Az autós szakmák új képzési formái

Az autófenntartó ipar szakmái, globális feladatait illetően, alig változtak. Ennek megfelelően az eddig jól bevált szakmanevek alatt most is tudjuk, mit kell érteni. A tartalom természetesen többszörösen is megújult, de nem annyira, hogy fenekestől kelljen mindent felfordítani. Nagyapák és apák már azt is nehezen fogták fel, hogy autószerelőnek szánt gyermekük miért került tulajdonképpen gimnáziumba, mikor ők vagy tanoncként kezdtek vagy technikumba jártak, a szakmát, mely lelkesítette őket, a kezdetektől tanulva. Elvesztették a fonalat, így maradt a „majd csak lesz a gyerekből valami” legyintés. Ha sikerült is lassan megérteni, már felejthetik is: itt van felmenő rendszerben, a 2020/21-es tanévtől az új. Szándékunk, hogy ennek újdonságaiban segítsünk eligazodni.

A SZAKKÉPZÉS 4.0 STRATÉGIA

„A szakképzés és felnőttképzés megújítása elengedhetetlenné vált a gyors technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása miatt. A gazdasági növekedés csak akkor tartható fent hosszú távon, ha a fejlesztések hatékonyságnövekedést eredményeznek, és ehhez elegendő számú, megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére. Ehhez a gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes szakképzésre és felnőttképzésre van szükség.” – szól az oktatási kormányzat helyzetértékelése. A Szakképzés 4.0 stratégia célja – mondják –, hogy a magyar fiatalok olyan készségek és kompetenciák birtokában kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ágazati fejlesztések tárgyalási platformjaként létrehozta az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) rendszerét és a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT). A vállalatok képviselőiből álló Ágazati Készségtanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik saját területükön a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci és technikai-technológiai folyamatokat. Ennek alapján tesznek javaslatot az iskolai rendszerű szakképzés rendszerének, a szakképesítéseknek és azok szakmai tartalmának korszerűsítésére, a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányaira.

A gépjármű-fenntartási műszaki szakmák a „specializált gép- és járműgyártás” készségtanácsához kerültek, melynek tagjai a speciális gép- és járműgyártás gyártói és beszállítói köréből kerültek ki. Azon a tényen, hogy a fenntartóipar messze nem autógyártó és nem beszállítói gépipar, egészen más, könnyen átsiklottak. A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő képzés alapjait az alábbi törvény és rendelet fekteti le:

• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és
• a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkt.).

SZAKKÉPZÉS 4.0 – TANULMÁNY

Az ITM tanulmányt készített „A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” címmel. Nagyon alapos elemzés. Néhány részletét érdemes megismerni.

Kihívások, problémák Intő jel, hogy nemzetközi összehasonlítás alapján. Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, és ez a tendencia tovább romolhat. Ha nem történik beavatkozás, akkor a trendanalízis szerint 3 év múlva 53% fölött lesz az általános gimnázium, 33% körül a szakgimnázium és 13% alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya. Ez a probléma kifejezetten súlyossá válhat, mivel a jelenleg működő iskolai rendszerű szakképzésben már most is komoly létszámproblémák vannak. A kihívásokat fokozza a szakmai képzés 12%-os lemorzsolódási aránya, amely a szakközépiskolákban még ennél is magasabb. A felnőttképzésben már ma is közel 1 millió fő vesz részt, ami megfelelő mennyiségi alapot jelent. Itt nem mennyiségi, hanem minőségi probléma van az élethosszig tartó tanulás terén.”

„A szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok tudása nem követi megfelelően a technológiai fejlődést. Magas a pályaelhagyó oktatók száma a gazdaság által kínált magasabb jövedelem miatt. A következő időszakban bekövetkező nyugdíjba vonulási hullám miatt kritikus helyzet alakulhat ki az oktatói erőforrásban.”

A diákok egyre nagyobb része (közel 30%-a) érkezik az általános iskolából olyan súlyos kompetenciahiányokkal, amelyek miatt nem képesek versenyképes tudást szerezni. Ezek a fiatalok akkor is képtelenek lesznek fejlődni, alkalmazkodni a változó technológiákhoz, ha az iskolában formális képzettséget szereznek. A szakképzés eredményességének egyik feltétele, hogy a fiatalok magas szintű alapkompetenciákkal kezdjék meg a szakmai képzést, illetve, hogy egyértelmű tudással rendelkezzünk arra nézve, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek belépéskor, mit kell fejleszteni.”

„A végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya egyes térségekben megközelíti a 40%-ot. A szakképzés rendszere e tekintetben rugalmatlan, nincs olyan kimenete, ami legalább egy – a munkaerőpiacon jól használható – részszakképesítést nyújtana, rövid képzési ciklussal. Emellett arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a szakgimnáziumokból a tanulók 46%-a érettségivel, ám a technikusi végzettség megszerzése nélkül kerül ki.”

A SZAKMAI KÉPZÉS ÚJ ISKOLATÍPUSAI

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola, melyek felváltják az eddigi szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat. Mindkettő ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban az egyéves alapozó oktatást kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves alapozó oktatás után hároméves szakmai képzés következik. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

TECHNIKUM
A technikusképzés 5 éves. Az első két év ágazati ismereteket adó képzésében az adott ágazathoz tartozó összes szakképesítésben ugyanazon ágazati ismereteket tanulják, mely ágazati alapvizsgával zárul. Ezt követően a további három évben duális képzés folyik. A képzés időszakában a tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. Négy kötelező érettségi tárgyból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) tesznek érettségit a diákok, melyből három (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem) a 4. év végén előrehozott érettségivel is teljesíthető. Az idegen nyelvi érettségi csak az 5. év végén teljesíthető. Mellette a technikus szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a 13. év végi sikeres vizsga után két bizonyítvánnyal fog rendelkezni a végzett szakember: érettségi bizonyítvánnyal és technikusi végzettséget igazoló oklevéllel. Ez megteremti a lehetőséget, hogy a jó eredménnyel végzettek továbbtanulhassanak vizsgájuk eredményének figyelembevételével (beszámításával) a felsőoktatásban.

SZAKKÉPZŐ ISKOLA
A szakképző iskola 3 éves. Az első év ágazati ismereteket adó képzés, mely ágazati alapvizsgával zárul. Az első évet követő további két évben duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére. Mivel a szakképző iskolában is ágazati alapképzés történik, így a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a technikum és a szakképző iskola között különbözeti vizsga nélkül, mely a tanulmányi eredménytől függ.

Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. A szakmai képzés lehetőséget biztosít a csak érettségizett, gimnáziumot végzettek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiatalok részére. Erre szolgál a technikum 2 éves képzése, mely OKJ-vizsgával zárul. A képzés lehet Gépjármű-mechatronikai technikus. A Gépjármű-mechatronikai technikus szakképesítés megszerzése után további 1 év képzéssel megszerezhető az Alternatív járműhajtási technikus szakképesítés ráépülés is.

A KÖZÚTIJÁRMŰ-FENNTARTÓ (SZERVIZ, JAVÍTÁS) SZAKMÁK KÉPZÉSEI
Az alcímben szereplő néven nem találunk az új rendszerben szakmát. Keressük az ennek megfelelőket a „Specializált gép- és járműgyártás” ágazati képzés szakmái között:

• Alternatív járműhajtási technikus
• Autógyártó*
• Gépjármű-mechatronikai technikus
• Gépjármű-mechatronikus
• Járműfényező
• Járműipari karbantartó technikus*
• Járműkarosszéria-előkészítő, felületbevonó*
• Karosszérialakatos

A ”*” jelölésűek nem gépjármű-fenntartási szakmák, ezért ezeket itt nem ismertetjük.

Vegyük ezeket a szakmákat sorra! Valószínű, és ez természetes, hogy korrekciókra sor kerülhet, ma ezek a hivatalos szövegezések.

A TANÁROKRÓL

Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása, valamint a változásokra jobban reagálni tudó, a világra nyitottabb oktatási és szakképzési rendszerek kialakítása. A demográfiai változásoknak és a kompetenciáknak a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez igazodó rendszeres aktualizálása és fejlesztése iránti igény nagy kihívást jelent. Ez megerősíti az egész életen át tartó tanulás szemléletének alkalmazását, továbbá a változásokra jobban reagálni tudó, a világra nyitottabb oktatási és képzési rendszerek kialakítását teszi szükségessé.

Lehetnek a legcsodálatosabb koncepcióink, műremek tanulmányok, ha nincsenek kiváló szaktanárok, vállalati oktatók. Ehhez kapcsolódva a Szakképzés 4.0 ITM-tanulmányban olvashatjuk: „A pedagógus-továbbképzéseknek a szakmai képzésben elsősorban az új technológiák megismerését, oktatásba történő beépítését kellene támogatnia. Ennek a leghatásosabb módja, ha a pedagógusok a vállalati helyszíneken, a legkorszerűbb technológiákkal napi szinten dolgozó szakemberektől sajátítják el a tudást.”

„A szakmai gyakorlati képzésben dolgozó vállalati szakemberek fontos oktatási, nevelési feladatot látnak el, ezért elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek pedagógiai, módszertani felkészültséggel. Egy célirányos, gyakorlatias képzéssel fejlődési lehetőséget kell biztosítani a gyakorlati oktatóknak a képzés során fellépő problémás szituációk kezeléséhez, ugyanakkor minőségi tudásra kell szert tenni, amely segítségével magasabb színvonalra emelhető a gyakorlati oktatás.

2019 szeptemberétől csak kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkozhatnak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben, kivéve, ha a szakképzési törvény 31. § (3) bekezdésében leírt mentességében részesül. A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga azokat a gyakorlati oktatóként alkalmazott szakembereket/szakoktatókat érinti, akik iskolán kívüli (külső) gyakorlati képzőhelyen foglalkoznak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben. A képzéssel a kor követelményeinek megfelelő ismeretekre készülhetnek fel a gyakorlati oktatók, amely ismereteket a mindennapi munka során hasznosítani tudnak. A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra (3 napos) tréning. Az elméleti képzési szakasz pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki.”

MEGJEGYZÉSEK

A szakmaágazatnak miért az a megnevezése, hogy „Specializált gép- és járműgyártás”?

Nem keressük az okát, csak megállapítjuk, hogy valamilyen fatális szakmairányítói tévedés folytán a közúti járműfenntartás szakma (vajon ki vitatta az ITM-ben jelentőségét?) annak az Ágazati Készségtanácsa hatáskörébe tartozott, amelyekbe a hazai autógyártók képviselőit hívták meg. Ők ezt a témát a gyárak sori munkásainak feladatkörén át látták. Tévedések sorozatával kövezték ki az utat! Az, hogy ez teljesen nem csúszott tévútra, a szakmai részleteket kidolgozó szakmai tanárok munkájának köszönhető.

Miért került igen jelentős mértékben ezen ágazati körbe a motorkerékpár-szerelő (és motorkerékpárversenyszerelői!) szakma? Oka, jelentőségét nem vitatva, az igen erős lobbi és annak szakmai felkészültsége. Sajnos az autófenntartó szakmában ilyen erő erőtlennek bizonyult, kezdeményezéseiket fent simán lesöpörték.

Forrás:
https://szakkepzes.ikk.hu/ Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.)
Szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.).
ITM tanulmány: Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira