Vienna Autoshow 2014

A bécsi autószalont, hivatalos nevén a Vienna Autoshow-t, a Messe Wien pavilonjaiban január 16 – 19-e között rendezték. Az Autótechnika szerkesztőségi csapata rendszeres látogató, olvasóink talán emlékeznek rá, hogy vásárról vásárra szólunk a látottakról. Jól csinálják! Az autószalont hagyományosan az utazás kiállítással együtt rendezik, ez nyerő páros. Idén a látogatók száma meghaladta a 150 ezret. Az autószalon egyáltalán nem protokolláris, a hétköznapi autóvásárlónak szól, van is belőlük annyi, hogy a kocsik között alig lehet utat találni. Negyven márka 400 autóját láthatta a közönség, köztük 35 osztrák premier volt. A modellek futó típusok és azok, melyek idén kerülnek piacra. A bécsi autószalon nem Genf, Frankfurt vagy Detroit, hanem ahogy kell lennie, az autókereskedelem szerves és főleg eredményes rendezvénye. A „boldog” időkben a budapesti is ilyen volt, most úgy tűnik, nálunk erre még (nagyon) sokáig várni kell.

Említsünk néhány adatot a sógorok autópiacáról. Ausztriában 2013-ban 319 035 személygépjárművet értékesítettek, és szomorúan teszik hozzá, hogy ez 5,1%-kal kevesebb, mint a 2012-es adat. (Magyarországon tavaly 6 százalékkal több, azaz 56 427 darab személyautó került forgalomba, mint 2012-ben.) A dízelautók részaránya 56,7%. Legnépszerűbb a 61 – 77 kW teljesítményosztály (eladás 31,4%), de növelni tudták a 125 kW felettieket is (9,9%).

A márkák versenyében a VW áll az első helyen (18,1%), második a Hyundai (6,6%), harmadik a Skoda (6,6%).

Az alternatív hajtásúak aránya 2012-höz viszonyítva valamelyest nőtt, 0,9%-ról 1,2%-ra, ez 3858 autót jelent. Ebből a hibridek száma 2573, többségük benzinmotoros hibrid. Tisztán elektromos autóból 654 darab talált vevőre, az összeladás 0,2%-a.

Ma már jegyzik az összeladás átlag CO2 kibocsátását, mely 132 g/km.

A kiállítás – mert ez egy kereskedelmi rendezvény – az Autótechnika olvasóinak érdeklődési körébe tartozó izgalmas technikai részleteket többnyire nem tette a rivaldafénybe, de azért találtunk nekünk valót. A konnektoros hibridek és a tisztán villamos hajtású, sorozatgyártású autók többnyire 2010-es évek elején kerültek piacra, az első évben, években még inkább csak mutatóba. A bécsi autószalonon többségüket úgy hirdetik, hogy 2014-ben kerülnek az osztrák piacra. Minket most ezek villanyoztak fel, elsősorban ezek között jártunk, keltünk. A kiállított, általunk is bemutatott autók kapcsán kicsit elkalandozunk ezek műszaki világában.

A Toyota standján a hibridek történetét, a technika fejlődését, a fogyasztás-csökkenését vázolták fel egy háttér tablón. A fogyasztás és ennek megfelelően a széndioxid kibocsátás így alakult (➊. táblázat).

➊. táblázat

A Toyota Motor Corporation január 15-én jelentette be, hogy hibrid hajtású autóinak összesített globális értékesítése meghaladta a 6 milliós darabszámot: 2013. december 31-ig a vállalat 6,075 millió ilyen járművet adott el. Az utolsó egymilliós mennyiség rekordidő, mindössze kilenc hónap alatt kelt el. A kiállítás tablója még csak 5,5 millió autóról tudósít (2013 szeptemberig volt ennyi az eladás), és kiemeli, hogy ezekkel az autókkal a Föld légkörébe kibocsátott CO2 37 millió tonnával volt kevesebb és 13 milliárd liter benzinnel kevesebb fogyott el a világ készletéből ➋.

➋ A Toyota hibridmodellek új generációja konnektoros töltőcsatlakozóval is rendelkezik

A villanyautók számtalan problémája – ezt ne titkoljuk – között van a gyártónként eltérő töltési jellemzők és a töltőcsatlakozó különbözősége is. Így nehéz általánossá, nemzetközivé tenni a villanyautókat, nehéz a villanykúton a sokféleségnek, közte a gyorstöltésnek megfelelni. A kiállított autók is bizonyították a csatlakozók több fajtáját.

Van műszaki és politikai törekvés arra, hogy a töltőcsatlakozó egységes legyen, méghozzá oly módon, hogy napjaink valamennyi gyári aljzatához és töltési jellemzőjéhez megfelelő legyen. Ez a CCS töltőcsatlakozó (Combined AC/DC-Charging System), mely mind az AC, mind az egyenáramú (DC) gyorstöltéshez egyaránt alkalmas, így tehát nem szükséges az autón két töltőbemenet. Képeink a pisztolyt ➌ és az aljzatot ➍mutatják, a vázlatrajz ➎ pedig ezt egyértelműsíti. Az EU kombistekker, a CCS minden eddigi AC vagy DC töltőrendszerhez illeszkedik. Sorozatgyártású autók között elsőként a BMW i3 és a VW e-up kapja meg a CCS csatlakozót.

➌

➍                                                                               ➎ 

A villanyautók sorában a kaliforniai Fremontban gyártott Tesla Model S ➏ paramétereivel továbbra is ámulatba ejti még a szakembereket is. A Model S ára miatt az exkluzivitása azonban megmaradni látszik.

A Tesla akkumulátorainak nyilvános, tehát nem otthoni, munkahelyi töltését saját Supercharger töltőállomásokon képzeli el a cég és ezért akarja Európában is kiépíteni saját Tesla töltőállomásait ➐. A kezdet kezdetén van a program. Ausztriában most létesült az első St. Antonban. A Supercharger töltővel 30 – 40 perc alatt 80%-os töltési fok érhető el. Ezalatt – mint tanácsolják – el lehet költeni egy ebédet vagy vacsorát. Ma a Tesla töltőállomásokon a töltés ingyenes.

➏                                                                                                                                               ➐

A Volvo V60 dízel plug-in hybrid az autón látható felirat ➑ szerint az első dízel-hibrid. A dízelmotor ➒ hengerűrtartalma 2400 cm3, 5 hengerű, 20 szelepes, teljesítmény 215LE / 4000 min-1, forgatónyomatéka 440 Nm/1500 - 3000 min-1. A villanymotor teljesítménye 70 LE, nyomatéka 200 Nm.

➑                                                                               ➒ 

A konstrukció osztott hibrid ➓, tehát az első kerekeket a dízelmotor hajtja, a hátsó kerekeket pedig a villanymotor. A dízelmotoron indítógenerátort találunk, a generátorral a trakciós akkumulátorok is tölthetőek.

➓

Kombinált fogyasztása 1,8 liter/100 km, CO2 kibocsátása 48 g/km.

Az autó saját tömege 2058 kg, megengedett össztömege 2505 kg.

Villamos hajtással hatósugara 50 km.

A lítium-ion akkumulátor kapacitása 11,3 kWh, ebből 8 kWh energia fordítható a villanymotor hajtására. Az akkumulátorok teljes feltöltése 16 Amperrel 3,5 óra ⓫.

⓫                                                                                     ⓭ 

⓬                                                                                  Az e-Golf műszaki adatai

Az Euro NCAP szerint a legbiztonságosabb villanyautó, a ma ismert vezetőtámogató asszisztensek szinte mindegyikével felszerelt. Ára 64 ezer euro-ról indul.

2013-ban 7600 példányt gyárt a kínai kézben lévő svéd vállalat, a 2014-es terv optimistább: tízezres darabszám a cél.

A VW alternatív hajtás-kínálatában már teljes a paletta: hibrid, villanyautó és CNG van szalonok kínálatában. Az e-up! 11,7 kWh/100 km fogyasztásával a legtakarékosabb villanyautónak ígérkezik ⓬, németországi (0,258 euro/kWh) energiaárak alapján 3 euroból képes megtenni 100 kilométert, míg a 100 kilométeren 12,7 kWh-t felhasználó e-Golf esetén 3,3 € a 100 kilométerenkénti "üzemanyagköltség".

Az e-Golf várható osztrák ára 32 000 €, a VW e-Up ára 23 350 €.

Mindkét autóban lítium-ionosak az akkumulátorok, az e-Golf ⓭ azonban nagyobb kapacitásút kap, így maximális hatósugara 190 km, míg az e-up valamivel szerényebb távot, 160 kilométert tud megtenni egy töltéssel.

⓮                                                                         ⓰

⓯

A villanyautó mustra nem lesz teljes körű (most nem szólunk a nagyszerű Nissan Leaf-ről vagy az e-smartról), de a sorból, mert újdonság, nem maradhat ki a BMW i3 ⓮, a hibrideknél pedig a Mitsubishi Outlander PHEV (Plug-in Hybrid), valamint a mindennek netovábbja, a BMW i8 ⓯. Az árak még a jobban szituáltakat is lehűtik: Mitsubishi kb. 50 000 €, a BMW i8, melyet márciustól már Ausztriában is meg lehet vásárolni, 129 900 €. Az i8 hibrid 3 hengerű benzinmotorjának a teljesítménye 231 LE, a villanymotoré 131 LE.

⓱

A Mitsubishi Outlander PHEV ⓰ 4 hengerű, 2 literes benzinmotorja 121 LE-s, két villanymotorja egyenként 60 kW-os. Az elrendezés ⓱ soros és párhuzamos hibridhajtást tesz lehetővé. Az összkerékhajtás esetén mindkét villanymotor hajt. Soros hibridnél a benzinmotor forgatta generátor tölti az akkumulátort, de ha az akkumulátorban tárolt energia nem elegendő a járműhajtáshoz, akkor a generátor közvetlenül is szolgáltat áramot a villanymotornak. Párhuzamos hibridhajtásnál mindkét villanymotor dolgozik, a benzinmotor pedig közvetlenül hajtja az első kerekeket. Li-ion akkukapacitása 12 kWh, ezzel megtehető út 50 km. Átlagfogyasztása a mérési szabvány szerint 1,9 liter benzin/100 km, széndioxid kibocsátása 44 g/km. Chademo gyorstöltése fél órát vesz igénybe.

Foto: NszI, Őri, Szalay, Andreas Kolarik

FORD FOCUS

A Ford FOCUS Electric a Ford Motor Company első sorozatban gyártott elektromos autója, melynek gyártását 2011 decemberében kezdték az Egyesült Államokban. A flottaüzemeltetőket szemelték ki az első vásárlóknak. Széles piacra 2012 májusában vitték, először Kaliforniában, valamint a keleti parton, New Yorkban és New Jerseyben. Az európai piacra – némi bevezetési gondok után – 2013. augusztusában került. A gyártás a németországi Saarlouisban történik.

Akkumulátor: Li-ion (23 kWh kapacitású)

A szinkronmotor teljesítménye: 107 kW

Hatótávolság (EPA): 122 km

Fogyasztási egyenértéke EPA ciklus szerint: 2,2 liter/100 km

Határolt sebességmaximum: 135 km/h

A kiállított autó ára „39 990 eurótól”, garanciája 5 év. A hatótávolságot európai menetciklus szerint mérve 162 km-ben adják meg.

MERCEDES-BENZ VITO E-CELL

A Mercedes-Benz Vito E-CELL crewbus („csapatszállító”) tisztán elektromos hajtású kisbusz, nem napi újdonság, a mai kereskedelmi kínálatban van, várja vevőit, akik számára a 0 emisszió valamilyen okból fontos. A busz utasteréből az akkumulátorok nem vesznek el teret, teherbírása megmaradt 850 kg-nak, sebességét 89 km/h értéken limitálták, hogy hatótávolsága a „száguldozás” miatt ne csökkenjen. Műszaki megoldásait képeinken tanulmányozhatjuk.