Peking–Párizs Rally 2013

1907-ben írták ki először a Peking–Párizs viadalt, melyre 14 csapat jelentkezett, de mindössze 5 indult el a versenyen.

Akkoriban nem voltak szabályok, az nyert, aki először ért Párizsba. Azóta már 4 emlékversenyt tartottak különböző útvonalakon. A 2013-as megmérettetés az 5. a sorban, május 28-án indultak és a 33 napon át tartó viadal célállomásába, Párizsba június 29-én értek. Az út sok kalandot tartogatott a versenyzőknek, mégis csak heten adták fel a küzdelmet.

➊

Az 1907-ben rendezett viadalon mindössze 5 csapat indult: az Itala ➊, a Spyker, a Contal, a DeDion 1 és a DeDion 2. Egyedül a Contal versenyzőjének nem sikerült a célba érés, a Góbi sivatagban akadt el, szerencsére a helyiek megtalálták az elakadt „legénységet”. A versenyt az Itala nyerte egy 7433 cm3 lökettérfogatú, 45 lóerős motorral szerelt járművel. Az eseményeket részletesen dokumentálták, ugyanis minden versenyző mellett ült egy újságíró is, ráadásul 1908-ban Barzini adott ki egy könyvet „Peking to Paris” címmel, ami több száz képet tartalmaz.

➋

Az eredeti verseny rekonstrukciójára a Szovjetunió felbomlásáig kellett várni, 1990-ben sikerült megrendezni a London–Peking kihívást, melynek menetiránya épp ellentétes az eredeti versenyével, és a pilóták csak túra jelleggel vágtak neki a hosszú útnak.

1997-ben 94 induló vágott neki a futamnak, keresztül Indián, Tibeten, Pakisztánon, Iránon és Törökországon. Itt már az idő és egymás ellen is versenyben voltak, a győztes a Phill Surtees and John Bayliss brit páros lett egy 1943-as Willys Jeeppel.

2005-ben 5 jármű indult útnak, szinte mindegyik megegyezett az eredeti, 1907-es versenyen használt járművekkel.

➌

2007-ben ünnepelte centenáriumát a verseny, ez alkalomból az útvonalat még jobban ráigazították az 1907-es győztes által megtett úthoz. 126 jármű indult útnak, a legidősebb egy 1903-as Mercedes volt. 36 nap alatt több mint 10 000 km-t tettek meg úttalan utakon, ennek ellenére 106 autó lépte át a célvonalat.

➍

Az idei kiírásra is szép számmal neveztek a kalandvágyók, hogy 2 kategóriában mérhessék össze autóik és saját képességüket, az 1941 előtt gyártott autók ugyanis külön kategóriát képviseltek.

A verseny gépet és embert próbáló volt, az autók életkora alig haladta meg a versenyzőkét, pedig az 1913-as Ford T Modelltől az 1929-es A Modellen át az 1982-es Renault 4-ig sok veterán típus megfordult a 96 elrajtoló jármű között (a teljesség igénye nélkül):

– 1924 Vauxhall 14/40

– 1928 Packard Phaeton

– 1964 Porsche 356C

– 1937 Chevrolet Fangio Coupe

– 1936 Bentley Drophead

– 1933 Delage D6 Tourer

– 1973 Leyland P76

– 1967 Ford Mustang

– 1940 Ford Coupe

– 1973 Nissan (Datsun) Fairlady.

Sajnos az idei versenyt beárnyékolta egy szörnyű tragédia: a 92-es rajtszámú Chevrolet C10-zel ➍ induló Emma Wilkinson frontálisan ütközött Oroszországban egy versenyen kívüli autóval, mert annak sofőrje elaludt a volánnál. Emma nem élte túl a balesetet, navigátora (férje) kisebb karcolásokkal megúszta az ütközést.

➎

Június 29-én 89 páros érkezett meg Párizsba, ahol kihirdették a végeredményt is.

1941 előtt gyártottak kategóriája:

1. helyezett: Phil Garratt/Kieron Brown – Chevrolet Fangio Coupe

2. helyezett: Bruce Washington/Ben Washington – Chrysler 75 Roadster

3. helyezett: Mike Reeves/Michelle Jana Chan – Ford Coupe

1975 előtt gyártottak kategóriája:

1. helyezett: Gerry Crown/Matt Bryson – Leyland P76 ➎

2. helyezett: Peter Lovett/Tim Smith – 
Porsche 911

3. helyezett: Robbie Sherrard/Peter 
Washington – Citroën DS23

Útjuk során június 24-én jártak a legközelebb Magyarországhoz, ugyanis a szomszédos Slovakiaringen tartottak egy lélegzetvételnyi szünetet a kassai megállás után. A szünetet természetesen nem kell komolyan venni, hiszen a parkolóba érkezést követő rutinszerű vizsgálatok után a járművek sorra mentek fel a versenypályára, ahol egy speciális, a szervizutakat is tartalmazó kört kellett megtenniük.

➏

A versenypálya hangulata sokakból kicsalta a versenyzői énjüket, és nem kímélték a sokat látott gépeket, de voltak olyanok is, akik a „lassan jársz, Párizsig érsz” mottóra tették voksukat.

A kötelező kört követően a parkolóban még megnézték, hogy mennyire viselte meg a járművet a 8 km-es slovakiaringi pálya, majd folytatták kimerítő útjukat, hiszen június 29-re már Párizsba kellett érniük.

Ezeket a nem mindennapi gépcsodákat nem légkondicionált garázsukban őrzik ponyva alatt, hanem épp ellenkezőleg: olyan „kiképzésnek” vetik alá, amit egy fiatalabb sem venne jó néven, és hogy lássuk, mennyire nem bánnak kesztyűs kézzel az autóval, a ➏. ábrán látható, ahogy az 1939-es Bentley 4¼ MX Saloon ajtaját nekinyitották egy betontömbnek.

A kezdeményezés kiváló, és veterános szíveknek örömteli, hogy ennyien vállalkoztak erre a túrára muzeális értékű autóikkal. Kívánunk nekik jó pihenést, és hogy ugyanilyen lendülettel induljanak el a 6. alkalommal rendezendő versenyen, 2016-ban!