Amikor az innovatív fénytechnológia nappalivá varázsolja az éjszakát

A Le Mans-i 24 órás versenyen az éjszakai vezetés olyan kihívás, amelyet a sofőrök nagyon élveznek, annak ellenére, hogy a „pálya helyenként olyan, mint egy alagút, ha koromsötét van mindenütt”. Az elmúlt 90 év alatt a látótávolság 100-ról közel 1000 méterre nőtt! A verseny próbára teszi az összes karosszéria állóképességét és erejét, de a lámpákat és a motorokat is. Amikor Georges Durand 1922-ben bejelentette a 24 órás Le Mans-i verseny megalkotását, már arra törekedett, hogy megtapasztalja a világítás jobb evolúcióját. Abban az időben az első autóknál rendszeresített acetilénlámpát (vagy karbidlámpát) felváltotta az elektromos izzó, de ez csak a kezdet volt, mint ahogy látni fogjuk. Ne felejtsük el, hogy a 24 órás Le Mans majdnem egyharmada éjszaka zajlik. A sofőröknek mintegy szimbiózisban kell lenniük a járművek világításával is, amikor a pálya egyes részein, például a Mulsanne Straight egyenesben 300 km/h-nál nagyobb sebességgel vágnak át a sötétségben és alkalmazkodniuk is kell a különböző megvilágítási fokokhoz.

Említést tettem már a kezdetekről, ezért nézzünk néhány olyan mérföldkövet, mely a járművek világítástechnikai fejlődési ívét mutatja a Le Mans versenysorozatban. Ehhez a www.24h-lemans. com adott támpontokat.