand Picasso, C4 II, C5 III, C6, DS4, DS5.

Gál istván

Forrás: Citroën Hungária, Pásztor-Classic, a szerző felvételei