Részecskekibocsátás a tüzelőanyag oldaláról

Az Autótechnika 2020. márciusi számában, a részecskeszámlálással kapcsolatos cikkünkben közöltünk egy részecskeszámra vonatkozó ábrát, amit itt megismétlünk. Ezt ott nem elemeztük külön, mert a forrásanyag sem foglalkozott vele. De visszatérünk az ábrához, mert néhány gondolat az eszünkbe jutott, amelyet most írásban is megfogalmazunk.

BEVEZETÉS

A forrásanyag a vizsgálati eredmény hátteréről nem közöl semmit. Milyen járműveken mérték, milyen gyártmány, típus, műszaki szempontokból milyen motor, milyen emissziós besorolású járművek, milyen vizsgálati eljárással, milyen jogszabály alapján, milyen a részecskeszámláló működési elve stb. Szóval a lényegről ➊.

Mindezek ellenére az tűnik fel, hogy az egységnyi megtett útra vetített kibocsátott részecskék száma egy nagyságrenddel nagyobb az Otto-motorral hajtott esetében, miközben pár éve már halljuk, hogy a dízelmotorból származó részecske mennyire káros az emberre, az élő környezetre.
A részecske gyűjtőfogalom. Ha az anyagösszetételt nézzük, akkor beletartozik például az elemi szén, a korom, szulfátok, illékony szerves szénhidrogének, fémkopadék, tüzelőanyag és kenőolaj szervetlen adalékai stb.