A kamarák és a szakoktatás

A korábbi évekhez hasonlóan a Győr-Moson-Sopron megyei kamara a Formula Student Hungary-n előadás-sorozatot tartott, melynek idei kiemelt témája a kamarák és a szakoktatás kapcsolata volt. Az előadók a magyar középfokú oktatásban bekövetkező szükségszerű változásokat ismertették, valamint az ipar szereplői is megszólaltak.

Mihalicz Antal kamarai elnök köszöntője után Horváth Szabolcs, a Professio Cluster elnöke szólalt fel. A klaszter tagjai nevében aggodalmát fejezte ki a szakember-utánpótlás felől, ugyanis a főképp a győri régióban tevékenykedő fémipari cégek folyamatos hiányt szenvednek jó szakemberekből. Az erőforráshiány már gátolja a kisvállalatok gazdasági növekedését! A klasztert azért hozták létre 2008-ban, hogy a külön-külön kis érdekérvényesítő erővel bíró kkv-k (félretéve a gazdasági versenyüket) közösen lépjenek fel közös céljaikért. Horváth Szabolcs előadásában kiemelte, hogy az elsődleges feladatuk a szakmák megismertetése, a sztereotípiák legyőzése és a diákok megfelelő motiválása. A 7 éve folyó munkának kézzel fogható eredményét is be tudta mutatni a klaszter elnöke:

– bevezették Győrben a hiányszakmák ösztöndíjrendszerét, melyet országosan is átvettek,

– Munkaerő Mobilitás Elősegítése program,

– Győri Járműipari Életpályamodell kialakítása,

– adókedvezmények a tanulók után,

– versenyek szervezése,

– 2010-ben gépi forgácsoló területre 30-an jelentkeztek Győrben, így mindenkit felvettek, míg idén 140-en jelentkeznek erre a szakra és 60 fővel indítják.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főosztályvezetője, Mayer Andrea a szakképzés-átalakítás részleteiről számolt be. A fő változásokat az 1040/2015. (II. 10.) Kormányhatározat tartalmazza, mely a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepciót tartalmazza. A 2016/17-es tanévtől kezdve a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek, melyek 4+1 éves tagoltságúak, a szakiskolákat pedig szakközépiskolának fogják nevezni, melyek 3+2 éves, felülről nyitott képzést nyújtanak a diákoknak. A 9 évfolyamos általános iskolai képzést azért vezették be, hogy a középiskolába kerülő diákok kellő alapképzéssel rendelkezzenek, így növekedjen az oktatás színvonala. Az új szakképzési centrumoktól hatékonyságot, közös erőforrás-felhasználást, tagolt képzési profilokat és erősödő „igazi” duális képzést várnak. Kibővítik a Szabóky Adolf-ösztöndíjat, mellyel eddig minden megye 10 hiányszakmájának tanulóit támogatták. Az idei tanévtől 12-re, a 2016/17-es tanévre 20-ra bővítik a támogatott szakok számát. A következő lépésként minél több céget szeretnének bevonni az oktatásba a diákok gyakorlati képzési lehetőségeinek a bővítésére.

Szilágyi János kamarai képzési igazgató fokozatos javulásról számolt be, melynek egyik kézzel fogható eredménye a diákok WordSkill és a EuroSkill versenysorozatokon elért kiváló helyezései. A duális képzésben a jelenleg lemorzsolódók megállításának eszközét látja, ugyanis azokat a diákokat tartja benn az oktatásban, akik „unatkoznak” az iskolában vagy munkára kényszerülnek saját maguk vagy családjuk ellátására, ugyanis az ipari munka nemcsak gyakorlatot eredményez, hanem kereseti lehetőséget is ad. A diákok megszólításában fontos szerepet szán a versenyeknek, kiváló példaként tekint a Formula Student Hungary-re, ahol vidám és motivált diákokat lát, amerre csak néz.

Megjegyzés: a Professio Cluster kiváló példája annak, hogy a versenytársak hogyan tudnak stratégiai megállapodásokat kötni közös fejlődésük érdekében, anélkül, hogy egymás ügyfeleit „ellopnák”. A minta követendő lehet az autójavító iparban is. A közös pályázati lehetőségek gazdaságilag előnyösek, a közös érdekvédelem pedig erősítheti az AOE (Autószerelők Országos Egyesülete) tevékenységét.