Veszélyben a szakképzés
A fejlett országok példáját követve a kormány belátta, hogy kvalifikált szakemberek nélkül nem tud működni a gazdaság. „A legkitűnőbb mérnöki munka sem ér sokat, ha nincs szakember, aki megvalósítsa azt”. Ez vonatkozik az élet minden területére, a mosógépszereléstől az autójavításig bezáróan.
Azt ígérték, hogy egyszerűsítik (csökkentik) a szakmunkástanulókkal foglalkozó vállalkozások bürokratikus terheit és olyan normatívát vezetnek be, amely minden gazdálkodónak előnyös lesz. Ezen tervek azért készültek, hogy minél több vállalkozó számára vonzóbbá tegyék a szakemberképzést.
A továbbiakban tekintsük át, hogy ezekből az ígéretekből mi valósult meg.
Minden 2011-ben is érvényes nyilvántartás megmaradt, nem csökkentek az adminisztrációs tennivalók a szakmunkástanulók foglalkoztatásával kapcsolatban:
– tanulószerződés,
– biztosításkötés,
– foglalkozás-egészségügyi szolgálati vizsgálat,
– munkaruha-munkacipő-védőeszközök biztosítása és nyilvántartása,
– baleseti oktatási jegyzőkönyvek,
– bejelentés NAV felé (12T 1041 bejelentés),
– havi bevallás (1208 A+M),
– bérszámfejtés és adminisztrációja,
– igazolások, nyilatkozatok,
– munkanapló vezetése, ellenőrzése,
– heti, havi osztályzatok továbbítása a szakiskola felé,
– ebéd-hozzájárulás biztosítása és nyilvántartása,
– gyakorlati oktatási tematika ütemezése– adminisztrálása
és még sorolhatnám a tételeket.
Ezekhez a tennivalókhoz 2012 évben plusz feladatok társultak:
– 1212-es szakképzési bevallás (havonta!)
– Ösztöndíj banki átutalása havonta (ez a pénzmozgás is költséggel jár)
– Jogszabályváltozások (új szakképzési törvény, szja, tb, Munka törvénykönyve stb.) követése, tanulmányozása, a szakképzés jogszabályi hátterének biztosítására.
– Új normatíva (csökkentett mértékű) szerinti költség-visszaigényelhetőség analitikái.
– A vállalkozó havonta NAV folyószámlájára kapja vissza az esetlegesen visszaigényelhető összeget, amit x idő múlva átvezetési kérelemmel más adónem jóváírására használhat fel.
Tehát nem kapja kézhez az összeget, így azt nem tudja vállalkozása következő időszakában a tanulók oktatásának, foglalkoztatásának költségeire fordítani.
– 2012 évtől külön-külön adónemkódra kell utalni a vállalkozó és az alkalmazottak, tehát a tanulók tb-járulékait is. Ez dupla munka.
– 2 éve (2011–2012) nincs pályázati lehetőség a tanulóképzés eszközigényeinek biztosítására. Csak saját anyagi forrásból beszerzett szerszámok-eszközök-műszerek segítségével történik a jövő szakembereinek képzése, a legújabb technológiák, technikák elsajátíttatása.
Az oktatásban részt vevő szakoktatók képzésének költségei sem igényelhetők vissza, az irreálisan alacsonyan megállapított normatíva miatt!
A közlekedés szakmacsoporthoz tartozó karosszérialakatos szakma éves normatívája: 440 000 Ft alapnormatíva x 0,7609-es szorzó = 334 796 Ft/ év:12 = 27 899 Ft/hó az egy főre jutó összeg. A közlekedés szakmacsoporthoz anyagigényes szakmák tartoznak, ezért érthetetlen, hogy miért 0,7609-es szorzószámot állapítottak meg a költségszámításhoz.
Karosszérialakatos szakmában szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén a havi költség egy főre vetítve, a következőképpen alakul (ez a többi szakmára is érvényes):
Tanuló ösztöndíja 18 000 Ft
Közteher (27%) 4 860 Ft
Ebéd 10 nap x 700 Ft 7 000 Ft
51,17% közteher (ebéd) 3 581 Ft
Összesen 33 441 Ft
Ez a számítás arra az esetre vonatkozik, amikor a közelben található olyan vendéglő, ahol van főtt étel (menza) fogyasztására lehetőség.
A normatíva alapján tanulónként 27 899 Ft a visszaigényelhető összeg, a tényleges 33 441 Ft helyett.
Másik számítási variáció:
Tanuló ösztöndíja18 000 Ft
Közteher 4 860 Ft
Ebéd (Erzsébet-kártya) 5 000 Ft
30,94% közteher (ebéd) 1 547 Ft
Összesen 29 407 Ft
Ez a számítás arra az esetre vonatkozik, amikor nincs a közelben lehetőség főtt étel fogyasztására. Ebben az esetben a következőképpen alakul a helyzet.
A normatíva alapján tanulónként 27 899 Ft a visszaigényelhető összeg, a tényleges 29 407 Ft helyett.
Odrobina Lászlónak – a minisztérium e területért felelős főosztályvezetőjének – a Népszava újságban (2011. december 12.) leközölt véleményét megdöbbenéssel olvastam. Odrobina úr azt javasolta, hogy a tanulóknak a törvényben megengedett legalacsonyabb ösztöndíjat fizessék csak és a szakoktatókat minimálbérért foglalkoztassák. A számítási variációkat és az alábbi sorokat figyelembe véve jól látható, egyetlen forint sem (nemhogy minimálbér) jut oktatói bér fizetésére a normatívából. (Nem is beszélve a kötelezően elvárt minimálbér-emelésről.)
Azt a kérdést csak nagyon bátortalanul teszem fel: hol lehet találni kvalifikált oktatókat minimálbérért alkalmazva őket? Tudok rá válaszolni: sehol!
Amennyiben a tanulók ösztöndíját a fent bemutatott számításokkal ellentétben még csökkentjük – nem lehet olyan mértékű csökkentést alkalmazni, aminek mértékével pozitívvá tudna válni a normatíva összege –, akkor sem lesz pozitív a mutató.
Ezen felül, ezek szerint az alábbiakban felsoroltakra egyetlen forint sem igényelhető vissza, mivel nem jut rá keret:
– gyakorlati oktató bére és közterhei,
– gépek, szerszámok használata, kopása,
– munkaruha, cipő, védőeszközök,
– anyagfelhasználás,
– biztosítás,
– üzemorvos,
– tisztálkodószerek, eszközök,
– banki költségek
és még sorolhatnám.
Az amúgy is nehéz helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozások minimális jövedelmet vagy veszteséget produkálnak, a szakképzéssel kapcsolatban felmerült költségeiknek csak egy kis részét tudják visszaigényelni a fentebb felsoroltak miatt. Ezért a jövőben, saját vállalkozásuk biztonsága miatt nem vállalják fel a többletköltséggel járó tanulóképzést.
A gyakorlati képzést abban az esetben lehetne csak felvállalni, ha a ráfordított költségeket fedezné a rendszer.
Nincs olyan könyvelő, aki ezt a sok adminisztrációval járó munkát, jelentős könyvelési díj emelése nélkül elvállalná. És nem is tudja minden könyvelő hibátlanul elvégezni ezt a fajta tevékenységet.
Nem kell tehát csodálkozni, hogy a vállalkozók nem tolonganak a kamaránál és a szakiskoláknál tanulószerződés kötése ügyében. Nagyon sok vállalkozó, aki a kamaránál előzetesen benyújtotta tanulóigényét, mikor szembesült a jelenlegi normatívával és az ígért bürokráciacsökkentés helyett a megismert, előírt szabályozókkal találkozott, lemondott tanulófoglalkoztatási szándékáról. Sajnos olyan vállalkozók, akik évtizedek óta magas szinten képeztek szakembereket, szintén „bedobták, bedobják a törülközőt”. Ebből még nagyon nagy problémák lesznek. A kormány 28 000 fogadóhellyel számol, 80 000 főre szeretné emelni a tanulószerződéses szakmunkástanulók létszámát, de már jól látszik, ez nem fog megvalósulni.
Nehogy még a jelenleginél is kevesebb legyen a fogadó helyek száma!
Fogadókészség hiányában több szakmának a gyakorlati képzése nem lesz megoldva! A szakiskoláknak több szakmában nincs lehetősége gyakorlati képzésre, csak elméletet tudnak oktatni, ezáltal fennáll a veszélye annak, hogy szakmák fognak – remélhetőleg, csak ideiglenesen – kiesni a képzési rendszerből.
EZ MEM TÖRTÉNHET MEG! SÜRGŐSEN VÁLTOZTATNI KELL A JELENLEGI SZABÁLYOZÓKON ÉS NORMATÍVÁKON. MEG KELL AKADÁLYOZNI, HOGY A SZAKKÉPZÉS CSŐDBE JUSSON.
Hiszen pont az ellenkezőjét szeretnénk elérni!
A kormány döntése alapján 2012-ben képzési célú támogatást csak a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő gazdasági társaság és a nagyvállalatok részére tanműhely létesítéséhez, illetve a meglévő tanműhely tárgyi feltételeinek fejlesztésére fognak adni.
Ez egyrészt dicséretes dolog, másrészt ismét a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokat érinti negatívan, akik eddig saját erejükből (sokszor erőn felül vállalva) vettek részt a szakemberképzésben. Őket is segíteni kellene, hiszen ezer sebből véreznek vállalkozásaik, nem pedig újabb diszkriminációnak kitenni a lassan kilátástalan helyzetbe került vállalkozókat.