Gondolatok a "Válságról"

Nagy érdeklődéssel olvastam az Autótechnika 2009/2. számában Ponyiczky László kolléga úr „Válság válságot követhet?” című írását. Én is sok éve kísérem figyelemmel a gépjárművek alternatív hajtási rendszereinek fejlesztési folyamatát, természetesen olyan mértékben, ahogy azt a szakirodalmi közlések lehetővé teszik. Saját értékeléseim fő vonalakban egyeznek Ponyiczky kolléga tömör megállapításaival. Azzal is, hogy az autóipar válságban van, és azzal is, hogy „felébredt”. A politika viszont még „hallgat” – írja a szerző –, pedig szükség lenne a segítő beavatkozásra.

Nem célom mentegetni a világpolitika irányítóit, de gyanítom, hogy nem is látják ennek a globális méretű válságnak szerteágazó, ismert de nem egyeztetett problémáit. Megkockáztatom kijelenteni, hogy ez a tájékozatlanság nem a „szakmán kívül” tevékenykedők hibája.

Sok évtizedes járműipari, mérnök-tanári és kutatás-fejlesztési tapasztalataimra támaszkodva úgy gondolom, hogy a járműipar kutatás-fejlesztési tevékenységének rendkívül széles spektrumot kell átfognia. A hosszú távú (több évtizedes) stratégiai szempontokat teljességében szinte lehetetlen ma felsorolni. Mindenképpen fontosnak tartom azonban a kutatás-fejlesztést, a sokoldalú integrált elemzést és értékelést a következőkben felsorolt témakörökben:

A környezetszennyezés globális helyzetének elemzése, értékelése.

A föld ásványolaj-tartalékainak reális felmérése.

A már ismert alternatív hajtóanyagok (energiahordozók) felhasználásának mindenre kiterjedő kritikai elemzése.

A villamos hajtásrendszerek konstrukciós felépítésének alternatív megoldásai és kutatás-fejlesztési irányzatai.

Hibrid hajtásrendszerek alternatíváival nyert üzemeltetési tapasztalatok kritikai értékelése.

Az alternatív hajtóanyagok szállítási, tárolási és tankolási rendszereinek elemző vizsgálata. A szükséges infrastruktúra kialakításának stratégiai tervezése.

A közúti közlekedés fejlődésének világszinten vizsgálható elemzése, prognosztizálása, városi és távolsági közlekedési kategóriákban.

A közúti közlekedés fejlődésének parkolási igényei, lehetőségei.

A hajtásrendszerekre történő világméretű átállás időszakában üzemelő „hagyományos hajtásrendszerű” járművekkel történő „együtt közlekedés” jellegzetességei, követelményei. Például a diagnosztika, a fenntartás és a javítás vonatkozásában.

Az átállás időszakában még jó állapotban üzemelő hagyományos járművek „hibridesítésének” lehetőségei, gazdaságossága.

A jövő autóvásárlási igényeinek stratégiai felmérése, elemzése, prognosztizálása. Mérlegelve a globális ökológiai problémák miatt valószínűsíthető állami, illetve nemzetközi beavatkozásokat, kedvezményeket is.

Az új, alternatív hajtásrendszerű járművekre irányuló K + F tevékenységek megoszlása a gyártók, beszállítók, illetve az önálló fejlesztési intézmények között. A K + F eredmények integrált hasznosítása a gyártásban, értékesítésben és a fenntartásban. A várható költségek és a költségmegoszlás becslése.

Az alapvetően új, alternatív hajtásrendszerű járművek tervezésének, gyártásának, diagnosztizálásának, javításának stb. műszaki-tudományos oktatása a témában érintett felsőoktatási és középfokú szakképzőintézményekben.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a felsorolt témák művelése a gyártóknak és a kutatás-fejlesztési intézményeknek, illetve minden közreműködő szervezetnek komoly költségeket, kiadást jelent. Ezek megtérülése és tervezett haszna valószínűsíthetően úgy biztosítható, ha az eredmények globális felhasználása optimális együttműködéssel realizálható. Ebben nyújthat segítséget az „integrált” kutatás-fejlesztés, az érintett fejlesztési intézmények kapcsolattartása.

Világméretű problémáról lévén szó, egy ilyen együttműködés kialakítása minden bizonnyal nem egyszerű feladat, már csak a multinacionális óriásvállalatok versengése miatt sem. Megoldásában sokat segíthet a világpolitikai rendszerek összefogása, illetve a folyamatos és reális helyzetelemzést végző és arról hitelesen tájékoztató szaksajtó.