Problémák a gépjármű- mechatronikai technikus duális képzésben
BEVEZETŐ
A képzésre vonatkozó szinte tökéletes rendszerelmélet (Szakképzés 4.0) rendkívül bonyolult struktúra.
Kedves Olvasóim, akik a szakképzés hétköznapjaiban „nyakig” benne vannak, akár mint az oktatási intézmények dolgozói, akár mint a duális képzési helyek munkatársai, bízom benne, hogy felvetéseimet megalapozottnak fogják tartani, és ami fontos, kritikával tudják kezelni (és ezt írásban meg is teszik). Előrebocsátom, hogy helyzetértékelésem „megtámogatott szubjektív”, szándékom a helyzettel való szembenézés és nem az elnézés. Sokszorosan jelzett problémák megoldására kell(ene) válaszokat adni.
Ez a vitaanyag néhány hónapja készült. Körbeküldtem többeknek, mondjanak róla véleményt, és azok ismeretében „tovább léphetünk”. Nem mondom, hogy a várt eredményt kaptam. Hozzávetőleg 40 címzett fele nem válaszolt.
Kérdésemre, hogy miért nem, a válaszok: pár évem van a nyugdíjig, féltem az állásom, tele van a hócipőm a „reformok” sorozatával, alulról kezdeményezve soha nem értünk el semmit, az iparosok szerint ekkora terhet (anyagi, adminisztrációs, oktatási) nem tudunk vállalni. Akik válaszoltak, azoknak köszönöm itt is munkájukat, elkeseredésüknek adtak hangot, de a működőképesség eléréséhez tettek javaslatokat. Mások kérték, ne piszkáljam a témát: mint mondják, „magyarosan” megoldottuk, igaz, nem az előírásnak megfelelően.