Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. szeptember | Olvasson bele!

Motorkerékpárok „szemvizsgálata”



Mikor e sorokat olvassa a kedves olvasó, bizony tapasztalhatjuk, hogy a nappalok egyre rövidülnek, és folyamatosan szembesülhetünk a korlátozott látási viszonyok adta közlekedésbiztonsági veszélyekkel. Állandó kihívás a szakma elhivatott részének a „látni-látszani” elv érvényesülésének minél inkábbi kiszélesítése, de valamiért a gépjárművek között mintegy „mostohagyerekként” kezeljük a motorkerékpárok fényszóróit, illetve ezen járműfajta világítását. Cikkünk megírásánál az a cél vezérelt, hogy rámutassunk arra, miszerint számos feltétel adott ahhoz, hogy koordinált és ellenőrzött vizsgálati keretet adjunk e területnek.

Az ENSZ-EGB 53. számú előírása – Egységes rendelkezések az L3e kategóriájú járműveknek a világító- és fényjelző berendezések beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról – széleskörűen rendelkezik a motorkerékpárok „szemvizsgálatának” elvárásrendszeréről. A helyesen beállított fényszóró elég messzire bevilágítja az utat, de nem vakítja a szembejövőket. Ha utast vagy csomagokat szállít, a motor hátulja leül, a fényszóró felfelé fog világítani.

Általánosságban a motorkerékpárokra is érvényes a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti világító- és fényjelző berendezések kialakítására és elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételrendszer. A világítóés fényjelző berendezések optikai tengelyét – kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét – úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen.



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.
hirdetés

hirdetés