Valeo Bi-Xenon AFS

A gépjárművilágítás-technika legyen xenon vagy LED fényforrású, legyen fényszolgáltatása mindentudó, autó- javítói szempontból – kérem, ne lepődjenek meg állítá- somon – alig változott: itt minden cseredarab. Régen, ha ütött volt az autó, lámpatestet kellett cserélni, ha beázott, esetleg még lehetett valamit tenni, ha a tartófülek letörtek, lehetett még „szegelni”, az újrafoncsorozás nemigen jött szóba, a lámpaburát a besárgulástól megtisztíthattuk (ma is megtehetjük). Izzót cseréltünk, a lámpához menő vezetékeket cserélhettük. Az izzó élettartamát növelhettük feszültségtranziens fojtó áramkör utólagos beépítésével.

A ma lámpáiban cserélhetjük a xenonlámpát, egyes LED-es lámpákban már a LED-egységet is, az elektronikákat, hiszen lehet a lámpaházon több is. És aztán nincs tovább. A lámpacsoport integrált egység, bennszülött elemekkel, motorral mozgatott alkatrészekkel. Ha baja van – egy komoly kátyúfelütés, bajt okozhat a lámpán belül is – és akár ennek következtében jól hallhatóan nyikoroghatnak, recsegnek a belső mozgó elemek, a fogaskerékhajtás, a csapon elforduló keret. Csak egyet tehetünk, cserélnünk kell kompletten az egészet. Addig minden rendben van, amíg nem érdeklődünk az ár iránt. Sok százezer forintról van szó.

Ezek után jön a szétbonthatatlan szétbontása, a javíthatatlan javítása, a több egységből egy jó összehozása bontóból, e-bay-ről szerzett alkatrészekkel. A bontás óvatos technikái is megszülettek: hőfúvóval, esetleg sütőbe (!) helyezve, kissé felmelegítve oldhatóak a ragasztott kötések, de lehet, hogy mechanikusan is roncsolni kell. És azután kiderül, mit lehet egy meghibásodott belső egységgel kezdeni.

A Valeo hazai képviselőjét kértük, ha lehet, adjanak egy modern fényvető egységet, feláldozandó az ismeretterjesztés oltárán, hogy annak belvilágát ne csak képekből ismerjük meg és ismertethessük meg olvasóinkkal. Kérésünk meghallgatásra talált, így került boncasztalunkra egy Bi-Xenon AFS Valeo fényvető. Köszönjük!

A bi-xenon azt jelenti, hogy egy xenon fényforrás fényével lehet távfényt és tompítottat is létrehozni. A fénytakarás technikája többféle lehet, a legegyszerűbb egy blendének a fénykéve útjába állítása és elvétele. A technika mai állása szerinti teljes tudású AFS-technika ennél jóval többet tud! Az AFS azt jelenti, hogy Adaptive Front Lighting System, tehát helyzethez, követelményekhez illeszkedő első járművilágítás. Úgy gondoljuk, nem kell az alapokat részleteznünk, hiszen erről már számtalan Autótechnika-cikk született. Kérjük, a cikkarchívumban nézzenek utána!

A rendelkezésünkre bocsátott fényvető, a Valeo BeamAtic® az intelligens világítás családjába tartozik, annak a xenonos változata (van LED-es is!). A BeamAtic® AFS-rendszert 2010-től a VW-konszern több márkája is alkalmazza.

Meg kell tanulnunk viszonylag új keletű rövidítéseket:

GFHB – Glare-Free High Beam – vakításmentes fényszóró (távfény),

ADB – Adaptive Driving Beam – mely az előzővel azonos tartalmat takar.

A Valeo kameratámogatású AFS-lámpája, tehát GFHB esetén a fénykévét a fénysugárba helyezett forgó blendével, palástja mentén változó profilú forgó hengerrel alakítja ki. A teljes, korlátozás nélküli távfény képzésénél nincs takarás. Ha a hagyományos tompított fényt vetíti, akkor a forgó blende a 15 fokos letörésnek megfelelő palástprofilt fordítja be. Kezdjük ezzel a lámpa bemutatását!

A xenon fényforrás fényét parabola tükör vetíti előre és lencsén keresztül jut ki a lámpából ➊, ➋. (A képeinken látható lámpában nincs benne a xenon fényforrás.)

➊

➋

A ➋ képen szembetűnik egy fogaskerekes kis hajtómű, ez kapcsolódik a forgó hengeres blendéhez. Ha a blendeforgató egységet leszereljük, elénk tárul a léptető villanymotor és a hajtás ➌. A következő képeken egy fém „ablakkeretet” visszaszereltünk, hogy az egyes blendeprofilokat jól tudjuk szemléltetni. A ➍a képen a teljes fényáram jut ki a lámpából, a ➍b képen a hagyományos tompított, a ➍c képen pedig egy szimmetrikus tompított fénykévét képzünk.

➌

➍a

➍b

➍c

A lámpa GFHB tudásúvá, intelligenssé, a forgó blende az ➎a és az ➎b képeken látható takarássá válik. Függőleges vágással hozza létre a sötét-világos határvonalat. Szánjunk rá egy kis időt, hogy ezzel a vakításmentes fényszórótechnikával megismerkedjünk!

➎a

 ➎b

Természetesen ennek előrelátónak kell lennie, tehát kamera alapú. Ha a kamera képének feldolgozásával egy szembejövő vagy egy utolért autót érzékel, mindkét fényvetőnél a függőleges sötét/világos vágású, kitakarású blendét forgatja be. A jobb oldali lámpánál az út bal oldalára jutó fényt takarja ➏, a bal oldali fényvetőben fordítva, az az út jobb oldalára nem ereszt ki fényt ➐.

 ➏

➐

Ahhoz, hogy a szembejövő autót vakításmentesen, szinte sötétben tartsa, a két fénykévét olló alakzatba rendezve állítja be ➑. A ➏, ➐ és ➑ képek egy utolért autó megvilágítási esetét mutatják. A ➒ kép szembejövő autónál mutatja a két fényvető fénykévéjét. Az „olló” nyitását, illetve zárását a xenon világítóegység külön-külön történő, vízszintes és függőleges, folyamatos elfordításával éri el. Ha a másik autó kiment a képből, a kamera már nem érzékeli, mindkét fényvető teljes terítésű távfényre áll át.

➑

➒

A vízszintes sötét/világos határvonalat a belső motoros állító mechanizmus tudja emelni, illetve süllyeszteni a bi-xenon lámpa függőleges síkban történő elmozdításával.

Fontos megjegyzés! Ha az autóban ez a fényvető egység „csak” kanyarkövető és automatikus előrevilágítás szabályozású (számos autóban, pl. a VW-csoport egyes modelljeiben ilyen van), akkor a bi-xenon tompított és távfény átkapcsolása a forgó profilhengeres megoldásnál lényegesen olcsóbb, felugró blendés megoldású.

Nézzük meg a lámpamozgatás lehetőségeit!

A világítóegység keretben van ➓a és ➓b. A keretet függőleges tengelye körül fordítjuk el, így a világítóegység ezzel együtt vízszintesen jobbra és balra fordul. A világítóegység keretét tartókeretre szerelik ⓫a, a világítóegység-keretet a tartókeretre erősített léptetőmotorral forgatjuk ⓫b. Az ECU visszacsatoló jelet az elfordulás mértékéről a fogasív alatt található Hall szögjeladótól kap. A ➓b képen látható lengőkábel a lámpa elfordítása miatt szükséges. A jobb oldali lámpa jobbra 15 fokot, balra 7,5 fokot tud elfordulni, a bal oldali balra 15 fokot, és jobbra 7,5 fokot. Ezzel a dinamikus kanyarkövető fény is megvalósítható. Egyes típusoknál – mint említettük – a lámpának csak ezt az okos funkcióját használják.

➓a

➓b

⓫a

⓫b

A világítóegység függőleges síkban való elmozdításához a tartókeretet kell billenteni. Ezt a mozgást egy léptetőmotor toló/húzó csappal végzi, az állítót a ⓬ ábra mutatja. Itt „ügyes” mechanizmust kellett kitalálni, mert a lámpatest alapbeállításához megőrizték a hagyományos, csavarhúzóval történő állíthatóságot. Ezzel a tartókeret alap dőléshelyzetét, az előrevilágítás, például a -1%-os dőlésszögét állítjuk be. Ehhez képest billentik a tartókeretet a vakításmentesség beállítása és a járműterhelés, gépjárműmozgás okozta automatikus előrevilágítás-szabályozás miatt. A vízszintes síkban történő állítás, a töréspont középsíkba hozatala is hagyományosan, csavarral történik. Nem az egész fényvetőt fordítjuk el, hanem csak a bi-xenon tartókeretet. A mai autóknál ez azért sem lehetséges, mert a lámpabeépítés karosszéria illesztési rései olyan kicsik, melyek a lámpacsoport házának elmozdítását már nem teszik lehetővé.

 ⓬

Ha egy ilyen lámpamozgásra képes autóval fal előtt állunk és ráadjuk a gyújtást, ma még nem mindennapos jelenségre figyelhetünk fel: a lámpa fénykévéi „kancsalítanak”, összenéznek, majd szétnéznek, fel ’s le vetítenek, és ezen önellenőrzés után felveszik alaphelyzetüket.

A lámpacsoport következő középső eleme a statikus kanyarfény ⓭. Fényforrása hagyományos izzó.

⓭

A lámpacsoport harmadik tagja a jármű közepe felé eső helyzetjelző ⓮.

⓮

A ⓯ képen látható lámpakeret vakkeret, saját világítása nincs. A helyzetjelző fényforrása LED ⓰.

⓯

⓰

Megjegyezzük, hogy már nem tanácsos a helyzetjelző esetében a városi világítás megnevezést (is) használni. Az AFS funkciók között van egy „V” jelzésű, a közvilágítással rendelkező területeken, városokban használt tompított fény, melyre illő akár a városi fény kifejezés is. Ez 50–55 km/h alatti sebesség, rövid, de széles útmegvilágítási módozat. Emiatt javasoljuk a szakmai szótárból törlendő a „városi” kifejezés használata a helyzetjelzőre vonatkoztatva.

Az indexlámpa a fényvető egység alján található, fénycsík formában képezi az irányjelző fényt ⓱.

⓱

A nappali menetjelző fény a bi-xenon lámpát övezi ⓲, fényforrásai LED-ek. Az U-alakú keret mindhárom oldalán egy-egy LED-panel, 8–8 LED-del szolgáltatja a menetjelző lámpa fényét ⓳.

⓲

⓳

A fényvetőn belüli vezetékezés a lámpákat, az állító motorokat és az elektronikákat köti össze ⓴. A vezetékek nem jelöltek, a csatlakozók egyediek, téves rácsatlakoztatás nem lehetséges. A lámpacsoportnak három elektronikai egysége van, ezeket a fényvető házra csavarozzák rá. A 21. képen csak „hűlt helyüket” látjuk, a 22. képen az elektronikus egységek csoportjának egy részlete tárul elénk. A belső ká- belköteg ezekre belülről csatlakozik. Az egyik a xenon gyújtóelektronika, a másik lámpamozgást koordináló egység, a harmadik a teljesítményelektronika. A fényvetőnek kifelé csak egy csatlakozója van, mely analóg és CAN-csatlakozásokat foglal magába.

⓴

21.

22.

A cserélhető fényforrásokhoz (xenon, indexlámpaizzó, statikus kanyarlámpaizzó) a fényvető ház fedeleinek eltávolításával könnyen hozzáférünk (ha a fényvetőt kiszereltük…).

Kedves villanyászok!

A lámpacsoport esetleges javításához, elsősorban a mechanizmus megismeréséhez, reméljük, tudtunk hasznos ismeretekkel szolgálni. Nem vitatható, hogy hiba esetén a komplett új egység ad biztos megoldást, ez a javítóknak is garanciális biztonságot nyújt. Vannak a lámpapiacon is bizonytalan eredetű hamisítványok, jobb ezeket elkerülni. Árérzékeny javítói ügyfélkörünknél a valóban okos megoldásoknak, ez a napi tapasztalat, azonban van helyük. A szinte automatikus „dobozcserén” túl jó, ha néha a „dobozba” is belenézünk…

A mi jövőnk zálogát a tudásunk jelenti!

Köszönetet mondunk Gál István úrnak, aki a lámpa boncasztali munkáját végezte és értékes tanácsaival segítette a cikk megírását.