Az intelligens diagnosztika

A gázpedáljeladó vizsgálatáról szóló cikkünket most értelemszerűen a motoros működtetésű fojtószelepegység vizsgálatáról szólóval folytatjuk. Ezen egyesített beavatkozó és jeladóegységeknek a mai modern gépkocsikban való alkalmazása már nem jelent újdonságot a gyakorlott autószerelők számára.

Vizsgálatunk tárgya a fotókon látható két leggyakrabban alkalmazott motoros működtetésű fojtószelepegység, melyek 6 pólusú változatát többek közt az Audi A3, az Opel Corsa és a Vectra-C típusaiban alkalmazzák. Ezekben az eszközökben 2 kivezetés a motor működtetésére szolgál, további kettő a 2 db potenciométer jele, a fennmaradó két kivezetés az 5 V-os tápfeszültség, ill. a test. A 7 pólusú változat a VW-család AEE és AEX motorkódú Polo és Golf típusaiban található. Itt a 7. kivezetés az alapjárati helyzetet jelző kapcsolóé. A különbség nem csak a kivezetések számában, ill. a kapcsoló alkalmazásában keresendő. A két potenciométer itt nem együtt mozog, hanem a működtető motor és a fojtószelep helyzetét jelzik az ECU számára. Ha soros diagnosztikát alkalmazunk, akkor az adatblokk vagy mértérték-kiolvasás menüpont ad típusonként és diagnosztikai műszerenként más-más választható tételt ezekről az egységekről (a mérés a Gutmann mega macs 55-el készült). Ezek általában a következők: fojtószelep-poti (fesz), DK-helyzet, fojtószelephelyzet (%), fojtószelephelyzet (fok), gázpedál LL-helyzet (aktív-passzív) stb.


1. ábra


2. ábra

A legtöbb esetben ezek az információk kielégítők lehetnek a működés megítélésére (1. ábra). A további vizsgálatokhoz a diagnosztikai berendezésbe integrált kétsugaras oszcilloszkópot használtuk, ahol a 2. ábrán látható módon megjelenítettük a 6 pólusú típus két együtt mozgó potijának ellentétes jelét. A 3. ábrán a motort vezérlő jel (felül) és az egyik poti jele (alul) látható, míg a 4. ábra a 7 pólusú egység kapcsolójának jelét (felül) és fojtószelep-potenciométerének jelét mutatja az oszcilloszkópon. Ha a mért értékeket összevetjük az elérhető adatbázisokban szereplőkkel, akkor elmondhatjuk, hogy diagnosztikai oldalról megtettünk mindent. Jöhet a tapasztalatból eredő többlet, a mechanika hibái, szennyeződések, illesztés stb.


3. ábra


4. ábra