Analóg vagy digitális?

Az Autótechnika egyik sokat taglalt, közkívánatra népszerűvé lett témája a gépjármű-világítás ellenőrzése, különösen annak műszaki vizsga gyakorlata. A hagyományos fényvetők ellenőrzése nem okoz gondot, a bemérés technológiai fegyelme van, ahol kívánnivalót hagy maga után. Az intelligensnek mondott AFL világítási rendszerek azonban felkavarták a „fotonokat”. Kell-e az ellenőrzéshez igen drága digitális fényszóró-ellenőrző készülék? Milyen berendezést vegyenek a vizsgálóállomások a műszaki vizsgához? Sokan tanácstalanok, mert az előírások és szakmai irányítóink elegendő információval nem szolgálnak.

A fényvetők fénykéve-vetítési helyzetének ellenőrzése, a karbidlámpák korszakától fogva, sok évtizedeken át, az inasok dolga volt. Nem kellett hozzá más, csak egy fehér fal és egy csavarhúzó vagy imbuszkulcs. A feladat végrehajtásához ez pontosan elegendő volt. Nagy változást, érdemben újat, a műszeres korszak, a gyűjtőlencsés kamera sem hozott. A jelölővonalakkal összerajzolt falat váltotta ki és a kocsihoz állítható.

A beállító állással szemben szigorú az előírás. Vajon a vizsgálóállomás-auditálásnál nézi ezt az auditor? Láttam több helyen, hogy aknaperemre tett vékony pallón tolták a kamerát a kocsi előtt… (A német hatóság az ottani lazaságot megelégelte és előírta a vizsgálóállomásnak a beállítóállás-állványzatát. Volt és van is palotaforradalom…) Vajon a legfontosabb kamerabeállítást elvégzi-e a vizsgabiztos, a gépkocsi hossztengelyi függőleges síkjával párhuzamos, vízszintes kameratengely-helyzetet beállítja-e kellő precizitással?