Az AFL világítás vizsgálata

A gépjármű-világítás a mai tompított- és hosszúfény-kínálaton és manuális váltáson túl a vezetőt sokkal nagyobb mértékben tudná segíteni, a közlekedés biztonságát fokozni, ha a mindenkori helyhez és közlekedési helyzethez, az út vonalvezetéséhez, a vezetői szándékhoz, a környezethez, az időjáráshoz, a sebességhez és a megvilágításhoz jobbára automatikusan alkalmazkodna, illeszkedne. A kívánságból hamar valóság lett, hiszen az ún. AFL (Adaptive Forward Lighting) világítási funkciókat – akár kilenc világításfajtát is – magába foglaló rendszereket már több gyártó kínálja, és lassan nem csak opcionális felszerelésként, hanem szériatartozékként is bekerülhetnek az autókba.

Az intelligens világítások, egy Hella VarioX® vagy egy Valeo BeamAtic® az autótulajdonosokat bizonyára kellemesen érinti, ha minden rendben van. Ha azonban sérül és a tulajdonosnak kell kifizetnie, meglepetésben lesz része… A biztosítóknak is el kell gondolkozniuk, hogyan lesznek így nyereségesek… A javítóknak az AFL-diagnosztika után az alkatrészcserés javítás marad, hiszen az állító – elfordító, fényprofilokat váltó – mechatronikai lámpatestek zárt egységek. (Tételes funkcióvizsgálati diagnosztika után, gyanított hibánál bontani a bonthatatlant, az külön ügy. Egy mechanikai megszorulás felszabadítása, az ok megtalálása és elhárítása után, segíthet. Szerencsés esetben százezrek nyerhetőek vele.) A nem márkaszerviz javítóknak, karosszériásoknak van egy nem éppen jó hírünk: vannak márkák, ahol az intelligens világítás saját ECU-ját lámpacserénél töltetlenül kapjuk, ezt a beszerelés után kell gyári szoftverével feltölteni. Cikkünk nem ezeket a korszerű világítórendszereket mutatja be a maga műszaki szépségeiben, erre is sort kerítünk, hanem arra keressük a választ, hogy…

Hogyan vizsgáljuk?

Van tehát a korszerű világításnak szerviz és műszaki vizsga szempontjából egy kiemelten fontos kérdése, a hogyan vizsgáljuk? A fényvető-beállítás vizsgálata a „hagyományos” világítástechnikai megoldásoknál nem nagy „kaland”. Sokan tudják, hogyan kellene csinálni…
A beállítóhely vízszintje, az előrevilágítása állító alaphelyzetbe állítása, a bemérő készülék, a kameratájolás minden fortélya, a „%” beállítása, a világos-sötét határvonal menete stb. Ha pöndörödött a foncsor, ha bemattult a bura kívül vagy belül, ha szimmetrikus a tompított, vagy balra emel, már tudja a vizsgabiztos, mit kell tennie. Mivel mostanság a „kishiba” intézménye „szünetel”, meg kell buktatni. Az AFL világítási rendszernél (nevezik AFS-nek is: Adaptive Frontlighting Systems, az ENSZ EGB is így nevezi), azonban van min elgondolkozni! Néhány felvetődő kérdés.

– Ha van például kilenc világítási módozat (lásd a fénykéveváltozatok ábráját és értelmezését!) és ez mind közlekedésbiztonsági „tétel”, akkor kell-e azokat a műszaki vizsgán egyenként ellenőrizni?
– Ha kell, hogyan lehet a vizsgálathoz előhívni az egyes világítási módozatokat, fényprofilokat, tetézve azzal, hogy van, amelyik ún. kameratámogatású vagy a külső világításszenzor és az esőérzékelő váltja ki?
– A fényvetőkamera ernyőjén gyújtás/világítás ráadása után vajon mit látunk?
– Ha van tárolt AFL-hibakód, de szemmel láthatóan van lámpafényünk, mi legyen az elbírálás? Az AFL „tudás” kikapcsolható, a „normál” világítás megmarad. Ezzel elengedhető az autó?

A kérdések joggal vetik fel, hogy a világítórendszer-ellenőrzés vizsgatechnológiáját – típusfüggően(!) – ki kell dolgozni. A gyári technológia általában a vizsgatechnológia speciális kérdéseivel nem foglalkozik, abból egyszerűen átemelni nem lehet. Azt, hogy ezt kinek kellene elkészíteni Magyarországon, e sorok írója nem tudja. Az NKH már nem rendelkezik kísérleti vizsgálóállomással (volt nekik, nem is akármilyen!); a KTI Kht. valószínűleg megbízás hiányában, nem csinálja; a német TÜV, DEKRA, GTÜ és más nációk műszaki vizsgáztató szervezetei talán eladnák a vizsgálati technológiákat, ha meg akarnánk venni. A megoldást napjainkban lehet, hogy megadja az EU által kiadott irányelv teljesítésére készülő célszkenner és szoftvere. (Lásd az e lapszámban olvasható „Műszaki vizsga – technológiaváltás?” cikkünket!)

Az AFL-rendszer kamera, külső fényérzékelő, valamint esőérzékelő támogatással működik, a jeladóegységet a belső viszszapillantó tükör mögé helyezve ragasztják fel a szélvédőre

Az Autótechnika szerkesztőségében mindezek a kérdések a győri mozgalmiév-nyitó Autótechnika Szakmai Nap két előadása után vetődtek fel. A téma többek között az Opel Insignia AFL+ fényvetője volt. A Hella Hungária Kft. képviseletében Szabotin János szólt a fényvetőegységről, az Opel Insignia Hella gyártmányú 3. generációs adaptív világítómoduljáról, a VarioX®-ről. A rendszer egy Super DE világítómodulból, egy változó felületű elforgatható hengerből és egy vetítőlencséből áll. A hossztengely körül forgatható henger palástfelülete különböző kontúrokkal rendelkezik, melyekkel a távolsági és a tompított fényszóróhoz különböző fényeloszlások hozhatók létre az úttesten. Az összes funkciót egy irányítóegység – az 5. generációs Xenon – kezeli.

A vizsgálat alanya, az Opel Insignia a Schiller Opel Márkakereskedés és Márkaszerviz műhelyében

A Hella VarioX® lámpát néhány kép segítségével mutatjuk be, a motoros – kétirányú elfordításra képes – fényvető szerkezeti részleteire, stílszerűen szólva, fény derül. A hibakeresés csak diagnosztikai műszerrel lehetséges. Hibakódokból sokat „dobhat” (lásd a felsorolásunkat!). Ha a műszerfal kijelzőjén az alábbi – fényképünkön is látható – felirat jelenik meg: „El- lenőriztesse az AFL-fényszórót” valószínűleg ehhez hibakód is társul. Az előadáson elhangzott, hogy a diagnosztikához a Hella Gutmann Solutions rendszerteszterét ajánlják. (A Hella Gutmann Solutions a Hella és Gutmann Messtechnik 50-50%-os vegyesvállalata.)

A témakör másik előadása, Vajda István tolmácsolásában az OP–COM rendszertesztert mutatta be. Az előadó kitért arra, hogy az OP-COM egyik menüpontjában egyenként szólítja meg az Insignia, de lehet más Opel-típus is, AFL-lámpájának funkcióit és vezérli ki azokat az ellenőrzéshez. Mindezek után már csak a gyakorlati kipróbálás hiányzott ahhoz, hogy a vizsgálati lehetőségeket feltárjuk, kíváncsiságunkat kielégítsük.

A részletes képeket illetve a hibakód listát a PDF-et letöltve tekinthetik meg!

Az AFL műszerfali visszajelzőfények piktogramjait és azt a feliratot látjuk, miszerint az AFL-lel aktuálisan nincs minden rendben

A teszt nem jöhetett volna létre, ha
– a Schiller Autóháztól, Schiller Gábortól nem kapunk autót és lehetőséget és Dallos Zoltán szervizvezető személyében sok segítséget,
– ha a Hella Hungaria Kft. Gyenes József hathatós közreműködésével nem támo- gatja a vizsgálatot,
– ha a HGS-LITO Kft. Specker Szilárd mun- katársát a Guttmann műszerekkel nem delegálta volna,
– ha az AutoM3 képviseletében távol ma- radt volna Vajda István és nem hozza az OP-COM rendszertesztert,
– ha szakértőként nem kapcsolódik a csa- pathoz Gál István úr.
Mindezek összejöttek, köszönjük támogatá- sukat! Egy körülbelül négyórás vizsgálódás termé- szetesen csak a téma körüljárásának első lépése, így kérjük a kedves olvasót, hogy messze nem teljes körű tesztelésünk meg- állapításait csak első információként kezelje. Az AFL funkciókiválasztó szoftvere (melyik szoftververzió?) próbálgatással nem árulja el titkait, azt, hogy mikor, milyen külső (megvi- lágítás) információkra, milyen menetállapo- tokban milyen világítást állít be.

Álljunk szembe az Insigniával!

Kollégánk a világításkapcsolót fordítsa AUTO állásba és adja rá a gyújtást. Saját szemünkkel láthatjuk, hogy a fényvető világítani kezd, kör- beforgatja az ő lencséjét – elvégzi öntesztjét. Ez már biztató! Működik. Ha előzetesen a fényvető-ellenőrző készülé- ket a fényszóróhoz tájoltuk, az előírt 1%-ot az ernyő elmozdításával beállítottuk, az önteszt fénymozgását megfigyelhetjük. A fénykéve „tompított fénye”, sötét/világos határvonala felülről lefelé mozog, kissé jobbra, balra is igazít magán. Mikor megáll, akkor kell – he- lyes beállítás esetén – az 1%-os előrevilágí- tásnak megfelelő vonalon elhelyezkednie. Ha jár a motor, az ún. „gyalogos” fényt aktiválja, a lencsék kissé kifelé néznek. Ami meglephet minket, a sötét/világos határvonala végig víz- szintes, tehát szimmetrikus! És ez így van jól! A többi világítási mód műszeres aktiválás nélkül nem ellenőrizhető. Úgy gondoljuk, problémát jelent a fénykéve központi tengelye és a gépkocsiközépsík párhuzamos helyzetének ellenőrzése. Klasz- szikus esetben ezt a tompított sötét/világos határvonal töréspontja és a képernyő függő- leges tájolóvonala egymáshoz vett helyzeté- ből állapítjuk meg, illetve állítjuk be. Az Insignia lámpán vannak fényvetőegy- ség-helyzetbeállító csavarok, ez utal arra, hogy szükség esetén helyzetét korrigálni kell. Mivel ennél a világítási profilnál a fénykéve szimmetrikus, a képernyőn nincs töréspont. Ha azonban a rendszerteszterrel (a diagnoszti- kai aljzaton keresztül) országúti világítást vezér- lünk, megjelenik a töréspont, de a sötét/világos határvonal itt sem a megszokott képet mutatja: a középtől balra is feljebb viszi a határvonalat.

Műszeres funkcióaktiválás és diagnosztika

Először a Guttmann Mega Mach műszerét akasztottuk az Insigniára. A típusazonosítás után a járművilágítás vizsgálatára két lehetősé- günk van, megszólíthatjuk közvetlenül az AFL „vezérlőjét”, ekkor az AFL specifikus mérési blokk, aktiválások és beállítások menüje áll rendelkezésünkre, ha a „karosszériavezérlőt” kérdezzük, akkor valamennyi világítóegység kapcsolható. Képsorozatunk a Mega Mach menüjébe, az egyes funkciók aktiválási műve- leteibe enged betekinteni. A teszt során a fény- erőváltást is ellenőrizhetjük. Minden művelet oldalanként tesztelhető. Az AFL intelligenciá- jához tartozik, hogy egyes esetekben – az autó haladása alatt – a két oldal fényerejét eltérően állítja be. A diagnosztika a beállítási művelete- ket is támogatja, melynek bemutatása jelen cikkünk „mélységét” most meghaladja. Ezt követően az OP-COM tesztjére került sor. Szintén a kezelői felületek képeiből ál- lítottunk össze egy sorozatot, melyből ér- zékelhető az OP-COM bennfentessége. A mérési adatblokk rendkívül sok paramétert jelenít meg, tehát a diagnosztika információi nagyban segítik a javítást. Mindkét rendszerteszter oldalanként és fény- profilonként aktiválja a világítást, így téve le- hetővé, hogy például a beállításhoz szükséges törtvonalú tompított fénykéve jelenjen meg.

Kedves Olvasónk!
A cikk reméljük arra jó, hogy felvillantson a korszerű gépjármű-világítással megje- lenő problémákból néhány vizsgálati, el- sősorban műszakivizsga-kérdést. Az AFL fedélzeti diagnosztikája rendkívül alapos, mindenre kitérő, rendellenesség esetén azonnal hibakóddal jelzi a meghibáso- dást, kontroll-lámpát gyújt a műszerfalon. Műszaki vizsgán – ha ez a vizsgatechno- lógia előírása – a lámpa égésekor már nem folytatható a vizsgáztatás. Ha nem ég, akkor az előrevilágítást kell vizsgálni, hiszen a megadott 1%, mint láttuk, ellenőrizhető. Arra pedig NKH műszaki vizsgálati utasítás kell, hogy a szimmetrikusság itt nem kifogásolható. Tudjuk, hogy ezeknek a kérdéseknek a fel- vetésével kieresztettük a fényt a lámpából, ami remélhetőleg felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon kell kapaszkodnunk, nehogy túlzottan lemaradjunk a technikától diag- nosztikában, vizsgáztatásban egyaránt.