Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. augusztus | Olvasson bele!

Az autós szakmák új képzési formái

Az autófenntartó ipar szakmái, globális feladatait illetően, alig változtak. Ennek megfelelően az eddig jól bevált szakmanevek alatt most is tudjuk, mit kell érteni. A tartalom természetesen többszörösen is megújult, de nem annyira, hogy fenekestől kelljen mindent felfordítani. Nagyapák és apák már azt is nehezen fogták fel, hogy autószerelőnek szánt gyermekük miért került tulajdonképpen gimnáziumba, mikor ők vagy tanoncként kezdtek vagy technikumba jártak, a szakmát, mely lelkesítette őket, a kezdetektől tanulva. Elvesztették a fonalat, így maradt a „majd csak lesz a gyerekből valami” legyintés. Ha sikerült is lassan megérteni, már felejthetik is: itt van felmenő rendszerben, a 2020/21-es tanévtől az új. Szándékunk, hogy ennek újdonságaiban segítsünk eligazodni.

A SZAKKÉPZÉS 4.0 STRATÉGIA

„A szakképzés és felnőttképzés megújítása elengedhetetlenné vált a gyors technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása miatt. A gazdasági növekedés csak akkor tartható fent hosszú távon, ha a fejlesztések hatékonyságnövekedést eredményeznek, és ehhez elegendő számú, megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére. Ehhez a gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes szakképzésre és felnőttképzésre van szükség.” – szól az oktatási kormányzat helyzetértékelése. A Szakképzés 4.0 stratégia célja – mondják –, hogy a magyar fiatalok olyan készségek és kompetenciák birtokában kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ágazati fejlesztések tárgyalási platformjaként létrehozta az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) rendszerét és a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT). A vállalatok képviselőiből álló Ágazati Készségtanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik saját területükön a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci és technikai-technológiai folyamatokat. Ennek alapján tesznek javaslatot az iskolai rendszerű szakképzés rendszerének, a szakképesítéseknek és azok szakmai tartalmának korszerűsítésére, a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányaira.

A gépjármű-fenntartási műszaki szakmák a „specializált gép- és járműgyártás” készségtanácsához kerültek, melynek tagjai a speciális gép- és járműgyártás gyártói és beszállítói köréből kerültek ki. Azon a tényen, hogy a fenntartóipar messze nem autógyártó és nem beszállítói gépipar, egészen más, könnyen átsiklottak. A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő képzés alapjait az alábbi törvény és rendelet fekteti le:

  • a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és
  • a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkt.).

SZAKKÉPZÉS 4.0 – TANULMÁNY

Az ITM tanulmányt készített „A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” címmel. Nagyon alapos elemzés. Néhány részletét érdemes megismerni.

Kihívások, problémák Intő jel, hogy nemzetközi összehasonlítás alapján. Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, és ez a tendencia tovább romolhat. Ha nem történik beavatkozás, akkor a trendanalízis szerint 3 év múlva 53% fölött lesz az általános gimnázium, 33% körül a szakgimnázium és 13% alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya. Ez a probléma kifejezetten súlyossá válhat, mivel a jelenleg működő iskolai rendszerű szakképzésben már most is komoly létszámproblémák vannak. A kihívásokat fokozza a szakmai képzés 12%-os lemorzsolódási aránya, amely a szakközépiskolákban még ennél is magasabb. A felnőttképzésben már ma is közel 1 millió fő vesz részt, ami megfelelő mennyiségi alapot jelent. Itt nem mennyiségi, hanem minőségi probléma van az élethosszig tartó tanulás terén.”

„A szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok tudása nem követi megfelelően a technológiai fejlődést. Magas a pályaelhagyó oktatók száma a gazdaság által kínált magasabb jövedelem miatt. A következő időszakban bekövetkező nyugdíjba vonulási hullám miatt kritikus helyzet alakulhat ki az oktatói erőforrásban.”

A diákok egyre nagyobb része (közel 30%-a) érkezik az általános iskolából olyan súlyos kompetenciahiányokkal, amelyek miatt nem képesek versenyképes tudást szerezni. Ezek a fiatalok akkor is képtelenek lesznek fejlődni, alkalmazkodni a változó technológiákhoz, ha az iskolában formális képzettséget szereznek. A szakképzés eredményességének egyik feltétele, hogy a fiatalok magas szintű alapkompetenciákkal kezdjék meg a szakmai képzést, illetve, hogy egyértelmű tudással rendelkezzünk arra nézve, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek belépéskor, mit kell fejleszteni.”

„A végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya egyes térségekben megközelíti a 40%-ot. A szakképzés rendszere e tekintetben rugalmatlan, nincs olyan kimenete, ami legalább egy – a munkaerőpiacon jól használható – részszakképesítést nyújtana, rövid képzési ciklussal. Emellett arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a szakgimnáziumokból a tanulók 46%-a érettségivel, ám a technikusi végzettség megszerzése nélkül kerül ki.”

A SZAKMAI KÉPZÉS ÚJ ISKOLATÍPUSAI

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola, melyek felváltják az eddigi szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat. Mindkettő ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban az egyéves alapozó oktatást kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves alapozó oktatás után hároméves szakmai képzés következik. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

TECHNIKUM
A technikusképzés 5 éves. Az első két év ágazati ismereteket adó képzésében az adott ágazathoz tartozó összes szakképesítésben ugyanazon ágazati ismereteket tanulják, mely ágazati alapvizsgával zárul. Ezt követően a további három évben duális képzés folyik. A képzés időszakában a tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. Négy kötelező érettségi tárgyból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) tesznek érettségit a diákok, melyből három (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem) a 4. év végén előrehozott érettségivel is teljesíthető. Az idegen nyelvi érettségi csak az 5. év végén teljesíthető. Mellette a technikus szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a 13. év végi sikeres vizsga után két bizonyítvánnyal fog rendelkezni a végzett szakember: érettségi bizonyítvánnyal és technikusi végzettséget igazoló oklevéllel. Ez megteremti a lehetőséget, hogy a jó eredménnyel végzettek továbbtanulhassanak vizsgájuk eredményének figyelembevételével (beszámításával) a felsőoktatásban.

hirdetés

SZAKKÉPZŐ ISKOLA
A szakképző iskola 3 éves. Az első év ágazati ismereteket adó képzés, mely ágazati alapvizsgával zárul. Az első évet követő további két évben duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére. Mivel a szakképző iskolában is ágazati alapképzés történik, így a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a technikum és a szakképző iskola között különbözeti vizsga nélkül, mely a tanulmányi eredménytől függ.

Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. A szakmai képzés lehetőséget biztosít a csak érettségizett, gimnáziumot végzettek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiatalok részére. Erre szolgál a technikum 2 éves képzése, mely OKJ-vizsgával zárul. A képzés lehet Gépjármű-mechatronikai technikus. A Gépjármű-mechatronikai technikus szakképesítés megszerzése után további 1 év képzéssel megszerezhető az Alternatív járműhajtási technikus szakképesítés ráépülés is.

A KÖZÚTIJÁRMŰ-FENNTARTÓ (SZERVIZ, JAVÍTÁS) SZAKMÁK KÉPZÉSEI
Az alcímben szereplő néven nem találunk az új rendszerben szakmát. Keressük az ennek megfelelőket a „Specializált gép- és járműgyártás” ágazati képzés szakmái között:

  • Alternatív járműhajtási technikus
  • Autógyártó*
  • Gépjármű-mechatronikai technikus
  • Gépjármű-mechatronikus
  • Járműfényező
  • Járműipari karbantartó technikus*
  • Járműkarosszéria-előkészítő, felületbevonó*
  • Karosszérialakatos

A ”*” jelölésűek nem gépjármű-fenntartási szakmák, ezért ezeket itt nem ismertetjük.

Vegyük ezeket a szakmákat sorra! Valószínű, és ez természetes, hogy korrekciókra sor kerülhet, ma ezek a hivatalos szövegezések.

GÉPJÁRMŰ-MECHATRONIKAI TECHNIKUS SZAKMA

Specializált gép- és járműgyártás ágazat 5 éves képzése, amely érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul. Választható szakmairányok:
– Szerviz szakmairány,
− Gyártás szakmairány.

Meghatározásában ezt olvashatjuk: „A Gépjármű-mechatronikai technikus a gyártósorról lekerülő új autó műszaki átvételénél végzi feladatait. Munkája során a minőséget műszeres vizsgálatokkal ellenőrzi, kiszűri és megjavíttatja az előforduló hibákat, előkészíti a gépjárművet értékesítésre.” (Ez a gyártói soviniszta mondat miként kerülhetett a hivatalos szövegbe, miközben a gépjármű-fenntartói vonatkozást semmibe veszi? Ez az autószerelői, autójavítói szakma, bármilyen nevet is kapott a keresztségben, melynek jelentősége messze túlmutat a gyártói sori munkás szakmán, ha ilyen szakma egyáltalán létezik és nem csak betanított szerelői kompetenciákat igényel?)

A szakma alapadatai
Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Gépjárműmechatronikai technikus
A szakma azonosító száma: 5 0716 19 04
A szakma szakmairányai: Gyártás, Motorkerékpár- és versenymotor-szerelés, Szerviz
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
− Technikumi oktatásban: 225 óra,
− Érettségire épülő oktatásban: 160 óra

A szerviz szakmairány keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Közútijármű- (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) javító és -karbantartó szervizekben dolgozik, munkát irányít. Munkafelvételi tevékenységet végez, illetve irányít. A járművek hibáit diagnosztizálja. Több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást az adott járműre. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, a járműveken karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít. Árajánlatot ad, alkatrészt rendel (az ügyféllel egyeztetve). Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és után diagnosztikát végez, naprakészen ismerve a diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A diagnosztikát használva, járműveket készít fel (illetve a felkészítést irányítja) hatósági műszaki vizsgára. A munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.

FEOR-08 7331, Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító (betölthető munkakörök)
Autószervizelő, Autóbevizsgáló autószerelő, Autóbuszszerelő, Autódiagnosztikai szerelő, Autófutómű-beállító, Autógumi-javító, Autójavító, Dízelmotor-szerelő, Gázautó-szerelő, Gépjármű-technikai szerelő, Gépjármű- és klímaberendezés-szerelő, Gumijavító és centrírozó, Kamionszerelő, Közútijármű-szerelő, Nehézgépjárműszerelő, Teherautó-szerelő
GÉPJÁRMŰ-MECHATRONIKUS SZAKMA

Specializált gép- és járműgyártás ágazat 3 éves képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. Választható szakmairányok:
− Szerviz szakmairány,
− Gyártás szakmairány.
A gépjármű mechatronikus a gyártósorról lekerülő új autó műszaki átvételénél végzi feladatait vagy érdeklődési területétől függően szervizekben dolgozik. Kiszűri és megjavítja az előforduló hibákat, előkészíti a gépjárművet értékesítésre. (Ismét: ez a gyártói soviniszta mondat miként kerülhetett a hivatalos szövegbe, miközben a gépjármű-fenntartói vonatkozást semmibe veszi?)

A szakma alapadatai
Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Gépjármű-mechatronikus
A szakma azonosító száma: 4 0716 19 05
A szakma szakmairányai: Motorkerékpár karbantartás, Szerviz, Gyártás
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
− Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra,
− Érettségire épülő oktatásban: 140 óra

A „Szerviz” szakmairány keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Közútijármű- (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) javító és -karbantartó szervizekben dolgozik. Munkafelvételi tevékenységet végez: eközben aktívan használja ügyfél-kommunikációs és járműdiagnosztikai kompetenciáit. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít a járműveken. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és utána (ellenőrzési céllal) jármű diagnosztikát végez, naprakészen ismerve diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A járműdiagnosztikát használva, járműveket készít (illetve a felkészítést irányítja) fel hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.
ALTERNATÍV JÁRMŰHAJTÁSI TECHNIKUS SZAKMA

A szigorodó környezetvédelmi előírások és a zéró-emis - sziós elvárások kiváltotta átállási folyamat leginkább a hibrid- és elektromos járműhajtásnak a fejlődését és ezzel egyidejűleg a tömeges elterjedését vonja maga után. Ennek a fejlődésnek csak az új szakmai területen felkészült szakemberek tudnak megfelelni úgy a gyártás, mint a járműfenntartás, szerviz területén. Az alternatív gépjárműhajtási technikus munkája során a hibrid- és elektromos meghajtású közúti gépjárművek gyártásának, szervizelésének műszaki feltételeit biztosító tevékenységeket látja el. Ez magában foglalja a járművek valamennyi gépészeti, villamos, és elektronikus egységeire vonatkozó karbantartási, műszaki állapotvizsgálati, hibafeltárási, hibaelhárítási, beállítási és fenntartási műveleteket. Feladatai közé tartozik a felsorolt munkafolyamatokhoz kapcsolódó szervezési, nyilvántartási és ügyviteli dokumentációs tevékenységek elvégzése is. Technikusként betartja és betartatja a munka-, tűz-, baleset-, és környezetvédelmi előírásokat. Szervizben és gyártásban egyaránt vezetői és koordináció.

Ráépülés:
− gimnáziumi érettségre: 3 év
− Gépjármű-mechatronikai technikus végzettségre 1 év,
− Felnőttképzési jogviszony esetén, előzetes tudás beszámításával akár 9 hónap.

A szakma alapadatai
Az ágazat megnevezése: Speciális gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Alternatív járműhajtási technikus
A szakma azonosító száma: 5 0716 19 01
A szakma szakmairányai: -
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
− Technikumi oktatásban: 225 óra,
− Érettségire épülő oktatásban: 320 óra
JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKMA

Specializált gép- és járműgyártás ágazat 3 éves képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. A járműfényező feladata gépjárművek karosszériáinak felület-előkészítése, felületkezelése, javítói vagy ipari fényezése.

A szakma alapadatai
Az ágazat megnevezése: Speciális gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Járműfényező
A szakma azonosító száma: 4 0716 19 08
A szakma szakmairányai: -
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
− Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra,
− Érettségire épülő oktatásban: 160 óra

A járműfényező szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
A járműfényező a gépjárművek karosszériáit, karosszériaelemeit fényezésre előkészíti, lefényezi, illetve a felületek védelméről gondoskodik. Kézi és gépi fényezési technikákat használ. Munkájához kiválasztja a kézi és gépi csiszolás, valamint fényezés anyagait és szerszámait, azokat az előírt technológia szerint alkalmazza, kezeli és tárolja. A fényezőműhely vagy fényezőüzem eszközeit, gépeit és berendezéseit munkavégzéshez előkészíti, azok folyamatos működését és tisztaságát rendszeres és időszakos karbantartási munkák elvégzésével vagy elvégeztetésével biztosítja. Ismeri a megelőző és követő munkafolyamatok minőségi és technikai elvárásait. Tevékenysége során a fényezett felületeken hibát keres, műszaki és gazdaságossági szempontok alapján dönt a javíthatóságról, a javításokat elvégzi. Fényezési megbízást felületminőség, funkció, költséghatékonyság és fényezhetőség szempontjai alapján értékeli, megtervezi, akár árajánlatot készít, fényezési megbízást elvégez, minősít és ad át megbízójának – a minőségi elvárások szem előtt tartásával.

A szakmához rendelt legjellemzőbb FEOR szám:
7327 Festékszóró, fényező
KAROSSZÉRIALAKATOS

Specializált gép- és járműgyártás ágazat 3 éves képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. A karosszérialakatos gépjármű felépítmények javítását, részegységek összeépítését, gépjárművek külső szereléseit végzi. Karosszéria-alvázak, önhordó karosszériák húzatópadon történő javítása is az ő feladata.

A szakma alapadatai
Az ágazat megnevezése: Speciális gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Karosszérialakatos
A szakma azonosító száma: 4 0716 19 08
A szakma szakmairányai: -
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
− Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra,
− Érettségire épülő oktatásban: 160 óra

A karosszérialakatos szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása.
A karosszérialakatos jármű-felépítmények és -elemek javítását, gyártását, részegységek összeépítését, gépjárművek külső és belső szerelését végzi. Sérült karosszéria-alvázak, önhordó karosszériák visszaalakítása, javítása, illetve karosszériarészek átalakítása is az ő feladata. A szakképesítéssel rendelkező:
− ügyfelével megbízást egyeztet, azt megtervezi, elvégzi, ellenőrzés és értékelés során minősíti, majd átadja, munkáját dokumentálja;
− járművön külső és belső, akár elektromos szereléseket hajt végre szakszerűen, minőségvesztés nélkül;
− alap járműdiagnosztikát végez;
− karosszéria-átépítéseket végez;
− baleseti sérült járműkarosszériák javítását a műszaki, biztonsági szempontok és gyártói előírások figyelembevételével felméri és elvégzi;
− fényezett, illetve nyers karosszériákon felületi, illeszkedési, rögzítési hibákat ismer fel, azokat javítja;
− munkáját a társterületeivel (autószerelő, járműfényező) egyezteti, velük együttműködik;
− műhelyberendezéseit tisztán, karbantartja, üzemi és segédanyagait előírások szerint kezeli.

A szakmához rendelt legjellemzőbb FEOR-szám:
7321 Lakatos

A szakképzésbe történő belépés feltételei:
− iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
− alkalmassági követelmények: foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges
− A fenti szakmákban a műszaki ágazati alapoktatás alapvizsgájával munkakör nem tölthető be.

A TANÁROKRÓL

Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása, valamint a változásokra jobban reagálni tudó, a világra nyitottabb oktatási és szakképzési rendszerek kialakítása. A demográfiai változásoknak és a kompetenciáknak a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez igazodó rendszeres aktualizálása és fejlesztése iránti igény nagy kihívást jelent. Ez megerősíti az egész életen át tartó tanulás szemléletének alkalmazását, továbbá a változásokra jobban reagálni tudó, a világra nyitottabb oktatási és képzési rendszerek kialakítását teszi szükségessé.

Lehetnek a legcsodálatosabb koncepcióink, műremek tanulmányok, ha nincsenek kiváló szaktanárok, vállalati oktatók. Ehhez kapcsolódva a Szakképzés 4.0 ITM-tanulmányban olvashatjuk: „A pedagógus-továbbképzéseknek a szakmai képzésben elsősorban az új technológiák megismerését, oktatásba történő beépítését kellene támogatnia. Ennek a leghatásosabb módja, ha a pedagógusok a vállalati helyszíneken, a legkorszerűbb technológiákkal napi szinten dolgozó szakemberektől sajátítják el a tudást.”

„A szakmai gyakorlati képzésben dolgozó vállalati szakemberek fontos oktatási, nevelési feladatot látnak el, ezért elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek pedagógiai, módszertani felkészültséggel. Egy célirányos, gyakorlatias képzéssel fejlődési lehetőséget kell biztosítani a gyakorlati oktatóknak a képzés során fellépő problémás szituációk kezeléséhez, ugyanakkor minőségi tudásra kell szert tenni, amely segítségével magasabb színvonalra emelhető a gyakorlati oktatás.

2019 szeptemberétől csak kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkozhatnak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben, kivéve, ha a szakképzési törvény 31. § (3) bekezdésében leírt mentességében részesül. A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga azokat a gyakorlati oktatóként alkalmazott szakembereket/szakoktatókat érinti, akik iskolán kívüli (külső) gyakorlati képzőhelyen foglalkoznak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben. A képzéssel a kor követelményeinek megfelelő ismeretekre készülhetnek fel a gyakorlati oktatók, amely ismereteket a mindennapi munka során hasznosítani tudnak. A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra (3 napos) tréning. Az elméleti képzési szakasz pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki.”


MEGJEGYZÉSEK

A szakmaágazatnak miért az a megnevezése, hogy „Specializált gép- és járműgyártás”?

Nem keressük az okát, csak megállapítjuk, hogy valamilyen fatális szakmairányítói tévedés folytán a közúti járműfenntartás szakma (vajon ki vitatta az ITM-ben jelentőségét?) annak az Ágazati Készségtanácsa hatáskörébe tartozott, amelyekbe a hazai autógyártók képviselőit hívták meg. Ők ezt a témát a gyárak sori munkásainak feladatkörén át látták. Tévedések sorozatával kövezték ki az utat! Az, hogy ez teljesen nem csúszott tévútra, a szakmai részleteket kidolgozó szakmai tanárok munkájának köszönhető.

Miért került igen jelentős mértékben ezen ágazati körbe a motorkerékpár-szerelő (és motorkerékpárversenyszerelői!) szakma? Oka, jelentőségét nem vitatva, az igen erős lobbi és annak szakmai felkészültsége. Sajnos az autófenntartó szakmában ilyen erő erőtlennek bizonyult, kezdeményezéseiket fent simán lesöpörték.

Forrás:
https://szakkepzes.ikk.hu/ Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.)
Szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.).
ITM tanulmány: Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira


Kapcsolódó dokumentum:


az-autos-szakmak-uj-kepzesi-formai


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés