II. Járműipari Konferencia

A legnagyobb hazai járműipari vállalatok, beszállítók, szakmai szervezetek, valamint a kormányzat képviselőinek részvételével 2014 után második alkalommal szervezte meg járműipari csúcstalálkozóját a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tekintette át a tavaly mintegy 6651 milliárd forint értékben termelő és több mint 132 ezer embert foglalkoztató sikerágazat teljesítményét, illetve vázolta jövőbeni kilátásait.

A teljes hazai feldolgozóipar 27,4 százalékát kitevő járműipar a magyar gazdaság húzóágazata. A szektorban jelenleg több mint 700 vállalat működik, amelyek közvetlenül több mint 132 ezer embernek biztosítanak megélhetést. Az Opel motorgyára és a nagy autógyárak, vagyis a Suzuki, az Audi és a Mercedes mellett a világ 20 legnagyobb első körös autóipari beszállítójából (TIER1) 15 már Magyarországon is rendelkezik termelőkapacitással.

A konferencián köszöntő beszédet tartó Szijjártó Péter az ágazat elmúlt évi eredményeit méltatta. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a tavaly mintegy 6651 milliárd forint termelési értéken teljesítő járműipar a magyar gazdaság legmeghatározóbb eleme. A szektor a világ összes piacán versenyképes, ezt bizonyítja, hogy 2014-ben az export súlya az ágazat teljes árbevételének a 93 százalékát tette ki. A Magyarországon előállított autóipari termékek 45 százalékát Németországban értékesítették, míg a második helyen e tekintetben az Egyesült Államok áll.

Szijjártó Péter felszólalását – a délelőtti program részeként – a legnagyobb hazai járműipari vállalatok, vagyis az Audi Hungaria Motor Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., az Opel Szentgotthárd Kft. és a Robert Bosch Kft. vezetői által tartott évértékelők követték.

Gerd Walker, az Audi Hungaria Motor Kft. járműgyártásért felelős ügyvezető igazgatója előadásában többek között a cég magyarországi beruházási tevékenységéről beszélt, aminek összértéke 2014-ben meghaladta a bruttó 7,4 milliárd eurót. Mint fogalmazott, ezzel az Audi Hungaria számít Magyarország legnagyobb befektetőjének. Kiemelt szerepet kap a cégnél a diákok oktatása és megnyerése. A Formula Student sorozatban saját motort és autót is fejlesztettek a győri egyetemisták az Audi segítségével. A cégnél dolgozó mintegy 450 gyakornok harmada marad a vállalatnál, miután végeztek az egyetemen. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoporton belül már 4 tanszéken folyik oktatás a Széchenyi István Egyetemen, 2014 szeptemberétől pedig a Gazdaságtudományi Kar berkein belül megalapították a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikációs Tanszéket, hogy ne csak a mérnöki pozíciókra, hanem a menedzseri állásokra is megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalókat képezzenek. A duális képzésben mind felsőoktatási és szakképzési területen elkötelezett a cég, hiszen a bővítéshez további munkatársakra lesz szükség.

Dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese prezentációjában bővülő exportpiacokról és új célállomásokról beszélt. A Suzuki március 5-én debütált új modelljével, az esztergomi gyárban összeszerelt Vitarával kapcsolatban kifejtette, a cég a gyártás első évében 70 ezer darabot kíván előállítani, amihez kiemelkedően magas számban, összesen 74 magyar beszállító szolgáltatásait veszik igénybe. A minőségre kitérve érdekességként megemlítette, hogy ma kb. 1000 robot „dolgozik” a gyárban, összehasonlításképpen 1992-ben, a gyár alapításakor 17 robottal kezdődött a Swift első generációjának gyártása. A jövőre kitérve elmondta, hogy a Vitarával a nagyobb szegmensek piacára is beléptek, és ezt a vonalat szeretnék folytatni, valamint értékesítési területeiket szeretnék tovább növelni.

Ekkehard Philipp, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyekért felelős igazgatója előadásában elmondta, hogy 2014-ben 150 000 darab B-osztályú és CLA modell készült Kecskeméten, így a termelés 2012-es indulása óta már több mint 300 000 autó gördült le a szalagokról. A kizárólag Magyarországon gyártott CLA osztályú Mercedeseket jelenleg több mint 180 országban értékesítik világszerte. A kecskeméti gyár beruházásainak összértéke 2014 végére elérte az egymilliárd eurót, a foglalkoztatottak száma pedig mintegy 4000 főre emelkedett. Kiemelte, hogy a német precizitás és a magyar kreativitás találkozása nagyon gyümölcsöző, hatékony termelést eredményez. A kecskeméti GAMF főiskolával és az önkormányzattal kötött együttműködések révén aktívan részt vesznek az oktatásban is, több Kecskemét környéki céggel karöltve. A szociális szerepvállalásukat 2015-ben egy új óvoda építésével is bizonyítják.

Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgatója évértékelőjében az elmúlt esztendő eredményeinek ismertetése mellett a cég fejlesztési terveiről is beszámolt. Kiemelte, hogy az Opel 2018-ig szóló európai fejlesztési terveiben 17 új motortípus szerepel, amelyek egy részének gyártására a szentgotthárdi gyárat is felkészítik. Az Opel nemcsak gyártásban, hanem értékesítésben is jól teljesít hazánkban, ugyanis már sorozatban negyedszer piacvezetők az új autó eladási statisztikákban. Szombathelyen indítják a duális gépészmérnökképzést, de 60%-ban a duális szakképzésből számítanak új munkatársakat. Kell is a jól képzett munkaerő, ugyanis a terveik megvalósításához 500 új munkatársra lesz szüksége a vállalatnak. Másfél év adminisztrációs eljárás után idén megkezdődhet az Oktatói Központ építése is.

A délelőtti előadásokat Javier González Pareja, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója zárta. Az általa képviselt vállalat Miskolcon és Hatvanban is részt vesz a duális képzésben, és több versenyt is szervez, ahol „játékokkal” próbálja megnyerni és tanítani a diákokat. A Bosch számára nagyon fontos az innováció, minden nap 18 szabadalmat nyújtanak be a cég különböző telephelyeiről szerte a világban. A közeljövőben az önjáró autó kifejlesztését célozták meg, melyben nagy szerepet kapnak majd a magyar mérnökök, ugyanis a jelenleg alkalmazott vezetői asszisztens rendszerek nagy részét hazánkban fejlesztik és gyártják.

A délutáni panelbeszélgetések 2 szekcióban zajlottak:

1. szekció: abroncs, gumi, műanyag, elektronika, belső tér, finanszírozás,

2. szekció: motor, karosszéria, fémmegmunkálás, finanszírozás.

A beszélgetések során a különböző szintű beszállítók lehetőségeiről, üzletpolitikájáról és fejlesztési tevékenységeikről esett szó. Szóba került a 2008-as válság is, amely sok beszállítónak a véget jelentette, és ezzel összefüggésben a fellendülés, talpra állás megélését is elmesélte mindegyik vállalat képviselője. Érdekességként minden OE-beszállító megjegyezte, hogy a válság kicsit összehozta a járműgyártókat és a beszállítókat.

Azóta több segítséget kapnak, könnyebben dolgoznak együtt, ugyanis a gyártók is rájöttek, hogy, ha a beszállítók csődbe mennek, akkor a verseny megszűnik, vagy egyáltalán nem lesznek termelői kapacitások, amikor a piac újra felébred. Ráadásul úgy tűnik, hogy a járműipar talpra állt, és befogadóképessége egyre gyarapszik. Ezzel el is jutottunk a másik fő témához, az oktatáshoz. Mindkét szekcióban felvetődött ez a téma is, ugyanis a cégek arra panaszkodtak, hogy nem találnak elég szakképzett munkaerőt. A Pata József Gépipari Kft. ügyvivője elmondta, hogy a mérnöki pozíciókat tekintve jól állnak, viszont a szakmunkások között ma is a legtöbben nem a megfelelő végzettséggel rendelkeznek, emellett ezekben a munkakörökben 10 új dolgozóból általában 4-et sikerül csak megtartani.

Dr. Hanula Barna a felsőoktatásban is több problémát lát még: a műszaki végzettségű diákok kommunikációs készségét, csapatszellemét is csiszolni kellene, ugyanis a munka során legalább 50%-ban ezek a képességek játszanak szerepet. Az oktatás megújításában tett első lépések jó irányba terelik a képzéseket, de ennél még többet kell tenni ahhoz, hogy a piacon eladható tudással jöjjenek ki a diákok az oktatási intézményekből.n