Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. augusztus | Olvasson bele!

Hungaroring Classic 2019



Egy év szünet után érkezett hazánk leghíresebb aszfaltcsíkjára a hetvenes-nyolcvanas évek autósportjának krémje. A Hungaroring Classic 2019-ben is komoly merítést adott a kor legendás járműveiből. Nehéz és unalmas is lenne felsorolni, hogy a hat különböző kategóriában milyen korból, minek megfelelő versenyautók álltak a rajtvonalra, így az érdekességekből és személyes kedvencekből válogatnék.

Kezdjük a felbecsülhetetlen értékű, egy-egy darabos különlegességekkel. A korábban Trofeo Nastro Rosso néven futó (most egyszerűen Greatest’s Trophy) kategóriával sajnos idén nem volt „Birdcage” és „Breadvan” sem. Volt viszont Bizzarrini 5300 GT – ez az az autó, amely a 93 éves, még élő olasz sportkocsitervező zseni, Giotto Bizzarrini, a Ferrari 250 GTO, pár Maserati, Iso Rivolta tervezése után magának alkotott – Corvette V8-as motorral, mert azt egyszerű karbantartani.

A majd' minden kategóriában induló Vögele család egy ezüstszínű Porsche 904/6-ot villantott. Ez volt az utolsó olyan Porsche, amit Ferdinand Alexander Porsche tervezett, az utolsó versenyautó, amit szériaautóból alakítottak ki és az utolsó olyan modell, amibe az Ernst Fuhrmann által tervezett négyhengeres, léghűtéses boxermotor került beépítésre, a versenyautóban azonban már a hathengeres verzió dohogott. A mezőny egyik legöregebb autója is itt állt rajtvonalra, az 1958-as portugál Tojiero Climax 1100 motorral bizony nyerni tudott Le Mans-ban. Évfolyamtársa az abszolút kedvencem a „kis kék a furcsa hanggal”. Hogy mi ez, az lehetne feladvány értékes nyereményekért! Nos, a válasz egy DB HBR – amit a Panhard Dyna Z 2 ütemű motorja hajt.



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.
hirdetés

hirdetés