CNG – földgáz az autózásban

Egyre többször találkozhatunk a CNG-s rövidítéssel az autós világban. Mi is beszámoltunk már az Audi e-Gas projektjéről (Autótechnika 2013/01. szám) és számos CNG-hajtású járműről: Audi TCNG, Iveco Citelis CNG, Skoda Citigo CNG, Fiat Twin Air Turbo CNG stb. A mobilitás gazdaságosabbá tétele, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a kőolajtól való függőség csökkentése is az alternatív energiaforrások kiaknázását sürgető célok. Jelen cikkünkben összefoglaljuk a CNG tulajdonságait, a benne rejlő lehetőségeket és feltárjuk gazdasági előnyét. Ehhez kitűnő alkalmat nyújtott az augusztus 27-én, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület és a Főgáz CNG Kft. által rendezett CNG-szimpózium, melyre szerkesztőségünk is hivatalos volt. A rendezvény keretein belül megtekinthettük a Főgáz flottatöltő üzemét, és a legkülönfélébb CNG-hajtású járműveket is kipróbálhattuk, valamint a témában jártas szakemberek előadásait hallgathattuk meg.

CNG-ALAPOK

A CNG (Compressed Natural Gas), magyarul sűrített földgáz nagy nyomáson tárolt szénhidrogéngázok elegye. A háztartási és ipari gáznak a 97%-a metán (CH4). A motorhajtó anyagként használt gáz azonos minőségű a háztartásban használttal. Minősége erősen függ a kitermelő helytől, ráadásul a továbbított szállítmányt is befolyásolhatja a kitermelő. A tipikus földgáz főbb jellemzőit az ➊ táblázatban gyűjtöttük össze.

➊ táblázat

A NEMRÉG NYÍLT FLOTTATÖLTŐ

A Főgáz flottatöltő állomása egyelőre a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. újonnan vásárolt, szelektív hulladékot szállító IVECO tehergépjárművek és a BKV Van Hool gyártmányú buszait látja el tüzelőanyaggal ➊.

➊

A gáz sűrítéséről egy kétdugattyús, kettős hatású álló kompresszor gondoskodik, amit egy 200 kW-os villanymotor hajt ➋. A kút 1000 Nm3/h szállítóképességével az ország legnagyobb kapacitású töltőállomása. Saját szemünkkel láthattuk, ahogy a teherautókat kevesebb, mint 10 perc alatt teljesen feltöltötték. A kompresszor 230 barra sűríti össze a gázt, majd egy hőcserélőn keresztül juttatja el a jármű tartályaiba. Puffertartályokat energiatakarékossági szempontból nem alkalmaznak, hiszen a puffertartályok kapacitása nagyságrendileg megegyezik a járművek tartályainak térfogatával. A töltés állapota az IVECO tehergépjárművek fülkéje mögött elhelyezett töltőcsatlakozó felett ellen­őrizhető ➌. Amikor a rendszernyomás eléri a 230 bar-os értéket, a töltőfej levehető. A járművekbe biztonsági kapcsolót is elhelyeztek, így töltés közben a gyújtáskapcsoló parancsát felülírja a töltőpisztollyal benyomott gomb, ami nem engedi, hogy a járművet töltés közben elindítsák, esetleg a töltővezetéket leszakítsák. A töltés után közvetlenül a tartályokon érezhető volt, hogy a hőcserélő nem képes teljesen környezeti hőmérsékletre visszahűteni a gázt, így az folyamatosan hűlt, miután a töltés befejeződött. A 230 bar-os rendszernyomás a teljes visszahűlés végén 200 bar körüli értéket vesz fel. A kút teljesen automatikus, a jármű adatait kártyáról olvassa le, és a betöltött gáz tömegét elektronikusan továbbítja a központi számítógépnek, ami többek között a flottatulajdonossal és a NAV-val is folyamatos összeköttetésben van.

➋

➌

A bemutató során azt is elmondták, hogy tervben van a BKV és az FKF saját gázkútjainak építése, viszont szükség van egy ideiglenes megoldásra, hogy a buszok és teherautók üzemelhessenek. Jelenleg ezt a feladatot látja el a kút.

➍

GARÁZSBAN TANKOLÁS

Mivel a CNG-kúton tankolt földgáz megegyezik a háztartásokban található, fűtésre használt gázzal, ezért felmerült bennünk a kérdés, vajon lehetséges-e az otthoni töltés, ha igen, miért nem terjedt még el. Major Ferenc úr válaszában kifejtette, hogy technikailag nincs akadálya a háztartásban létesített töltőállomásnak, kapacitástól függően 2500–5000 euró összegért lehet komplett rendszert szereltetni. A töltési sebességben nagy eltérések vannak, jóformán a kompresszor szállítóképessége határozza meg az árat. A legkisebb rendszerrel 1 jármű 6–8 óra alatt tölthető fel (hasonló, mint az elektromos autók esetében az éjszakai töltés), egy nagyobb rendszerrel és pufferlehetőséggel 1 személyautó fél óra alatt feltölthető. Több országban bevett szokás a saját töltőállomás telepítése, hazánkban viszont természetes személynek erre nincs lehetősége, ugyanis a CNG jövedéki adó köteles termék, melyet magánszemély nem tárolhat. (Megjegyzés: ez esetben tárolt CNG-nek minősül az a mennyiség, ami a kompresszor és a jármű között van, vagyis a nagynyomású csőszakasz.) A cégeknek viszont lehetőségük van akár egy nagyobb kapacitású flottatöltő állomást is telepíteni. A járműbe tankolt gáz után természetesen a jövedéki adót külön meg kell fizetni.

NEM TÁVOLI JÖVŐ

A CNG-szimpózium meggyőzően bemutatta, hogy a földgázos autózás nem egyfajta soha el nem érhető utópia. A kút megtekintése után a Főgáz telephelyén több CNG-hajtású járművet is bemutattak ➎, melyek nem utólagos átalakításon estek át, hanem így gördültek le a gyártósorról. Ez azt jelenti, hogy a gyártók is akkora piacot látnak a CNG-ben, amibe megéri befektetni. Megcsodálhattuk a VW legkisebb modelljének CNG-s változatát, az eco-Up!-ot, a Főgáznál alkalmazott Fiat Doblót és a Posta által használt VW Caddy-t is. A Mercedes-Benz több CNG-s modelljét is elhozta az eseményre, köztük a Kecskeméten gyártott B-osztály egy példányát. A teherautós vonalat az IVECO képviselte egy Dailyvel és a Fővárosi Közterület Fenntartó Stralisával.

➎

A kiállított járművek hatótávolsága 300–400 km között van, ami a jelenlegi kúthálózattal még nem kínál teljes lefedettséget. Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke jó hírekkel szolgált a jövőre nézve: 2020-ig minden nagyvárosban lesz CNG-kút, valamint 2 kút között a távolság nem lesz több 150 kilométernél ➏. Ezzel az Európai Unió által is forszírozott törekvéssel a CNG jelenlegi hátrányai megszűnnek.

➏

És hogy melyek azok az előnyök, amik a mostani helyzetben is gazdaságossá teszik a földgáz járműhajtásra történő alkalmazását? Röviden összegezve:

– 20–30%-os tüzelőanyagköltség-csökkenés a dízelmotorokhoz képest, a benzinmotorokhoz képest ennél is nagyobb (részletesen is kifejtve),

– a dízelmotorokhoz képest 5 dB-lel kisebb zajkibocsátás,

– nincs szükség nagynyomású befecskendezőrendszerre,

– nincs szükség SCR-rendszerre,

– nincs szükség koromszűrőre.

A mai gazdasági viszonyok, a kiéleződő verseny, a harc minden egyes cent megspórolására előtérbe helyezi az alternatív (olcsóbb) megoldásokat a jól bevált módszerekkel, eszközökkel szemben. Ebben a versenyhelyzetben sok cég (illetve magánszemély) is belátja, hogy a CNG megfelelő alternatívája lehet a folyékony tüzelőanyagoknak, ha a jármű üzemeltetési viszonyai és útvonala lehetővé teszi a folytonos CNG-üzemet, vagyis a tankolási lehetőségek adottak. 

Gazdasági elemzés

Sokan, köztük mi is tüzelőanyagköltség-megtakarításról, üzemeltetési költség csökkenésről beszélünk a CNG üzemre állás esetén. Most nézzünk konkrét számadatokat, amelyek ezeket az állításokat igazolják:

Egy átlagos, 70–80 kW teljesítményű, 1300 kg saját tömegű járművet veszünk alapul a számításunkhoz. Havi 1800 km futásteljesítménnyel (évi 21 600 km), 400 000 Ft-os CNG átépítési díjjal és 800 000 Ft-os otthoni „lassú CNG-töltő” árral számolunk. A bázisfogyasztást 8 liter/100 km-nek vesszük (ahogy azt a táblázatban is tettük az átlagos tüzelőanyag-költség számításánál), ami azt jelenti, hogy a járművünk átlagfogyasztása benzinüzem esetén 8 liter/100 km. A jármű teljes élettartamát 250 000 km-nek állapítjuk meg mindegyik tüzelőanyag esetében. A tüzelőanyagok árai mellett nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az új autók árai is eltérnek, attól függően, hogy milyen üzemben működnek.

Számítsuk ki a megtérülési időket különböző lehetőségekre!

1. lehetőség: a járművet gyári CNG-s modellként vásároljuk új korában.

Az ilyen járművek átlagosan 1 200 000 Ft-tal kerülnek többe mint egy benzines kivitel, és 600 000 Ft-tal többe mint a dízel társaik. (A benzines kivitelt 6 000 000 Ft-tal vesszük figyelembe.). Számítsuk ki a CNG-s alkalmazás megtérülési idejét és azt, hogy a teljes járműéletcikluson mekkora nyereség érhető el.

Megjegyzés: a számítás során nem számoltunk azzal, hogy a benzin- és CNG-üzemű járművek karbantartási és javítási költségei kisebbek mint a dízelmotorral szerelt társaiké, az egyszerűbb befecskendezőrendszer és kipufogógáz-kezelő rendszer miatt. Vagyis a teljes életciklusköltség még kedvezőbb is lehet.

2. lehetőség: a járművet utólagos CNG-átépítésnek vetjük alá.

Ez esetben a jármű beruházási költsége a benzin és CNG esetében megegyezik, csak az átalakítási költséget kell plusz költségként figyelembe venni.

Megjegyzés: az utólagos átalakítás hátránya a tartály beépítésével járó csomagtérkapacitás-csökkenés.

Megjegyzés: a számításokat átlagos értékekkel végeztük el, és nem konkrét járművön. Egyéni járműhöz és használati módhoz igazodó számításokat végző honlapokat érhetnek el a mellékelt QR-kódok és URL-címek segítségével.

http://www.cng-autogaz.hu/kalkulator/
http://www.cngport.hu/tudastar/a-cng-megterulese-gepjarmutulajdonosoknak.html
http://www.autogazklub.hu/megterulesi-kalkulator/